Miért drágább az áram nálunk, mint az unióban?
További Magyar cikkek
„Meg kell magyarázni az embereknek, miért drágább Magyarországon az áram, mint az unióban" - mondta néhány nappal ezelőtt Lázár János, miután a pártján belülről és a szakmától is erős kritikát kapott a megújuló energián és kapcsolatan termelő erőművek támogatásának csökkentését javasló terve miatt.
Lázár szerint három- vagy négymillió magyar háztartásban évente hússzázalékkal több áramdíjat kell fizetni naponta, csak azért, hogy százezer embernél ne emelkedjen a távhő ára. (Az érvelés mögött az húzódik, hogy az úgynevezett kát támogatás keretei között a kapcsoltan hőt és áramot termelő erőműveket a beruházások megtérüléséig az általuk megtermelt áram piaci ár fölötti átvételével segíti az állam, cserébe olcsóbban adják a hőt a fogyasztóknak.)
A Biomassza Erőművek Egyesülése (BEE) közleményben reagált a frakcióvezető felvetéseire. Szerintük egyáltalán nem drágább az áram, mint az unióban, a magyarországi árak európai szinten a középmezőnybe tartoznak. "Magyarországon 95 településen 207 távfűtőrendszer működik összesen, melyek 650 ezer lakás távfűtését szolgálják. Átlagosan három fővel számolva lakásonként, ez összesen mintegy kétmillió lakost jelent" - írják.
A frakcióvezető kifejtette azt is, hogy a kötelező áramátvételi rendszer (kát) miatt jelentős mennyiségű erdőt pusztítanak ki évente nem gazdasági céllal, ezt korlátozni kellene. A BEE ezzel szemben azt állítja, hogy az erőművekbe most is kizárólag csak az a faanyag kerül, amely sem ipari, sem gazdasági hasznosításra nem alkalmas. Mindezt az erdészeti hatóság és az erdészeti szakemberek is megerősítik.
Az erdészeti hatóság statisztikái szerint az erdősültség a felelős erdőgazdálkodásnak, valamint a szigorú törvényi szabályozásnak köszönhetően az elmúlt negyven év során folyamatosan nőtt, és további növekedéssel számolhatunk a jövőben is. Kimondottan energetikai céllal, a kát rendszer miatt az erdőgazdaságok nem folytatnak kitermelést. "Az erdészeti terveknek megfelelő fakitermelés során keletkezik olyan választék, amelynek hasznosíthatósága faipari, vagy bútoripari célra nem, csupán energetikai célra alkalmas, ezt a típusú fát nevezzük tűzifának. Ennek egyharmadát égetik el erőművek" - szögezi le a közlemény.
Lázár János beszélt arról is, hogy vannak olyan kapcsoltan hőt és áramot termelő erőművek, amelyek nagy érdekcsoportok beruházásaként jöttek létre hosszú évekkel ezelőtt. "A projekt a befektetőnek már régen megtérült, így azok a reális költségszint felett óriási profitot kaszálnak, és visznek ki az országból. Ezt pedig megfizeti minden magyar áramfogyasztó" - állította a frakcióvezető.
A BEE szerint az Energiahivatal feladata, hogy egyenként ellenőrizze az erőművek működését, illetve azok megtérülését. "A hivatal csak olyan erőmű számára ad illetve adott ki kát engedélyhosszabbítást, és csak annyi időre, ameddig az meg nem térül. Ezek a számítások a kormány számára jelenleg is hozzáférhetőek" - írja a Biomassza Erőművek Egyesülése. Szerintük a távhő ára egyes városokban 20-50 százalékkal drágulhat, ha elfogadja a parlament a frakcióvezető módosítóját.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
