Szakmailag semmi sem indokolja a Magyar Nemzeti Bank (MNB) újabb kamatemelését. A kormány szerint a 2010-es 4,9 százalékos helyett 2011-ben 3-3,5 százalékos infláció várható, tehát a pénzromlás csökkenő trendpályán mozog, közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium. Az újabb emelés ráadásul a 2 százalék körüli maginflációt növelő energia-, és élelmiszer áremelkedésre sem hat fékezően.
Az MNB döntése szembe megy a kormány gazdaságpolitikájával, mert a beruházási források kamatszintjének emelkedése miatt fékezi a növekedést és a foglalkoztatás bővülését. Közgazdaságilag különösen indokolatlanná teszi az emelést – írja közleményében a minisztérium –, hogy az MNB szokatlanul gyorsan, már harmadszor döntött így.
Csaba László: Indokolt a kamatemelés
A szakmai körökben zajló találgatások szerint a monetáris tanácsi tagságra is esélyes közgazdász szerint szükséges volt a kamatemelés, az inflációs folyamatok igazolják a jegybank döntését.
A hétfői, a kamatot 6 százalékos szintre beállító döntés sorozatban a harmadik kamatemelés volt az MNB részéről, november vége óta a havi rendes kamatmegharázó ülések mindegyikén negyed százalékponttal emelték a kamatot. (A ráta 2010 áprilisában érte el rekordalacsony, 5,25 százalékos szintjét.)
Az NGM hasonló érvekkel már a novemberi, majd a decemberi kamatdöntés utánis bírálta a jegybank döntését. A kormány és a jegybank konfliktusának e részéhez kapcsolódik, hogy a kabinet már beterjesztette az Európai Központi Bank által kritizált, de meg nem vétózott törvényjavaslatot a monetáris tanács tagjainak új kinevezési rendjéről. A kamatról döntő hét tagból álló testület négy tagjának mandátuma jár márciusban (Simor András elnök, és a két elnökhelyettes, Karvalits Ferenc és Király Júlia maradnak a testületben). Az eddigi rend szerint két tagot Simor, két tagot a miniszterelnök jelölhetett, a módosítás szerint mind a négy tagot a parlament gazdasági bizottsága – annak kormánypárti többsége – delegálná.
A kormány emellett nem cáfolta, sőt közvetve megerősítette az Index azon értesülését, miszerint szívesen látnák az inflációs cél megemelését. A kérdés azonban a monetáris tanács hatáskörébe tartozik. Mindenesetre a jelenlegi 3 helyett 3,5 százalékos inflációt célozva a jegybank eltekinthet a kamatemeléstől, sőt, akár csökkenthetné is a rátát: más kérdés, hogy Simor András szerint már a felvetés is veszélyes, szakmailag pedig valóban nem igazán lehet érveket találni mellette.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
