Időben lehet monetáris tanács

Hétfőn ülésezik a gazdasági bizottság, és bár a testület napirendje még nem ismert, feltehető, hogy délelőtt el is dől, kiket jelöl a testület a jegybank monetáris tanácsába. A négy új tagot így hétfőn vagy kedden megválaszthatja az Országgyűlés plenáris ülése: a napirendi pontok között szerepel is a döntés.

Ez egyben azt jelenti, hogy feltehetőleg nem lesz interregnum a jegybank irányításában: a legfontosabb, egyebek között a kamatról döntő hét fős testületből négy tag mandátuma jár le március 1-én. (A 2013-ig megválasztott Simor András jegybankelnök és a két alelnök, Karvalits Ferenc és Király Júlia marad.)

A hétfő délelőtti jelölést informális egyeztetés úgy tudjuk nem előzte meg: Rogán Antal, a gazdasági bizottság fideszes elnöke lapunknak korábban azt mondta, a bizottsági ülés keretei között szeretne sort keríteni az egyeztetésre, igaz, ő korábban még más menetrenddel számolt. Annyiban joggal, hogy a tagok választásának új szabályait csak hétfőn fogadta el a parlament, a törvénymódosítás még hatályba sem lépett, tehát egyelőre a bizottság hivatalosan még nem is készülhet a jelölésre.

Ehhez ugyanis a Magyar Közlönyben meg kell jelennie a jogszabálynak: a sürgös kihirdetést kérte a parlament az államfőtől, akihez kedden meg is érkezett aláírásra a törvény, az utolsó, szerdai közlönyben azonban még nem volt benne. Hétfőig  azonban még bőven meg is jelenhet.

A bizottság LMP-s tagja, Scheiring Gábor szerint nem is készül. A képviselő nem tud egyeztetésről, jelöltetkről pedig csak a sajtóból, találgatások formájában hallott. Hangsúlyozta, nem támogatták a törvénymódosítást, a jelölés menetének megváltoztatását, arra lehet számítani, hogy a kormánypártok saját jelöltjeikkel töltik fel a testületet. Emiatt a párt nem is állít saját jelölteket.

A találgatásokban több név is felmerült, jónéhányan azonban korábban már cáfolták is, hogy felkérték volna őket vagy egyáltalán vállalnák a megbízást. Így tett Hamecz István, az MNB korábbi ügyvezető igazgatója, jelenleg az OTP Alapkezelő vezetője, és Heim Péter, a Századvég Gazdaságkutató vezérigazgatója is. Az pedig egyértelmű, hogy a szóba került nevek közül a piac őket, illetve Barcza Györgyöt, a K&H vezető közgazdászát látná a legszívesebben a testületben, másképp fogalmazva, esetükben nem merül fel szakmai kompentenciájuk megkérdőjelezése. Barcza az Index megkeresésére a vele kapcsolatos híresztelésekre úgy reagált, hogy ha a miniszterelnök is a híresztelők között lesz, akkor az jelent majd valamit, addig viszont nem kommentálná a dolgot. Ha fölhívnak és megkérdezik, az biztos jelentene valamit – fogalmazott.

Aligha lenne még kifogás Csaba Lászlóval, a CEU professzorával szemben, őt nem értük utol. Esélyeit viszont bizonnyal csökkenti, hogy miközben a kormány az elmúlt három hónap kamatemeléseit visszatérően és élesen kritizálta, ő kiállt azok szükségessége mellett.

A teljesség igénye nélkül a pletykaszinten felmerült jelöltek között hallani lehetett ugyanakkor Boros Imre volt kisgazda Phare-miniszter, Bogár László az első Orbán-kormány államtitkárának nevét is. Boros Imre esélyessége mellett szól, hogy az elmúlt napokban többször is megnyilvánult monetáris politikai kérdésekben: a Magyar Hírlapban éppen ma megjelent publicisztikájában azt írja, "nálunk az újra emelkedő kamatszint... akadályozza a gazdaság kibontakozását." Vasárnap a MIÉP honlapján jelent meg interjú vele, amiben ugyancsak élesen bírálta a jegybank munkáját és vezetését.

Se Borost, se Bogár Lászlót nem sikerült utolérni, jelölésük így továbbra is csak pletykának tekinthető.