Széllel szemben a kormány?

2011.04.21. 11:16
Hogy a jelenlegi kötelező átvételi rendszer megszűnik Magyarországon, az már biztos, de arról még nem sokat tudni, hogy hogyan fog kinézni jövő évtől a megújuló energia támogatása. Előzetes hírek szerint zöldbizonyítvány-rendszerben gondolkodik a kormány, az ING elemzése szerint ez adott esetben megnehezítheti a projektek finanszírozhatóságát.

Nincs egység az Európai Unióban a megújuló energia ösztönzését szolgáló támogatási rendszerek tekintetében, bizonyos tendenciák ugyanakkor megfigyelhetőek, állapítja meg a megújulók támogatási gyakorlatát vizsgáló friss elemzésében az ING Bank. Az Európai Unió 27 tagállamából ma húszban működik tisztán kötelező átvételi rendszer. Hat ország zöldbizonyítvány-rendszerrel is rendelkezik, egy országban pedig adókedvezménnyel operálnak.

Sok múlik az új rendszeren

Mint ismert, az utóbbi időben szakmai körökben nagy port kavart a megújuló forráson termelő erőművek támogatási rendszerének átalakítási terve, Magyarország 2012. január 1-jével lépteti életbe az új, támogatási rendszerét. A tét óriási, az új szisztémától függ ugyanis a megújulók fejlődését 2020-ig meghatározó cselekvési terv megvalósíthatósága.

Kötelező átvétel

A kát-rendszer létrehozásának alapvető célja a megújuló energiatermelés támogatása volt. Azonban mint a legtöbb támogatási rendszer, ez is önálló életre kelt: először csak a távfűtés árát keresztfinanszírozta, majd egyre több villamosenergiatermelést, hasznos hő nélkül. A rendszer a kormány döntése nyomán több lépcsőben megszűnik, a helyébe lépő támogatási rendszer részletei azonban egyelőre nem ismertek.

A kötelező átvételi rendszereknek két alaptípusa ismert: a fix átvételi tarifás, illetve az átvételi prémiumos. Előbbi keretében a megtermelt villamos energiát egy előre meghatározott, fix egységáron veszik át a termelőktől, utóbbi esetében viszont prémiumot kapnak, a piaci villamosenergia-ár felett. Utóbbinak is többféle változatát alkalmazzák: Hollandiában például „lebegő” prémiumos rendszert vezettek be, ahol a fizetendő prémium a piaci ár függvényében változik, Spanyolországban az elérhető kompenzáció mértéke egy minimális és egy maximális érték között változhat, Dániában pedig a prémium mértéke egy aukciós eljárás során alakul ki, és a legalacsonyabb prémiumot ajánló befektető kapja meg a fejlesztés jogát.

„Ezeket a megoldásokat a kötelező átvételi rendszer kritikájára adott válaszként értelmezhetjük. A leggyakrabban elhangzó kritika a piactorzító hatás, és kétségtelen, a prémiumos rendszerek jobban kikényszerítik a termelőkből a keresletorientált piaci magatartást” – hangsúlyozza Kilyénfalvi Béla. Az energetikafinanszírozási szakértő ugyanakkor úgy látja, hogy ezek a rendszerek magasabb piaci kockázatot eredményeznek a befektetői oldalon, ami megdrágítja, sőt akár el is lehetetlenítheti a projekteket.

Zöldbizonyítvány rendszer

Utóbbi problémával küzdenek a zöldbizonyítvány-rendszerek is, nem véletlen, hogy az utóbbi időben kettő, amúgy zöldbizonyítvány-rendszert alkalmazó ország (Nagy-Britannia és Olaszország) is kötelező átvételi rendszert vezetett be bizonyos termelő egységekre. A zöldbizonyítvány-rendszer az ellátási lánc valamely elemére kivetett kötelezettségen alapul, amelynek értelmében a teljes villamosenergia-felhasználás bizonyos hányadát megújuló erőforrásokon nyugvó termelésből kell biztosítani. A kötelezettség teljesítésének igazolásához szükséges a zöldbizonyítvány.

Számos uniós tagállam alkalmaz egyébként kevert rendszert, amelyben a különféle megújulóalapú technológiákra eltérő támogatási szabályok vonatkoznak. A jól működő rendszerekben az ugyanakkor közös, hogy stabilak, átláthatóak, kiszámíthatóak, tükrözik a nemzeti sajátosságokat, valamint biztosítékot nyújtanak a szabályozási rendszer esetleges visszamenőleges változtatásaira.



  • Hírek
  • Bankszámla