Minden populista áfát csökkentene

Állítólag már tavaly nyár óta foglalkozik a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) az élelmiszereket érintő áfa-csökkentéssel. A tárca szakértői azt vizsgálják, hogy a lépés gazdaságfehérítő hatása mennyire tudja ellensúlyozni az adóbevétel csökkenését. A VM szerint a témában háttértanulmány is készült, ami titkos, sőt, a tárca tájékoztatása szerint a háttérszámítások még most is tartanak, miközben a minisztérium nemrég egy áfacsökkentést kezdeményező tanulmányt terjesztett a kormány elé.

A VM kérdésünkre közölte, hogy a szakértők vizsgálják az adótartalom változtatásának költségvetési, gazdasági hatásait, a vonatkozó uniós irányelveket, és áttekintik a korábbi áfa-csökkentések tapasztalatait, vagyis azt, hogy korábban volt-e hatása a fogyasztókra, csökkentek-e az árak. Kissé homályos tehát, hogy a munka milyen fázisban van, illetve, hogy a VM mennyire megalapozott tanulmányt terjesztett a kabinet elé.

A lépés költségvetési hatásai mindenesetre százmilliárdokban mérhetők. Az első forgatókönyv szerint csak a sertés- és baromfiágazat termékeinek áfája csökkenne a mai 25 és 18 százalékról a szuperkedvezményes 5 százalékos szintre. A második tervezetben már a kenyér- és tejtermékek is az 5 százalékos körbe kerülnének, a harmadik szerint pedig ide lehetne sorolni a tojást és az étolajat is.

A VM számításai szerint 240 milliárddal csökkennének a költségvetés bevételei, ha az összes alapvető élelmiszerre a legalacsonyabb áfakulcs vonatkozna. A költségvetési törvény szerint az összes idei áfabevétel kicsivel 2500 milliárd forint alatt várható, a VM-javaslat ennek közel tíz százalékát  hasítaná ki, igaz, legkorábban csak a jövő évtől.

Az idők szava most nem azt mutatja, hogy nagy kedvezményeket lehessen adni az általános kulcsból, sokkal hasznosabb lenne a munkáltatói TB-t csökkenteni a foglalkoztatás felpörgetése érdekében – mondta az Indexnek a PwC adópartnere, Lőcsei Tamás. (Jelenleg ugyanis csak munkavállalói TB-plafon létezik.)

Nem így kell ezt

Ha egy ágazatot akarunk támogatni, akkor nem az áfa-csökkentés a jó megoldás, érdemes inkább célzott hazai vagy uniós forrásokat keresni erre a célra - mondja Lőcsei.

A VM három forgatókönyvének költségvetési hatása 100 és 250 milliárd forint között szóródik. A szakember szerint most sincs olyan helyzetben a magyar költségvetést, hogy ennyi bevételről le tudjon mondani.

A szaktárca ezzel szemben úgy látja, hogy az áfa-csökkentés elérheti a kitűzött célt, ha jelentősen visszaszorul a feketegazdaság, és több marad a termelők és a fogyasztók zsebében is. Ennek feltétele egy olyan rendszer megteremtése, amely lehetetlenné teszi az általános forgalmi adó csökkentéséből keletkező többlet "lenyelését" - véli a minisztérium.

Pofonok földje

A tapasztalatok viszont azt mutatják, hogy ez az, ami egyetlen kormánynak sem sikerült elérnie. Az egyik legutóbbi nyomasztó emlék a Gyurcsány-kormány emlékezetes áfa-ügyi cikkcakkja: 2006 januárjától a fölső 25 százalékos kulcs 20 százalékra csökkent, ami egy MNB-tanulmány szerint nagyjából egy százalékkal mérsékelte az érintett termékkör árát, a haszon nagyobbik részét bizony a kereskedők nyelték le.

A választásokra időzített lépés eközben akkora lyukat ütött a költségvetésen, hogy a pénzügyi egyensúly visszabillentése érdekében a 2006-os konvergenciaprogram részeként a középső 15 százalékos kulcsot szeptembertől 20 százalékra kellet feltolni, ami az érintett termékeknél (például élelmiszereknél) komolyabb áremelkedéshez vezetett, mint amekkora a csökkenés volt korábban. (Áfaváltozások aztán a későbbi években is voltak.)

Populisták terepe

Nem csak a VM szakértői feledkeztek meg a gyurcsányi kudarcról, maguk a szocialisták is áfacsökkentést követelnek. Utóbbiak nemrég a mezőgazdasági bizottságban fejtették ki, hogy kedvezményes körbe kell sorolni az alapvető élelmiszereket, mert ez visszaszorítaná a feketegazdaságot és enyhítené a megélhetési gondokat. A szocialisták egyébként már novemberben is arról beszéltek, hogy eljött az áfacsökkentés ideje, mert „senkit nem hagyhatunk az út szélén”.

A Jobbik mindenkit megelőzve augusztusban trombitált össze sajtótájékoztatót a témában. A radikálisok ezzel a módszerrel akartak „nagyobb szabadságot adni a helyi élelmiszer-kereskedelemnek”, illetve a Fideszt is emlékeztették a még ellenzékben tett követeléseire.

A portfolio.hu elemzése szerint a politikusok azért szeretik ennyire az áfatémát, mert ez az adólépés látszólag senkinek nem fáj, miközben eltérő mértékben ugyan, de a termelők, a kereskedők és a fogyasztók is jól járnak a dologgal.

A slágeradó

Az új parlamentben az áfa-kérdés szinte állandóan napirenden van ilyen-olyan témákban. Legutóbb a dohányosok megregulázása kapcsán merült fel, hogy a költségvetés bevételi oldalának stabilitása átmenetileg fontosabb a nemdohányzók védelménél. Cigerettavásárláskor a jövedéki adó mellett az áfát is megfizetik a dohányosok, ez évente több-tízmilliárdos nagyságrendű bevételt jelent a költségvetésnek, amihez az NGM egyelőre ragaszkodik.

Az üzemanyagárak is összekapcsolódnak az áfaüggyel (illetve szintén a jövedéki adóval). Egy liter benzin adótartalma 190 forint fölött van, ez rengeteg, de európai viszonylatban nem számít kiugrónak. A politikusoktól mindenki a sarc csökkentését várja - ezt a várakozást egyébként a Fidesz meg is alapozta ellenzékiként tett nyilatkozataival - de a kormány visszatáncolt korábbi ígéreteitől.

Áfaügyi áttörést az utóbbi időben csak a cigányzenészek értek el. A prímások kijárták a kormánynál, hogy szolgáltatásukat a 25 százalékos áfakörből az 5 százalékos körbe sorolják át.