Még sosem tankoltunk ennyiért

Soha nem látott magasságokba emelkedtek az üzemanyagárak: a benzin átlagára 361, a gázolajé 351 forintra nőtt szerdán. Bár idén összesen 47 forinttal nőtt a benzin, és 55 forinttal a gázolaj ára, azaz jócskán az infláció feletti mértékben emelkedett az ár, üzemanyag drágulás hosszabb időtávon mégsem mondható drasztikusnak a magyarországi árak átlagos emelkedéséhez képest.

Viszonyítás kérdése

Tíz évvel ezelőtt 234 forintba került egy liter benzin és 214 forintba egy liter gázolaj. Ha áruk az inflációval együtt emelkedett volna, mára már négyszáz forintot kellene fizetni egy liter benzinért, és 366 forintot a gázolajért.

A magyar üzemanyag nemzetközi összehasonlításban ugyanakkor így sem mondható olcsónak, az amzs.si egy héttel ezelőtti adataiból kiderül, a régióban csak a cseheknél hasonlóan drága az üzemanyag, Ausztria 10, Horvátország 20, Szerbia, Románia 40-50 forinttal kedvezőbb árat szab literenként. A hagyományosan jóval olcsóbb Ukrajna árszintje pedig már alig haladja meg a magyarországi felét.

Olaj, dollár, adó

A benzin árát döntően az befolyásolja, hogyan alakul a forint és dollár árfolyama, és az, hogy mennyivel nő az olaj ára. Ezeken kívül még a jövedéki adó és az áfa épül bele az árba. Január elsején még az adóemelés miatt nőtt meg drasztikusan az üzemanyagok ára, azóta viszont csak az első két tényező alakította az árakat. Ha a forint gyengül, vagy nő az olaj ára, akkor a fogyasztói árnak nemcsak a kvázi termelői árrésze emelkedik: az áfa is a megemelkedett összeget növeli, vagyis ha az olajár vagy a forintgyengülés 4 forintos emelést indokol, az valójában 5 forintos drágulásként csapódik le.

Sőt: az áfa utolsó tételként rakódik rá az üzemanyagok egyébként összesen hat tételre bontható árára. Ha a benzin jegyzésárát vesszük termelői árnak, az jelenleg mindössze a kutaknál fizetett összeg 37 százalékát jelenti. A termelői árra jön előbb a jövedéki adó, ami viszont a fogyasztói árból már 34 százalékot tesz ki, a kőolajkészletezési díj 1 százalékot jelent, a kis- és nagykereskedelmi árrés össszesen kevesebb, mint 10 százalékot. Az áfa azonban csak mindezek után rakódik az árra, vagyis például a jövedéki adó 25 százalékát újra kifizetjük az államnak. A dízel esetében érdemben nem eltérő arányokkal hasonló a helyzet.

2010 elején a jövedékiadó-emelés a benzin esetében 14, a dízelnél 9  forinttal dobta meg az árakat literenként, ehhez adódik hozzá a forint mostani gyengélkedése. Hiába jegyezték az olajat hordónként 145 dollárért 2008 júliusában, és áll most csak 90 dolláros szinten, egy dollárt akkor még 170 forint körül vehettünk, míg most a 211-es szinten mozog az árfolyam. Az üzemanyagárak az egekbe szöktek.

Jövőre ráadásul további növekedés várható, szakértők szerint az üzemanyag ára az ideihez hasonlóan, folyamatosan araszol majd felfelé, 2-4-6 forintos lépésekkel. A GKI Energiakutató előrejelzése szerint jövőre átlagban 98-100 dollár körüli lesz lesz az olaj ára, azaz 8-10 dollárral magasabb, mint korábban gondolták. Ugyanez a 7-8 százalékos áremelés érvényes a finomított termékekre is, hiszen jövőre további kereslet növekedés várható elsősorban a feltörekvő országok piacain. Ez pedig akár 400 forint fölötti benzinárat is eredményezhet.

Irány a zöld

A drága üzemanyag hatására felpöröghet az üzemanyagturimus, és egyre többen fordulhatnak a jóval olcsóbb E85 zöldbenzin felé is. A Magyar Ásványolaj Szövetség adatai szerint idén az első kilenc hónapban a 95-ös benzinből 11,8 százalékkal fogyott kevesebb, míg a 98-asból 36,4 százalékkal vásároltak kisebb mennyiséget. Az előbbiből

kilenc hónap alatt 1,004 milliárd litert adtak el, míg az utóbbiból 27,7 millió liternyit. Gázolajból 7,2 százalékkal, 1,18 milliárd literre csökkent az eladás az első kilenc hónapban, míg az E85 eladások csaknem megtízszereződtek. A vám- és pénzügyőrség statisztikája szerint 2009 szeptemberében még csak 323 ezer liter fogyott E85-ből, fél évvel később már 664 ezer. Márciustól ennél is nagyobb növekedés indult be: augusztusban már 3,77 millió liternyi E85-öt tankoltunk.

Többet költhetünk benzinre

Pedig nincs kevesebb pénzünk benzinre, mint tíz évvel ezelőtt. Az Index számításai szerint az elmúlt tíz évben a nettó keresetek jellemzően jobban emelkedtek, mint a tankolások árai, így évről évre több liter benzint vagy gázolajat vehettünk, vagyis a jövedelmünk lépést tartott a drágulással. A legtöbb benzinre 2009-ben futotta volna, a KSH által nyilvántartott 2009-es átlagos nettó kereset 477 liter benzin árát fedezte volna, míg 2000-ben még csak 238 literét. Idén a jelenlegi árak mellett is 371 literre futná, ha minden pénzünket benzinre költenénk.