Öngól lenne a vasárnapi zárvatartás?

12 százalékos munkanélküliség mellett jelenleg nem szabad olyan szabályokat hozni, amely a kereskedelemben dolgozó mintegy 540 000 alkalmazottból és a kapcsolódó iparágakban dolgozók körében (logisztika, üzemeltetés, stb.) minimum 30-35 000 főt érintene hátrányosan – hívta fel a figyelmet az MBSZ az ingatlanbefektetes.hu szakmai portálon.

A hátrány konkréten elbocsátásokban és bércsökkentésben jelentkezne, mindazok után, hogy a bérpótlékok, a túlóra kifizetések egyébként is csökkentek. A bérek csökkenésével pedig az állami és az önkormányzati bevételek is visszaesnek.

Gyalay-Korpos Gyula, az MBSZ elnöke szerint az elbocsátások egyszerű vállalkozói logikából és gazdasági szükségszerűségből következnek. A kieső vasárnappal vagy csökken a létszám és a fennmaradó állomány kicsit többet túlórázik, vagy marad a létszám, de csökkennek a fizetések. Tehát elbocsátás és bércsökkenés vegyesen fordul majd elő. Ráadásul legfőképp a társadalom aktív - hétköznap magas óraszámban dolgozó - tagjait büntetné a szabályozás, tette hozzá.

Jelenleg az MBSZ adatai szerint 56 900 fő dolgozik 7040 olyan üzletben, ami bevásárlóközpontokban található. Ezen felül 52 000 fő áll alkalmazásban 2500 hipermarketben található üzletben. Az úgynevezett gyorsan forgó fogyasztási cikkeknél a vasárnapok forgalma 4-8%, a bevásárlóközpontok esetében 7-15%, barkács és műszaki áruházakban 10-15% az éves bevételhez képest. Ez csak gyorsan forgó fogyasztási cikkeknél évente 400 milliárd forintot jelent. A bevásárlóközpontoknak átlagosan 11%-os a vasárnapi látogatottsága az egész hetihez képest.

A válsághoz mérhető visszesés jöhet

A gazdasági válság hatására a legmagasabb, 7-30% közötti forgalom visszaesést 2009-ben realizálták a bevásárlóközpontok bérlői, de 2008-ban és 2010-ben is forgalom-visszaesés volt a kereskedelmi egységeknél. Ha a vasárnapi nyitva tartás megszűnik, akkor további forgalomcsökkenés várható. Egyrészt a szombati vásárlásra való átálláshoz hosszú idő kell, másrészt a vasárnapi, úgynevezett spontán, impulzív vásárlások elmaradnak, harmadrészt pedig sokan külföldre mennek majd vásárolni, aminek sajnos komoly hagyományai voltak az elmúlt évtizedekben. A kereskedelmi központokban üzemelő számos vendéglátó egység esetében a vasárnapi bevétel ugyancsak teljesen, pótolhatatlanul kiesne.

A bankok finanszírozta üzletek hiteleit is át kell alakítani

Szintén nagy probléma, hogy jelenleg olyan, átlagban 5 éves bérleti szerződések vannak érvényben a bevásárlóközpontok és egyéb kereskedelmi létesítmények esetében, amiket a szabályozás változásával módosítani kell. Ezzel párhuzamosan a projekteket finanszírozó banki szerződéseket is újra kell tárgyalni.

Az MBSZ álláspontja szerint diszkriminatív, egyszersmind működésképtelen az a félmegoldás, hogy a 280 négyzetméternél kisebb alapterületű üzleteket nem érintené a korlátozás, hiszen egy bevásárlóközpont esetében a nagyobb alapterületű üzletek, az úgynevezett mágnesbérlők vonzzák be a vásárlókat. Ha ezek be vannak zárva, a központot nem érdemes nyitva tartani, így a kkv-k is rosszul fognak járni.

Alkotmányos szempontból az MBSZ szerint a korlátozás sértené a vállalkozás szabadságát és a versenyszabadságot, emellett a vásárlói szabadságot, a választás szabadságát is.

Az MBSZ a válságadó kivetését követően különösen aggályosnak tartja a nyitva tartási korlátozást, ami ellentétes a kormány által meghirdetett munkahelyteremtési programmal ráadásul a piacok és egyéb vásárok nyitva tartását nem szabályozza a jelenlegi indítvány, ezzel pedig a feketegazdaság erősödne meg.

Az MBSZ szerint a korlátozás helyett a piaci önszabályozásra kéne bízni a nyitva tartás kérdését, de ha már mindenáron szabályozni akar a kormányzat, akkor a javaslat beterjesztése előtt széles körű társadalmi, átfogó elemzést kéne készíttetni.