Meglepte az elemzőket a februári hiány

A februári magyar költségvetési adatok nagyon csúnyák lettek, a kormány egyszeri intézkedései tudják majd csak visszazökkenteni a hiányt az év későbbi hónapjaiban, fogalmaznak reggeli kommentárjukban a CIB Bank budapesti közgazdászai. Úgy tűnik, a költségvetési pálya drasztikusan hullámzó lesz az éven belül és komoly szükség lehet a félretett 250 milliárd forintos stabilitási alapra is, teszik hozzá az elemzők és megjegyzik: februárban a szokásosnál is kevesebb ÁFA-bevétel termelődött, valamint volt egy jelentős kuponfizetés is, mely a kamatköltségeket emelte.

Suppan Gergely, a TakarékBank elemzője kiemelte, hogy nehezen összehasonlíthatóvá teszi a hiány éves alakulását, hogy míg az adócsökkentések minden hónapban alacsonyabb bevételt biztosítanak, az ennek fedezetét biztosító egyszeri bevételek az év későbbi részében jelentkeznek (így az egyes ágazatokat sújtó különadók, illetve a magánynugdíjpénztári vagyon átvétele).

A szakértő arra is emlékeztetett, hogy a közelmúltban elfogadott 250 milliárd forintos stabilitási alap szintén a következő hónapokban jelenik meg kiadáscsökkentő tényezőként. Mindezektől függetlenül az államháztartási folyamatok az első két hónapban közel sem megnyugtatóan alakultak, ezért kiemelten fontos a stabilitási alap és a Széll Kálmán Terv minél maradéktalanabb megvalósítása.

Az UniCredit bécsi elemzői véleményükben felidézik az NGM magyarázatát, miszerint egyszeri tételekkel magyarázható az államháztartás szomorú februári teljesítménye. Eközben ugyanakkor a személyi jövedelemadó csökkentése is megtette a hatását, fogalmaznak az elemzők. Habár a részletes információk nem állnak rendelkezésre, a minisztérium indoklása helytálló lehet, de a friss adatok megkongathatják a vészharangot. Ráirányíthatják ugyanis arra a figyelmet, hogy a strukturális egyenleg milyen látványos ütemben romlik, emelik ki az UniCredit közgazdászai.

A BNP Paribas londoni elemzői reggeli anyagukban hangsúlyozzák, hogy az egész éves hiánycél 80 százalék feletti teljesülése igen kiábrándító és még a minisztérium által közölt 50 százalékos "korrigált" teljesülés is aggasztó.

Mint ismert, tegnap az NGM gyorstájékoztatójában hangsúlyozta, hogy "ha a februári egyenleget (559,7 milliárdos deficit) az egyszeri tételek időarányos teljesítésével korrigáljuk, akkor a hiány 371,8 milliárd forintra, a jelenlegi érték kb. 66 százalékára csökken". Ez a korrigált 371,8 milliárd forintos érték azonban még mindig 50% feletti arányt mutat.

A piaci becsléseknél magasabb lett az államháztartás központi alrendszerének februári hiánya, indítják reggeli kommentárjukat az Equilor elemzői. A tegnapi események újra rávilágíthatnak magyar költségvetés sérülékenységére, ami nem jó hír forintnak és az államkötvényhozamoknak, fűzték hozzá.

Árokszállási Zoltán, az Erste Bank Hungary Nyrt. makroelemzője szerint az egyszeri bevételek az év hátra lévő részében még jelentősen javíthatják az államháztartás pozícióit, de ragaszkodni kell ahhoz, hogy a Széll Kálmán-tervben rögzített intézkedéseket következetesen végrehajtsa a kormányzat.

Kétségtelen - mondta az elemző -, hogy a februári államháztartási pozíciót egy nagyobb kamatfizetés rontotta, azonban az egyszeri tételek nélkül is kitűnik, hogy az államháztartás pozícióival később is jelentős gondok lehetnének. Mint hangsúlyozta, ezért a tervezett 900 milliárd forintos kiigazítást 2013 végéig végre kell hajtani. Az államháztartásnak jelentős kockázatai származnak munkaerőpiaci alapból, illetve a gyógyszerkasszából. Az alapfolyamatok azt mutatják, hogy a Széll Kálmán-tervben felvázolt intézkedésekbe nem fér bele semmilyen lazítás, mondta Árokszállási Zoltán.

Bebesy Dániel, a Budapest Alapkezelő portfolió menedzsere úgy vélte, rémisztőek a februári számok, de annak tükrében, hogy a magánpénztáraktól mintegy 530 milliárd forintnyi egyszeri tétel, vagyis a GDP mintegy két százaléka már az idén javítja a költségvetés pozícióját, várhatóan teljesülni fognak az idei államháztartási hiányra vonatkozó elképzelések.

Németh Dániel, az ING Bank makroelemzője szerint pedig az első kéthavi nagy hiány az államháztartás alapvető szerkezeti problémáira világít rá. Igaz az, hogy februárban magas volt a kamatkiadás, ráadásul ilyenkor rendszerint alacsonyak a központi költségvetés áfa- és szja-bevételei is, de az idei adókedvezmények még tovább csökkentették az szja-befizetéseket. Ezzel együtt tartós kiigazításra van szükség. Az idei tervek teljesítéséhez mindenképpen szükségesek az egyszeri bevételek, amelyek együttesen, a 250 milliárd forintos zárolással együtt mintegy ezer milliárd forintot hoznak.

Az ilyen egyszeri tételek és a Széll Kálmán-terv intézkedései összesen 900 milliárd forintot hoznak, de a kockázatokkal együtt hozzávetőleg ezer milliárd forintos lyuk van a költségvetésben. Ezt viszont az idei és a jövő évi növekedési többlet kiegyenlítheti. A szerkezeti reformok azonban szükségesek ahhoz, hogy az államháztartása a 2013-ra elképzelt megfelelő pozícióba kerüljön - emelte ki.

Az államháztartás hiánya - a helyi önkormányzatok nélkül - februárban 436,9 milliárd forint, az első két hónapban 559,7 milliárd forint volt, amely az éves előirányzat 81,4 százalékával ért fel.