Észak-Afrikába és Oroszországba készül a magyar Suzuki

A 2009-es 432,2 milliárd forinttal nagyjából megegyező, megközelítőleg 427 milliárd forintos árbevétellel zárta a 2010-es évet a Magyar Suzuki Zrt. – jelentette be Hisashi Takeuchi vezérigazgató. A vállalat tavaly 170 031 autót gyártott, nagyjából tízezerrel kevesebbet, mint egy évvel korábban. Az idei tervekben a termelés szinten tartása szerepel, bővülést akkor érhetnek el, ha a több mint kilencven százalékban már most is kivitelre termelő cégnek új exportpiacokon sikerül megjelennie.

Magyar csalódás

A magyar piac csalódást okozott, és egyelőre nem is látni, hogy az értékesítések látványosan emelkedő pályára állnának – kommentálta a magyar Suzuki-vezér, hogy a cég tizenhárom év után leszorult az eladott autók száma alapján összeállított lista első helyéről. A belföldi értékesítés, ami 2005-ben még nagyjából 40 000 autót jelentett, és 2007-ig minden évben meghaladta a 30 000-et, tavalyelőtt 10 000 környékére esett, tavaly pedig már csak 2264 regisztrált autó volt. Ennek a vállalat vezetése és iparági szakértők szerint több összetevője van.

Egyfelől a 2008 végén kirobbant pénzügyi, gazdasági válság, a pénzügyi nehézségek hatására a magyar vevők közül szinte eltűntek a magánszemélyek. „Megváltozott a piac, a flottás (nagy tömegben történő céges) autóértékesítések a jellemzőek, ezekben a beszerzésekben viszont lényegében nem szerepelnek Suzukik. Arra várunk, hogy visszatérjenek a magánszemélyek” – mondta Hisashi Takeuchi, aki többek között az adóreform fogyasztást ösztönző hatásában bízik.

Hej, nepperek

A hazai Suzuki-forgalmazás visszaesésének másik indoka, hogy a válság előtti időszakkal összevetve jócskán szigorodtak a hitelezési feltételek, megszűntek a devizás, az önerő nélküli vagy a szinte nulla thm-s kölcsönök. Márpedig az új Suzukikat nagyrészt frankos hitelre vásárolták: a vállalat adatai szerint tíz itthon eladott autójukból hét hitellel ment el, a kölcsönök kilencven százaléka frankalapú volt (arról, hogy a Suzuki-kereskedőknél milyen a bedőlt hitelek aránya, a gyárnak nincsenek információi, „az értékesítéstől kezdődően ez a kereskedő, a vásárló és a finanszírozó bank ügye”).

Autóipari szakértők szerint a hazai értékesítés visszaesésében szerepet játszhat az is, hogy globálisan változott a Suzuki árpolitikája. Korábban a magyarországi és a németországi árak között akkora különbség volt, hogy nepperek olykor tömegéven vették meg, és vitték a németekhez a Suzukit – a japán cég erre a hazai árak emelésével válaszolt. Ez a magánexportot megszüntette ugyan, azonban így nehezebben megfizethető lett az autó a valóban itthoni vevőknek is.

Mesebeli Afrika

Az itthoni értékesítések visszaesése a javuló exporttal ellensúlyozható. Azonban egyes európai piacaikon – így a jelentősebb Suzuki-felvevőnek számító spanyoloknál és görögöknél – az euróválság hatása szintén jelentősen visszavetette a fogyasztást. A cég ezért új exportpiacokra készül kilépni: még ebben az évben várhatóan megjelennek Marokkóban, ahová 3000 darab, a helyi igényeknek megfelelő 1,6-os, dízelmotoros SX4-et terveznek szállítani. Hisashi Takeuchi azt mondta, az észak-afrikai térségben korábban Tunéziát és Egyiptomot gondolták még jelentős felvevőpiacnak – a három országban prognózisuk szerint évi tízezer autót lehetne eladni –, ám az arab világban kialakult politikai válságok miatt ezek a tervek bizonytalanná váltak

A cég emellett a volt Szovjetunióban készül az értékesítés jelentős növelésére. A volt szovjet tagállamok közül jelenleg Oroszországba, Kazahsztánba, Azerbajdzsánba, Örményországba, Fehéroroszországba és Grúziába szállítanak, forgalmuk évi 7000 autó. Ez a szám már akár jövőre 30 000-re emelkedhet, bár az ottani kereskedők azt szeretnék, ha a forgalmazott autók egyik fele japán Suzuki lenne, és csak a másik fele magyar, Ha ez az exportbővítési cél megvalósul, akkor jövőre nagyjából 200 000 autó készülhet az esztergomi gyárban, ami a válság kirobbanása, vagyis 2008 óta nem látott rekordot jelentene.