Csúszik Magyarország újjászervezése

Csalódhattak a befektetők Orbán Viktor mai parlamenti beszédében, mert akármennyire is táplálták kormányzati nyilatkozók azt a várakozást a piacban, hogy a kormányfő most már előrukkol néhány fontos részlettel a februárra ígért 600-800 milliárd forintos kiigazító csomagjából, a miniszterelnök semmit nem árult el. Feltehetően azért, mert pár hetes csúszásban van a kormány a reformcsomag kidolgozásával. Ez volt a mai Orbán-beszédben lényegében az egyetlen konkrétum a pakk kapcsán: a kormányfő jelezte, hogy a kormány március 15-ig a parlament elé tárja a lépéshalmazt. (Eddig február végi határidőt szabott magának a kabinet.)

Bátor lépések kellenek; minden eddiginél nagyobb a tét; országújjászervezési verseny van a világban, amibe nem benevezni történelmi hiba lenne; fontos változások lesznek – ilyeneket mondott a miniszterelnök konkrétumok említése nélkül. Mindenesetre Matolcsy György nemzetgazdasági minisztert kérte fel, hogy dolgozza ki az „ország átfogó újjászervezésének programját”, de ezt már eddig is tudtuk, Matolcsy ezt Növekedési és Stabilitási Programnak nevezte el. A tervekről az Index már közölt részleteket, de a kormánynak még tehát csiszolnia kell az intézkedéseket.

A lapunkban ismertetett lehetséges lépésekre mindenesetre találtunk utalást Orbán beszédében. Aki a saját egészsége ellen játszik, az járuljon hozzá jobban a rendszer fenntartásához – mondta Orbán, ami az egészséges táplálkozásba nem passzoló élelmiszerekre kivetendő hamburgeradót juttathatja eszünkbe. Az a cél, hogy aki tud, az dolgozzék is – mondta később a miniszterelnök. Úgy tudjuk, hogy már idén elkezdődne a rokkantnyugdíjasok rokkantsági fokának orvosi felülvizsgálata, és ettől azt reméli az apparátus, hogy minden harmadik-negyedik rokkantnyugdíjas kikerülne a rendszerből és visszatérne a munka világába – akár a versenyszférába, akár a közmunkaprogramokba.

Orbán szólt az alkotmányba foglalt államadósság-szabály szükségességéről is, itt sem említve konkrét mértéket. Információnk szerint a kabinet azon gondolkodik, hogy az euróbevezetéshez szükséges 60 százalékos GDP-arányos szintnél szigorúbb korlátot állapítana meg.

A miniszterelnök továbbra is a munkahelyteremtést és az államadósság leépítését jelölte meg elsődleges célként, ebből vezethetők majd le a kormány majdani intézkedései. Azt azonban megemlítette Orbán, hogy a döntés joga a kormányé és a parlamenté, de a választói bölcsességet nem szabad figyelmen kívül hagyni, nem akar beleesni abba az elmúlt sok évet szerinte az akkori hatalomra jellemző hibába, hogy a reformokat annak ellenére is a lakosságra akarták kényszeríteni, ha abból az emberek nem kértek.

Kikényszerítenék a nem kötelező OÉT-ajánlást?

Orbán a költségvetési kiigazító csomagon kívül egy gazdasági jellegű teendőt említett még. A kormány az új, egykulcsos adórendszer bevezetésével azt vállalta, hogy azzal senki nem jár rosszul, azonban a versenyszférában azoknak az átlagbér körül vagy az alatt kereső gyerektelen munkavállalóknak a nettó bére csökkent, akik nem kaptak bruttóbér-emelést a cégüktől. A kormány, hogy ígéretét tartsa, egy munkacsoportot fog felállítani a helyzet elemzése céljából, és ki akarja kényszeríteni, hogy ne legyenek vesztesei az adóváltozásnak. A kormányfő utalt arra, hogy az Országos Érdekegyeztető Tanácsban a munkaadói és munkavállalói oldal kormányzati asszisztálás mellett megegyezett egymással, hogy 4-6 százalékos bruttóbér-emelést javasolnak a versenyszektor számára. Ha ezt a megállapodást betartanák a cégek, akkor senkinek a bér nem mérséklődne idén.

Nem árt azonban tudni, hogy az OÉT-megállapodás nem köti az egyes cégeket, csak orientálja, mert az csak egy ajánlás. Az egyes cégek lehetőségeikhez mérten vagy adnak legalább akkora béremelést, mint amiről az érdekképviseletek és a szakszervezetek vezetői beszéltek, vagy nem.