Bajnaiék kritizálják a magyar költségvetést kritizáló IMF-et kritizáló Matolcsyt
További Magyar cikkek
„Egyszerűen hazugság, hogy a 2010-es költségvetés hamis tényeken alapult” – írja közös közleményében Oszkó Péter volt pénzügyminiszter és Bajnai Gordon volt miniszterelnök. A két politikus Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter pénteki kijelentéseire reagált.
Az egész úgy kezdődött, hogy az Nemzetközi Valutaalap csütörtökön közzétette a 2011-es magyar költségvetésről készített értekélését, amelyben keményen kritizálta a kormány egyes intézkedéseit, elsősorban a magánnyugdíjpénztárak vagyonának államosítását, a különadókat, hiányolta a szerkezeti reformokat. Matolcsy György nemzetgazdaságti miniszter pénteken az IMF kemény kritikáját keményen kritizáló közleményt adott ki, azt fejtegetve, hogy a valutaalapnak nincs morális alapja arra, hogy az Orbán-kormány költségvetését ekézze, mivel korábban nem vette észre, hogy a Bajnaiék által készített 2010-es költségvetés hamis számokra épül és nem tartható, és még a gazdasági válságot sem tudta megakadályozni.
Teljességgel hazug
Most viszont a kemény kritikát keményen kritizáló kritikát kritizálja keményen Bajnai és Oszkó, azt állítva, hogy Matolcsy alaptalanul vádolja őket hamisítással. „Amennyiben az Orbán-kormány folytatja elődje szigorú és takarékos gazdálkodását, és nem félt volna már 2010-ben bevezetni a februárra ígért további kiadáscsökkentő intézkedéseket, akkor a különadók és a magánnyugdíjpénztári befizetések einstandolása nélkül is teljesíthető lett volna a tavalyi költségvetés hiánycélja” – írják.
Matolcsy állításait "teljességgel hazugnak" és "tisztességtelennek” minősítik az elődök.
Szerintük a 2010-es költségvetés tervezése és elfogadása nyilvános és átlátható folyamat volt, több, a kormánytól akkor még független hazai intézmény (az Állami Számvevőszék, a Költségvetési Tanács), a Magyar Nemzeti Bank, és külföldi szakértő, az Európai Bizottság és a Nemzetközi Valutalap is szigorúan és elfogulatlanul mondott véleményt.
Elfogadhatatlan dolognak tartják
„Minden elemzés kiemelte, hogy a kitűzött hiánycél tartható, de egyúttal felhívták a figyelmet a nyilvánvaló kockázatokra, amelynek mértékét a GDP 0,5-0,6%-ban határozták meg. Ezen előre látható kockázatok kezelésére tervezte be a Bajnai-kormány a mintegy 210 milliárd forintos tartalékot. Elfogadhatatlan dolognak tartjuk, hogy a jelenlegi kormány a saját hibáit az előző kormány számlájára kívánja írni. Legyen szó akár a költségvetésről, akár más intézkedésekről” – írja közleményében Bajnai Gordon és Oszkó Péter.
Véleményük szerint a tervezett hiánycélt az új kormány nem akarta teljesíteni, mert hatalmi érdekei mást diktáltak. Pedig még erős hátszél is volt a tervezett költségvetés végrehajtásához: a gazdaság ugyanis tavaly mintegy 2%-kal jobban teljesített, mint azt 2009-ben látni lehetett (és 4%-kal lett jobb, mint azt a 29 fideszes közgazdász 2009 decemberében jósolta).
Bajnaiék szerint 2010 második félévében a költségvetés kiadási oldalán semmilyen megtakarítás nem vehető észre, nem látják a júniusban ígért, majd elfelejtett 120 milliárd forintos megtakarítást sem, viszont a kiadások az új kormány alatt mintegy 150 milliárd forinttal haladták meg a tervezettet. Ennek egyik oka a forint látványos gyengülése,
a magasabb kockázati kamatfelár, de fontos tényező az is, hogy az új kormány kevésbé gazdálkodott takarékosan, mint elődje.
Számlájára kívánja írni
Az így keletkezett költségvetési lyukakat a bankok, energiaszolgáltatókra, távközlési és kiskereskedelmi cégekre kivetetett különadókból, valamint a magánnyugdíjpénzek államosításából tömik be. Az inflációt is növelő, a növekedést visszafogó különadókat ráadásul a legnagyobb társaságiadó-befizetők finanszírozzák, és az ő adóalapjukból kiesett 360 milliárd forint miatt 150 milliárd forinttal kevesebb társasági adót érkezett be a költségvetésbe.
Az átadás-átvételi dokumentumokban részletes intézkedéseket is javasoltak az új kormánynak, ezekkel elkerülhető lett volna a különadók kivetése és a magánnyugdíjpénztárak bezúzása.
„A 2010-re javasolt intézkedéseink (a munkaerőpiaci alap, a közmunkaprogram, illetve a gyógyszerkassza kiadásainak felülvizsgálata) köszönnek vissza a kormány által februárban kihirdetni szándékozott intézkedésekben. Cinikus magatartás az, hogy az új kormányzat folyamatosan hátramutogat és minden kudarcának, ballépésenek vagy inkompetenciájának okát az előző kormány számlájára kívánja írni.”