Nyugdíjdöntés: Így lehet nyerni egy hónapot
További Magyar cikkek
Durván 3-500 ezer pénztártag gondolkozhat azon, hogy esetleg kétszer döntsön kasszatagságáról. Először most, január végéig, másodszor pedig akkor, ha olyan kasszánál maradt, amelyik megszűnik. Erre tucatnyi pénztárnál komoly esély van, hiszen csak azok maradhatnak talpon, melyeknek legalább 2000 tagja marad (keddig összesen 38 ezer pénztártag nyilatkozott arról, hogy marad mnyp-tag). A létszámhiány miatt megszűnő pénztárak tagjai újabb levelet kapnak majd a végelszámolótól, amiben felszólítják őket, hogy 30 napon belül jelöljék ki azt a talpon maradt nyugdíjkasszát, ahová átvinnék pénzüket. Ha viszont erre semmit nem válaszolnak, akkor őket is automatikusan átteszik az állami rendszerbe, reálhozamaikat pedig ők is fölvehetik.
Az én kasszám túléli-e?
A hárommillió magánnyugdíjpénztári tagból 2,3-2,4 millióan négy nagy pénztár tagjai, 450-760 ezer közötti tagja van az OTP, az Aegon, az ING és az Allianz kasszájának. Az erős középmezőny egyetlen tagja az AXA 270 ezres ügyfélkörrel, a 107 ezer taggal bíró Évgyűrűk pedig a legkisebb hatszámjegyű taglétszámot mutató kasszaként már inkább a kisebbek listájának élére kívánkozik. A keddig született 38 ezer nyilatkozat azt jelenti, hogy eddig a tagok alig több mint egy százaléka döntött a maradás mellett. A kasszák méretéről és esélyeiről részletesebben itt olvashat.
Ez tehát egy menekülőút az azonnali döntés elől azoknak, akik most leadják a pénztártagság fenntartásáról szóló nyilatkozatokat úgy, hogy valójában kasszájuk megszűnésére számítanak.
Nyilvánvaló persze: a 4-5 legnagyobb, biztos túlélőnek ígérkező kassza mellett a többi ügyfeleinek sem lehet általános érvényű a lehetőség: ha mind maradnak, kasszájuk is tovább él. Ugyanakkor ha az általános, vagy azt jelentősen meg nem haladó maradási aránnyal kalkulálunk, akár több tízezres lehet a kétszeri döntés esélyével reálisan élni képesek köre.
A hosszabb gondolkodási idő főleg akkor lehet hasznos, ha az Alkotmánybíróság (AB) a várakozásoknak megfelelően február végéig dönt a pénztártörvényről, még a megszűnő kasszák tagjainak rendelkezésére álló 30 napos gondolkodási határidő lejárta előtt. Így lehetnek majd olyanok, akik az AB döntése ismeretében gondolhatják újra a döntésüket.
Aki tehát kisebb, feltehetően megszűnő pénztár tagjaként bizonytalan, jól járhat, ha most nyilatkozik, és reménykedik a végelszámolások elindításának elhúzódásában illetve az AB mielőbbi döntésében (vagy mindkettőben).
Persze ez sem kockázatmentes forgatókönyv. Nem lehet ugyanis teljesen kizárni, hogy lesznek meglepetést okozó kisebb-közepes kasszák, akik elérik a minimális létszámot, ezzel a maradó tagok (esetleg várakozásuk ellenére) elveszítik a lehetőséget a megismételt választásra. Erre az átjelentkezési hajlandóságot látva nincs sok esély, de azért valamekkora van, különösen az Aranykornál, az Évgyűrűknél illetve a 60-70 ezres létszámú Generalinál és Ersténél.
Persze az is lehet, (sőt, jó esély van rá), hogy az Alkotmánybíróság egyáltalán nem köt bele a pénztártörvénybe, tehát a jelenleg is ismert és vitatott körülmények véglegesek maradnak.
Ha az első forgatókönyvre, tehát a megismételt döntésre sem lesz lehetőség, illetve az AB sem segít az mnyp-tagokon, akkor a mostani döntés megismételhetetlen és visszafordíthatatlan lesz. A választást tehát a kisebb kasszák tagjainak is alaposan érdemes megfontolniuk, mert bár nincs rá nagy esély, de nem lehet kizárni, hogy mostani döntésük lesz a végső.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
