Csődbe mehet az Emfesz

Bedőlhet a magyar gázfogyasztók tíz százalékát ellátó Első Magyar Földgáz és Energiaszolgáltató, ha szerdán nem fizeti ki a tartozásait. A céget megalakulása óta botrányok övezik, az E.onnak több mint négymilliárddal, a Keler tőzsdei elszámolóháznak pedig 2,2 milliárd forinttal tartozik.

Játék a számokkal

Úgy tudjuk az Emfesz a mai napig kapott haladékot: ha nem fizet, az E.on dél-dunántúl és közép-dunántúli cégei felbontják a vele kötött szerződést, az Energiahivatal pedig visszavonhatja az engedélyét.

A határidőt az Emfesznél az Indexnek sem megerősíteni, sem cáfolni nem tudták, azt viszont nem tagadták, hogy tartozásaik vannak. Sovány vigasz, hogy állítólag nekik is vannak kintlevőségeik: Pomázi Csaba cégétől, a Dunacenttől mintegy 2,8 milliárdot követelnek, ezt szerda délelőtt külön közleményben is fontosnak tartották tudatni.

"A Kelernek nem 2,2, hanem 1,1 milliárddal tartozunk, ha visszakapnánk a Dunacenttől a 3 milliárd forintot, abból nem csak ezt, de az E.ont is ki tudnánk fizetni” - mondták az Emfesznél az Indexnek. A cég azonnali hatállyal valamennyi polgári- és egyéb jogi eszközt igénybe vesz, hogy érvényesítse jogos követeléseit, áll közleményükben.

A Dunacent Kft.-nek nincs elismert tartozása az Emfesz felé - cáfolta a gázszolgáltató állításait Balla Réka a cég ügyvezetője az Indexnek, részletekbe azonban nem bocsátkozott.

Hárommilliárd egyébként sem lenne elég a tartozások kifizetéséhez. Egyik forrásunk szerint a cég csak az E.onnak 4 milliárd feletti összeggel tartozik, és máshol is lehetnek kifizetetlen számlái. Az Emfeszt régen meg kellett volna már regulázni, már csak azért is, mert a likviditási nehézségei miatt vevői ellátására a megengedettnél több kiegyenlítő gázt használ. A cég napról-napra él, kérdéses, hogy egyáltalán a különadót befizette-e, tette hozzá.

Cudar karácsony

Az Emfesz szerint, ha őket letiltanák, a fogyasztóiknak cudar karácsonya lenne. Valójában azonban az átállás biztosított, a lakossági fogyasztókat egy darabig a kiegyenlítő rendszerből látnák el, majd automatikusan másik szolgáltatóhoz kerülnének. Az Emfesz most a kormánytól kér segítséget.

A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium szerda este az ügy kapcsán közleményt adott ki, amelyben hangsúlyozza: "a fogyasztók biztonságos ellátása folyamatos. A rendelkezésre álló források biztosítják minden felhasználó megszakítás nélküli és az igényelt mennyiségben történő ellátását"

Az Emfesz tündöklése és bukása

Az Első Magyar Földgáz és Energiaszolgáltató sorsát megalakulása óta rejtélyes ügyletek, személycserék és perek veszik körül, mögötte pedig Kelet-Európa energetikai harcai sejlenek fel.

Az erősen gázfüggő Magyarországot nyolcvan százalékban Oroszország látja el, a Gazpromtól hosszú távú szerződéseken keresztül 2004-ig a Mol vásárolta a földgázt, az üzletágat később az E.on vette át. A Gazprom mellett azonban már a 90-es évek elején is jelen voltak kisebb - általában ukrán-orosz tulajdonosi hátterű - szereplők, először az O&G tulajdonolta Eurobridge, majd a svájci Bothli Trade és végül az Emfesz. Ez utóbbi 2005-től átvette az egész üzletet, sőt az elsők között élt a 2003-as gáztörvény lehetőségeivel, és már nem csak az E.on-nak, de közvetlenül a fogyasztóknak is értékesíteni kezdett. A kis szereplők valójában éppúgy a Gazprom érdekeltségébe tartoznak, a konccal az ukrán politikát köti magához az orosz állami óriásvállalat.

A tíz százalékkal olcsóbb gázt szolgáltató Emfesz viharos gyorsasággal tarolta le a piacot, néhány év alatt a magyar fogyasztók több mint 20 százalékát kötötte magához. Ezzel azonban nehéz helyzetet teremtett: stratégiailag fontos céggé vált, így míg elődeinek sorsa az aktuális orosz-ukrán hatalmi harcok függvénye volt, addig az Emfeszt nem lehetett csak úgy lecserélni. A cég a szlovák, lengyel, és magyar fogyasztóknak az ukrán tárolókból érkezett türkmén földgázt kínált, amit a türkménektől a Gazprom egyik leánya vásárolt és adott tovább az ukránoknak, akik aztán többek közt nálunk értékesíthették. Ukrán részről először az Itera nevű cég volt a közvetítő, őket az Eural Trans Gas váltotta, amely később RosUkrEnergo néven működött. A céget egy Fejér megyei faluban jegyezték be, tulajdonosa hivatalosan a Gazprom, és egy Dmitrij Firtas nevű ukrán üzletember volt, a nyugati sajtó szerint azonban a háttérben végig Szemon Moglijevics ukrán maffiózó keverte a kártyákat.

Kegyvesztett ukránok

Az Emfesz tulajdonosa tavaly áprilisig szintén Dimitrij Firtas volt a cipruson bejegyzett Mabofi cégen keresztül, vagyis az ukrán üzletember lényegében saját cégei között adta vette a gázt. Egészen 2009-ig, ekkor ugyanis a szokásos év végi orosz-ukrán gázelszámolási vita odáig fajult, hogy a Gazprom három hétre leállította a gázszállítást Ukrajna felé. A megoldást JuliaTyimosenko ukrán elnök és Putyin találkozója hozta meg, ahol többek közt arról is a döntöttek, hogy a RosUkrEnergot kiszedik a rendszerből. Ezzel azonban az Emfesz ellátása is veszélybe sodródott, a cég bedőlésének lehetősége reális volt.

Egy dollárért adták el

Ekkor azonban újabb érdekes fordulat történt. Góczi István az Emfesz vezérének volt egy felhatalmazása még 2004-ből, miszerint szabadon járhat el a tulajdonos Mabofi nevében a céget érintő bármely ügyben. Góczi ezt a felhatalmazást felhasználva - a Mabofi tudta nélkül - eladta az Emfeszt mindössze egy dollárért egy RosGas nevű, bizonytalan hátterű cégnek. A tranzakciót a magyar cégbíróság alig néhány óra alatt bejegyezte, a Magyar Energiahivatal pedig egy nap alatt jóváhagyta. A Mabofi ezután megtámadta a cég eladását jóváhagyó energiahivatali határozatot, és meg is nyerte a pert: az Energiahivatalnak újra kell vizsgálnia a kétes tranzakciót. A Nemzeti Nyomozó Iroda különösen jelentős vagyoni hátrány okozásának megalapozott gyanújával indított nyomozást az adásvételi szerződéssel kapcsolatban.

Repedezni kezdett a mennyezet

A RosGas-on tulajdonában álló Emfesznek ismét lett gáza, de ezt már ugyanúgy az E.Ontól kellett megvennie, mint versenytársainak. Góczi akkor úgy nyilatkozott: a költséghatékonyság miatt ez nem okoz gondot az Emfesznek, és a 2008-as nyereség után 2009-re is szép évet várnak. Utólag azonban kiderült, az év már akkor is csak a mérleg kozmetikázásával lett nyereséges, a vezér egy 52 milliárdos tételt hallgatott el. Az már csak tovább cifrázta a helyzetet, hogy idén decembertől Góczi István mellé kinevezték Oleg Sorokint is, akivel azóta együtt vezetik a céget.

Akik tudták, menekültek

Az Emfesz új ügyvezetője, Oleg Sorokin alig egy hete a Rosszijszkaya Gazeta nevű orosz lapban még azt mondta: a cég Góczi István vezetésével és a RosGas menedzsereinek segítségével ki tudott kerülni a nehéz helyzetből. Megtartotta az ügyfeleit, sőt növelni tudta az üzleti tevékenységét, jelenleg a magyar piac tíz százaléka tartozik hozzá.

“A nagyfogyasztók már nyáron menekülni kezdtek az Emfeszből, a gas.hu-n keresztül azonban a cég új lakossági ügyfeleket szerzett” - meséli egyik forrásunk. Az Emfesz jelenleg háromszázezer lakossági, háromszáz önkormányzati, és ezeregyszáz intézményi fogyasztót, valamint hatezer kis- és középvállalkozást és több száz ipari fogyasztót lát el földgázzal.