Mellár: A kormány elkésett a reformokkal

Azzal, hogy a kormány nem kezdett bele rögtön a hatalomra kerülése után a szükséges reformokba, saját magát hozta nehéz helyzetbe, mert egyrészt időt, másrészt népszerűséget is vesztettek - fogalmazta meg álláspontját a Világgazdaságnak adott interjúban Mellár Tamás.

A Századvég Gazdaságkutató Zrt. most távozott kutatási igazgatója megjegyezte, hogy bár a kormány széleskörű társadalmi egyeztetést ígért, de csak kérdőíveket küldött ki, illetve soha semmilyen kormányzati fórum nem kérdezte meg a kutatási intézetük szakmai véleményét. Indoklása szerint utóbbi miatt kényszerült arra, hogy a kormányzati munkával kapcsolatos véleményét és kritikai megjegyzéseit a sajtóban mondja el, ami "viszont komoly indulatokat kavart".

Mellár a kritizált lépések között említette például az eredeti Költségvetési Tanács megszüntetését, amely ha fennmaradt volna, akkor szavai szerint a kormányzat nem csak februárban szembesült volna azzal, hogy milyen feszültségek adódnak a januárban életbe lépett személyi jövedelemadó-rendszerrel.

Megjegyezte azt is, hogy a kormány mindeddig egyértelműen az adócsökkentésre épített (szja és társasági adó), és ettől remélte a 4-6 százalékos gazdasági növekedést, illetve a foglalkoztatás gyors felfutását. "A három célt azonban lehetetlen pótlólagos külső források nélkül elérni. Ennek beismeréseként tekintem a Széll Kálmán Tervet" – fejtette ki meglátását. Hozzátette: a 16 százalékos egykulcsos adó nagy valószínűséggel "nem növeli olyan mértékben a keresletet, mint várják".

Mellár egyébként általánosságban úgy véli: a kormány már egyébként is elkésett a reformokkal, "már tavaly őszre le kellett volna folytatni a társadalmi vitákat, mert az eredmények lassan fognak jönni". A KSH volt elnöke az interjúban megjegyezte: "Ha már ez évre kész tervekkel érkeztek volna ahelyett, hogy pluszbevételekben reménykednek, akkor nem kellett volna 250 milliárd forintos zárolással indítani", amelynek egyik következménye, hogy az ország vezető egyetemein hiányzik egy-két havi bér.

A leköszönt kutatási igazgató az eurózóna versenyképességi paktumából való magyar kimaradásról megismételte álláspontját. Eszerint lehetnek rövid távú előnyei, de "hosszabb távon kár ettől remélni a versenyképességet". Meglátása szerint "amellett, hogy nem tudjuk érvényesíteni érdekeinket a harmonizáció során, a feketegazdaság és az off-shore vállalkozók elleni küzdelem is nehezebb lesz számunkra".

Azzal, hogy kimaradunk a versenyképességi csomagból, "a befektetők fejében a második fokozatú Európához fogunk tartozni". Hangsúlyozta azt is, hogy az alacsonyabb adókulcsok hosszabb távon nem vezetnek a tartós versenyképesség-javuláshoz, azaz az nem jó perspektíva, hogy az alacsonyabb adókulcsokkal például környezetszennyező gumigyárakat csábítunk ide. "Az alacsonyabb nyereségadónál fontosabb, hogy stabilitást és kiszámíthatóságot biztosítsunk számukra" - hangsúlyozta Mellár.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!