Potyára mentek el a válságmilliárdok

2011.02.10. 14:02 Módosítva: 2011.02.10. 14:59
A közmunkások számának 32 ezres növekedését is figyelembe véve 50-125 ezer között lehet a válság idején összesen több mint 155 milliárd forintos állami támogatással megmentett munkahelyek száma, az utóbbi becslés azonban erősen túlzó - hangzott el a Munkaerőpiaci Tükör 2010 című kiadvány csütörtöki bemutatóján.

Az MTA Közgazdaságtudományi Intézetének kiadványának készítői kiemelték: a támogatások a munkahelyek számának csökkentését fékezhették, de a létszámfelvételt nem befolyásolták. Márpedig elbocsátások nélkül is nagyjából 15 százalékkal csökkent az átlagos vállalati létszám a válság első évében.

Csak öt országban csökkentek a reálbérek

A 2000 óta évente megjelenő Munkaerőpiaci Tükör idei számában a kutatók elsősorban azt vizsgálták, hogy milyen hatása volt a válságnak a munkaerőpiacra.

A tanulmányokból kiderül: a makrogazdasági mutatók szerint a magyar gazdaság nagyjából úgy reagált 2008 végén a pénzpiaci krízisből általános gazdasági válsággá súlyosbodott helyzetre, mint a legtöbb európai. A 27 tagú Európai Unió átlagától sem a foglalkoztatást, sem a munkaidő változását tekintve nem esünk messze, a GDP-visszaesésünk sem volt kirívóan magas, érdemi különbséget csak az jelent, hogy Magyarország annak az öt uniós tagállamnak az egyike volt, ahol a reálbérek is csökkentek.

A makroadatok azonban félrevezetőek, az átlag mögött igencsak eltérő reakciók vannak - hívta fel a figyelmet a kötet bemutatóján Köllő János, az MTA KTI tudományos főmunkatársa.

Egyfelől eltérően reagált a krízisre a közszféra és a magánszektor, de jelentős különbség van ez utóbbin belül is annak függvényében, hogy kisebb vagy nagyobb vállalatról van-e szó. A közszférában erőteljes reálbércsökkenés volt megfigyelhető a foglalkoztatás szintjének érdemi változása nélkül, míg a magáncégeknél az állásban maradók bére érdemben nem változott, az összesített reálbércsökkenést a leépítések eredményezték.

Nagy cég, nagy leépítés

A kutatásból az is kiderül, hogy a vállalatok mérete befolyásolta, hogyan reagáltak a válságra. A nagyobb cégek nagyobb arányban mérsékelték a dolgozóik létszámát, és a legnagyobbak a munkaidőt is nagyobb mértékben csökkentették. Ez a szakértők szerint leginkább azzal magyarázható, hogy a nagyobb vállalatok jobban függtek az exporttól, és ebben a körben magasabb a munkaerő költsége is (kisebb a minimálbérre vagy annak közelébe bejelentett dolgozók aránya).

A kiadvány készítőinek becslése szerint a munkaidőt csak azok a vállalatok csökkentették, amelyek erre munkahelymegtartó támogatást kaptak.

Vegyes hatások

És ha már a támogatások: az összesített adatok szerint a válság első évében nagyjából 155 milliárd forintot költött az állam különböző foglalkoztatáspolitikai intézkedésekre. Ebből nagyjából 60 milliárd forint a vállalati bérköltségek csökkentését szolgálta, munkahely-támogatásra nagyjából 45 milliárdot fizettek ki, míg a közfoglalkoztatás támogatására szánt költségvetési pénzek 51 milliárddal nőttek. Hogy ebből hány munkahelyet sikerült megmenteni, azt pontosen senki nem tudja. A vállalatok azt mondták, hogy 93 ezer munkahelyet mentettek meg, de ezt csak nagyon szigorú feltételek esetén lehet elhinni.

Összességében 50 és 125 ezer között lehet - a közmunkán lévők számának 32 ezres növekedésével - a támogatással megmentett munkahelyek száma, de a felső becslés erősen túlzó, mondta Köllő János.

A kutató azt is megjegyezte: a támogatások a munkahelyek számának csökkentését fékezhették, de aligha befolyásolták a létszámfelvétel - márpedig a kutatók adatai szerint elbocsátások nélkül is nagyjából 15 százalékkal csökkent az átlagos vállalati létszám a válság első évében.