Jobb lesz ezután banknak lenni

2011.05.02. 07:15
A nem teljesítő hitelek arányának emelkedése a háztartási szegmensben lassulhat, a veszteségráta pedig csökkenhet. Az átstrukturálás gátat szab ugyan a nem teljesítő állomány növekedésének, ám növeli annak esélyét, hogy a nem teljesítő hitelek aránya időben elnyújtottan, de tovább emelkedik.

A hazai bankrendszer portfólióminőségének romlása 2010 folyamán lassult. A kedvezőnek tűnő folyamatban jelentős szerepet játszottak az átstrukturálások, a hitelleírások és az eladások. A veszteségráta tavaly a háztartásoknál az első negyedévi dinamikus növekedést követően az év további részében csak kissé emelkedett, olvasható a Napiban.

A jegybank szakértői szerint fontos kiemelni, hogy a jelentős átstrukturálás nemcsak a nem teljesítő hitelek összegének emelkedését mérsékelte, de a hitelezési veszteség növekedését is lassította. Idén − párhuzamosan a javuló gazdasági teljesítménnyel és a növekvő háztartási jövedelmekkel − további lassulás várható a nem teljesítő hitelek növekedésénél, ez pedig várhatóan csökkenő kockázati költséggel jár együtt. A háztartásoknál ugyanakkor jelentős felfelé mutató kockázatot jelent, hogy az átstrukturált hitelek egyre nagyobb arányban esnek vissza a nem teljesítő kategóriába.

A háztartási szegmensben 2010-ben folytatódott a portfólióminőség romlása, bár év végére az ütem lassult. A háztartási hiteleken belül a kilencven napon túli késedelmek aránya egy negyedév alatt 10,6 százalékról csaknem 11 százalékra emelkedett 2010 végére, az év átlagában pedig több mint 3 százalékpont volt a növekedés.

Ez főként a magas munkanélküliség fennmaradása és az erős svájci frank következménye. Ez a folyamat csaknem az egész bankrendszerre jellemző volt. A különböző termékek esetében szinte kivétel nélkül hasonló volt a tendencia, azaz a korábbinál mérsékeltebb volt növekedés. Kivételt egyedül a devizaalapú fedezetlen hitelek jelentettek, mivel ott a megnövekedett eladások miatt csökkent a nem teljesítő hitelek aránya 2010 utolsó negyedévében.

A háztartási hitelek romlásának lassulásában a már említett módon jelentős szerepe volt a növekvő átstrukturálásnak. Az utolsó negyedévben több mint egy százalékponttal nőtt az átstrukturált, de még késedelembe nem esett háztartási jelzáloghitelek aránya, az egész évben pedig több mint 3 százalékpontos volt az emelkedés. Az első- és másodkörös (a korábban újratárgyalt hitelek kedvezményes időszakát hosszabbítják meg) átstrukturálások egyaránt emelkedtek.

Az átstrukturálás ugyan gátat szab a nem teljesítő állomány növekedésének, de egyidejűleg növeli annak esélyét, hogy a nem teljesítő hitelek aránya időben elnyújtottan, de tovább emelkedik. Mindez annak függvénye, mennyire lesznek sikeresek az átstrukturálások, azaz a türelmi időszak lejártával a korábban bajba jutott ügyfelek mekkora részének sikerül törlesztenie a hiteleit.

A jelzáloghitelek mögötti ingatlanok esetleges értékesítésekor további veszteség keletkezhet. A nem teljesítő jelzáloghitelek értékvesztéssel való fedezettsége 2010 végére 27 százalékos szintre emelkedett. A nem teljesítő hiteleknél az LTV (hitel-fedezet arány) 102 százalék volt az év végén, míg a nettó LTV 75 százalékos szintet ért el − jócskán elmaradva a száz százaléktól. Azonban figyelembe véve azt, hogy a gyakorlatban a bankok az ingatlanokat esetenként a fedezeti értéknél jelentősen alacsonyabb áron képesek csak értékesíteni, további veszteségekre lehet számítani ezen a portfólión a kilakatoltatási és árverezési moratórium feloldása után − vélik az MNB-nél.

A háztartási hitelek portfólióminőségében a jövedelmek növekedése segíthet. Idén az adórendszer változása, valamint a nyugdíjpénztári reálhozamok kifizetése nagyban javítja a háztartások jövedelmi helyzetét. Eközben a gazdasági fellendülés miatt a foglalkoztatottság is lassan emelkedhet. Mindezek miatt a nem teljesítő hitelek aránya már csak lassuló ütemben növekedhet tovább, 2011 végén elérheti a 13-14 százalékot.

A lassuló növekedéssel összhangban a jegybanki stáb csökkenő hitelezési veszteséggel számol 2011-re. Ez azonban még mindig a 2009-eshez hasonlóan magas, 2,4−2,6 százalékos állományarányos értékvesztést jelent. A háztartások esetében az előrejelzéseket erős felfelé mutató kockázatok jellemzik a jelentős átstrukturált állomány miatt. Amennyiben a türelmi időszak végén a restrukturált hitelek jelentős része nem teljesítővé válna, úgy az nagymértékben rontaná a portfólióminőségi mutatókat.