Drágulhat a budapestiek távhője

Megszűnik az az árkedvezmény, amit az elmúlt évben a Budapesti Erőmű 1,9 milliárd forint értékben adott a Főtávnak, a parlamentben tavaly elfogadott és az év elejétől  hatályos törvénymódosítás miatt, amellyel 15 százalékkal csökken a kötelezően átvett (kát) áram ártámogatása - közölte Nicolas Katcharov, a Budapesti Erőmű elnök-vezérigazgatója a Budapesten.

Áramon keresztül távhőt

A fogyasztók az áram árán felül, a villanyszámlában támogatnak egyes erőműveket, köztük olyanokat, akik hőt és áramot egyszerre állítanak elő. A támogatásért cserébe az erőmű olcsóbban adja a hőt a távhőszolgáltatóknak, amiért cserébe a távhőcég olcsóbban adja a távhőt a fogyasztóknak. Leegyszerűsítve ez a kötelező átvételi rendszer (kát) lényege.

A rendszert alapvetően nem azért találták ki, hogy az áramfogyasztók a távhősöket támogassák, eredeti célja az volt, hogy az állam olyan erőműveknek adjon támogatást, amelyeknek környezeti, gazdasági, ellátásbiztonsági szempontok alapján átmenetileg indokolt, az olcsóbb távhő csak hab volt a tortán.

A kát évek óta több sebből vérzett: néhány esetben a támogatás olyanokhoz került, akikhez nem lett volna indokolt, gyakran a kedvezményből semmi nem jutott el a fogyasztókig, vagy az erőmű, vagy a távhőszolgáltató tette zsebre.

A legrosszabb megoldás

A támogatott erőművek között azonban szép számmal voltak olyanok is, akik valóban rászorultak a kát-ra és akik támogatásának szükségességét soha senki nem vonta kétségbe, sőt olyanok, akik a fogyasztókhoz juttatták a kedvezményt. Ők jártak januártól a legrosszabbul.

A kormány ugyanis a korábbi tervvel szemben - amely 2011-től az erőművek egy részét kiebrudalta volna a támogatotti körből - Kósa Lajos fideszes képviselő javaslatára decemberben úgy döntött, nagyjából mindent hagy a régiben, csak a támogatás mértékét csökkenti 15 százalékkal.

Ez viszont egyértelműen hátrányosan érintette azokat az erőműveket, akik amúgy bennmaradtak volna a körben, hiszen a többiek miatt így náluk is csökkent a támogatás. Rudolf Viktor Budapesti Erőmű főmérnöke egy korábbi sajtótájékoztatón elmondta, ők eredetileg maradtak volna a rendszerben, hiszen jelenleg 127 millió euró beruházási hitel pénzügyi terheit viselik, vagyis a beruházásai még nem térültek meg.  A 15 százalékos emelés miatt viszont most kénytelenek hőárat emelni. A kát-os támogatások mértéke egyébként - elmondása szerint - külön tételként megjelenik a budapesti távhőszámlákon, így a fogyasztó is ellenőrizheti, hogy mekkora kedvezményt kap ennek köszönhetően.

Nehéz helyzetben

Tavaly a társaság 650 millió forint különadót fizetett be a költségvetésbe. Az idei évben a válságadó, a gázár moratórium és a 15 százalékos kát-csökkentés 3 milliárd profitkiesést jelent.

A kát csökkentése  miatt kieső bevételeket költségtakarékossággal kívánja az erőműtársaság ellensúlyozni, de erre már viszonylag kevés lehetősége maradt. A 2006 évhez képest jelenlegi árakon számolva egymilliárd forinttal mérsékelték az éves kiadásokat. Arról, hogy mit jelentene Lázár János fideszes képviselő módosító indítványa, ha elfogadják a 15 helyett 25, majd 35 százalékos csökkentést - és mellesleg a kapcsoltakon kívül a megújuló energián termelőkre is vonatkozna - a Budapesti Erőmű vezetői annyit mondtak: ha nincs pénz beruházásokra, akkor nem lehet csökkenteni a távhő árát.

Nicolas Katcharov a sajtótájékoztatón bejelentette, hogy leállították a Kelenföldi Erőmű már teljesen előkészített hatékonyságnövelő beruházását, mert a kát csökkentése felemészti a hosszú távú beruházási lehetőségeket. Az elnök-vezérigazgató szerint két hete fagyasztották be az 50 millió eurós beruházást. A hatékonyságnövelő beruházás 5-6 százalékos csökkentést jelenthetett volna a távhő árában. Az elnök-vezérigazgató hozzátette: a fő tulajdonos, az Electricité de France stabilabb szabályozási környezetre vár a beruházásokkal.