Ismét vehetünk fel devizás kölcsönt

Tavaly augusztusban lépett hatályba a devizakölcsönre való jelzálogjog bejegyzésének tilalma. A Napi Gazdaságnak akkoriban nyilatkozó bankok szerint már korábban szinte jelentéktelenné vált a devizahitelezés, részben a jogszabályi korlátok, részben a forint kamatszintjének süllyedése miatt.

A forint elszakadt a világtól

Az azóta eltelt idő alatt azonban kiderült: a forint képes elszakadni a világtól, a jegybanki alapkamat pedig újra emelkedhet. Ilyen körülmények között fontos lehet, hogy a devizahitel-korlátozásokkal kapcsolatos jogszabályokat 2011. január 1-jei hatályba lépéssel módosították.

Első olvasatra a jogalkotók a 2010 augusztusában bevezetett devizahitel-korlátozást érdemben nem, csak az augusztusban elfogadott jogszabály rendkívül rossz, pontatlan és félreérthető szövegét változtatták meg - hívta fel a figyelmet Tóka Tamás, számos osztrák bank magyarországi jogi képviseletét ellátó ügyvéd. Egyértelművé vált, hogy a devizahitelek általános tiltása mellett melyek azok a kivételek (például engedményezés, tartozásátvállalás, szerződésmódosítás, fedezetcsere, hitelkiváltás), amelyeket a jogalkotó megenged.

Bejegyzik a zálogjogot

Mint azonban a gyakorló jogász felhívta a figyelmet: míg a polgári törvénykönyvben nincs változás, az ingatlan-nyilvántartásról szóló törvény mostantól nem tiltja a jelzálogjog bejegyzését abban az esetben, ha a törlesztés nem forintban történik, hanem devizában. A földhivataltól kapott tájékoztatás szerint január 1-jétől a földhivatalok a devizahiteleknél bejegyzik a jelzálogjogot.

Ilyen konstrukció jellemzően az osztrák bankok által határon átnyúló szolgáltatásként végzett euróhitel-nyújtás. Ezeknél az adós maga szerzi be az eurót, nem a banktól kell azt kötelezően forintért megvennie a bank által használt árfolyam alapul vételével. Tóka kiemelte, hogy Magyarországról - különösen a nyugati határszélről - több tízezer ember jár át dolgozni Ausztriába, akik a fizetésüket euróban kapják. Százezres nagyságrendű azoknak is a száma, akik ugyan Magyarországon dolgoznak, de eurós jövedelmük is van. Az ő esetükben eleve teljesen indokolatlan volt a devizahitelek tiltása, hiszen nekik ezek a kölcsönök nem jelentenek árfolyamkockázatot.

A bankok több ízben felhívták a figyelmet arra is, hogy a jogalkotók indokolatlanul vették egy kalap alá az eurót (nemcsak valamikorra várható csatlakozásunk, hanem a forinttal szorosabb kapcsolat miatt) a svájci frankkal, illetve a jennel.

Tény, hogy hatályban van ma Magyarországon két olyan törvény, ami a devizahitelek tilalmát eltérően szabályozza. Amennyiben nyilvánvalóvá válik, hogy a megengedőbb szabályozás tekinthető érvényesnek, az alighanem a bankokat is új lépésekre készteti majd.

Becsapós konstrukciók

A bankok egy részénél lehetőség van arra, hogy devizában nyilvántartott hitelét az adós devizában is törlessze. Erre szinte minden esetben lehetőséget ad az UniCredit, az Ersténél pedig - mondták el lapunk érdeklődésére - ez a konstrukciótól függ. A különbség oka, hogy a bankoknál létezik olyan hiteltípus is, aminél a folyósítás és a törlesztés is forintban történik, „csupán” a hitelösszeget és a törlesztőrészletet határozzák meg devizában.

Miközben tehát az adós abban a tudatban van, hogy devizahitelt vett fel, kölcsöne tulajdonképpen csak devizaalapú. Utóbbiaknál pedig még az idei szabályok alapján sem lehetséges a jelzálogbejegyzés és a devizában való törlesztés sem.