Folytatta a kamatemelést az MNB

Frissítés: nagyon szoros volt a szavazás, az ülésen három javaslat merült fel, az emelés a negyed százalékpontos csökkentést és a kamat tartását győzte le - közölte a kamatdöntés után tartott sajtótájékoztatón Simor András jegybankelnök. Az inflációs kockázatok - vagyis a 3 százalékos inflációs cél fölött ragadni látszó inflációs várakozások - miatt kapott többséget a kamatemelési javaslat, ismertette az MNB-elnök. Simor hozzátette: aki Magyarországon árakról, bérekről dönt, jobb, ha tudja, az MNB elkötelezett az inflációs cél elérésében, és mindent elkövet azért, hogy a várakozások ne ragadjanak be efeletti szinten. Az, hogy mi lesz egy hónap múlva, nem vetíthető ki a mostani döntésből, érzékeltette Simor, aki szerint a monetáristanács-tagok ülésről ülésre értékelik az új információkat és hozzák meg a döntést.

Simor a bankszektor helyzetéről szólva elmondta, hogy decemberben is folytatódott a lakossági és vállalati hitelállomány régóta tartó apadása. Ennek hátterében több tényező is állhat, például az, hogy a lakosság csökkenteni akarja a fennálló tartozását és ezért visszafizeti a hiteleit, újat pedig ódzkodik felvenni, ok lehet még az, hogy a bankadó miatt nagy a bizonytalanság a bankszektorban, és az is magyarázhatja a hitelállomány mérséklődését, hogy a portfolióminőség romlása folytatódott, a nem teljesítő hitelek aránya a vállalati szektorban 12, a lakosságiban 10,6 százalékra emelkedett. Egy szó mint száz, a csökkenő hitelállomány miatt ez a csatorna nem tudja támogatni a gazdasági kilábalást.

Negyed százalékpontos változtatással hat százalékra emelte a jegybanki alapkamatot a monetáris tanács a mai ülésén. Ezzel sorozatban harmadszor szigorított az MNB, az alapkamat történelmi mélypontja 5,25 százalék volt 2010 áprilisa és novembere között.

Voltak pro és kontra érvek

A monetáris tanács mostani döntésének kimenetele egyáltalán nem volt magától értetődő. Noha múlt héten két felmérés, a Portfolio.hu és a Reuters körkérdése is az emelést valószínűsítette, de ezen a véleményen levő elemzők nem voltak masszív többségben, jó néhányan a tartásra fogadtak. Szóltak érvek a kamatemelés és a változatlanul hagyás mellett is.

A legutóbbi, múlt év decemberi inflációs adat a vártnál némiképp magasabb lett. Az eurózónában lassan a kamatemelési ciklus megkezdése kerülhet előtérbe, mert az ottani infláció a toleranciasáv tetejére ugrott. Közben a lengyelek a múlt héten már elindították a monetáris szigorítást, egy eurózónabeli kamatemelési sorozattal pedig nem valószínű, hogy szembemenne a magyar jegybank. A kamatláb növelése mellett szólhatott az is, hogy ugyan a forint némiképp erősödött az euróval és a frankkal szemben az elmúlt pár hétben, de a frankárfolyam még mindig a 210 forint körüli szinten táncol, ez pedig továbbra is gyenge forintot jelent, ráadásul a kockázati felárunk alig változott az elmúlt hetekben.

A kamatemelési ciklus esetleges megakasztása sem lett volna azonban váratlan, legalábbis több indok szólhatott volna a tartás mellett is. Ilyen, hogy az inflációt befolyásoló és annak alakulásának egyik előrejelzőjének is számító bérdinamika nem gyorsult a múlt év végén, azaz a béremelések nem adtak okot aggodalomra. Ráadásul a kormány február közepére ígért, eddig ki nem bontott, csak körvonalaiban ismert reformcsomagja eddig óvatos bizakodással töltötte el a befektetőket. Azok közül az elemzők közül, akik a kamatemelést valószínűsítették, viszonylag sokan voltak azok is, akik nem tartották elképzelhetetlennek a kamat tartását sem. A monetáris tanács ülésen megjelent tagok száma és a tanács összetétele is befolyásolhatta a mai végkimenetelt, tekintettel arra, hogy a múlt havi ülésen, amikor emelésről döntöttek, a lazább monetáris politika vitelére hajlók közül két tag nem vett részt az ülésen.

A pontos okokat a délután 3 órakor kezdődő sajtótájékoztatón Simor András jegybankelnök ismerteti, azzal egyidőben pedig a monetáris tanács is kiadja a közleményét.

Még egyszer lesz ebben az összetételben kamatdöntés

A monetáris tanács most ült össze jelenlegi összetételében utolsó előtti alkalommal. Március 1-jén a négy külsős tag mandátuma lejár, így február végén tartják változatlan formában az utolsó kamatdöntő ülést.

A kormány már be is nyújtotta a parlamenthez azt a törvényjavaslatot, amelynek eredményeként a kormányoldalhoz közel állókkal tölthetik fel a monetáris tanácsot, akik így többségbe kerülhetnek a Simor András jegybankelnök, Király Júlia és Karvalits Ferenc alelnökök alkotta belső hármas felett. A kinevezési rend megváltoztatása a piaci elemzők szerint enyhébb monetáris politika vitelét hozza majd magával.