Vendel
7 °C
19 °C

Néha úgy érzed, mintha két valóság létezne?

Több infó

Támogasd a független újságírást, támogasd az Indexet!

Nincs másik olyan, nagy elérésű online közéleti médiatermék, mint az Index, amely független, kiegyensúlyozott hírszolgáltatásra és a valóság minél sokoldalúbb bemutatására törekszik. Ha azt szeretnéd, hogy még sokáig veled legyünk, akkor támogass minket!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Jobb lesz ezután banknak lenni

2011.05.02. 07:15
A nem teljesítő hitelek arányának emelkedése a háztartási szegmensben lassulhat, a veszteségráta pedig csökkenhet. Az átstrukturálás gátat szab ugyan a nem teljesítő állomány növekedésének, ám növeli annak esélyét, hogy a nem teljesítő hitelek aránya időben elnyújtottan, de tovább emelkedik.

A hazai bankrendszer portfólióminőségének romlása 2010 folyamán lassult. A kedvezőnek tűnő folyamatban jelentős szerepet játszottak az átstrukturálások, a hitelleírások és az eladások. A veszteségráta tavaly a háztartásoknál az első negyedévi dinamikus növekedést követően az év további részében csak kissé emelkedett, olvasható a Napiban.

A jegybank szakértői szerint fontos kiemelni, hogy a jelentős átstrukturálás nemcsak a nem teljesítő hitelek összegének emelkedését mérsékelte, de a hitelezési veszteség növekedését is lassította. Idén − párhuzamosan a javuló gazdasági teljesítménnyel és a növekvő háztartási jövedelmekkel − további lassulás várható a nem teljesítő hitelek növekedésénél, ez pedig várhatóan csökkenő kockázati költséggel jár együtt. A háztartásoknál ugyanakkor jelentős felfelé mutató kockázatot jelent, hogy az átstrukturált hitelek egyre nagyobb arányban esnek vissza a nem teljesítő kategóriába.

A háztartási szegmensben 2010-ben folytatódott a portfólióminőség romlása, bár év végére az ütem lassult. A háztartási hiteleken belül a kilencven napon túli késedelmek aránya egy negyedév alatt 10,6 százalékról csaknem 11 százalékra emelkedett 2010 végére, az év átlagában pedig több mint 3 százalékpont volt a növekedés.

Ez főként a magas munkanélküliség fennmaradása és az erős svájci frank következménye. Ez a folyamat csaknem az egész bankrendszerre jellemző volt. A különböző termékek esetében szinte kivétel nélkül hasonló volt a tendencia, azaz a korábbinál mérsékeltebb volt növekedés. Kivételt egyedül a devizaalapú fedezetlen hitelek jelentettek, mivel ott a megnövekedett eladások miatt csökkent a nem teljesítő hitelek aránya 2010 utolsó negyedévében.

A háztartási hitelek romlásának lassulásában a már említett módon jelentős szerepe volt a növekvő átstrukturálásnak. Az utolsó negyedévben több mint egy százalékponttal nőtt az átstrukturált, de még késedelembe nem esett háztartási jelzáloghitelek aránya, az egész évben pedig több mint 3 százalékpontos volt az emelkedés. Az első- és másodkörös (a korábban újratárgyalt hitelek kedvezményes időszakát hosszabbítják meg) átstrukturálások egyaránt emelkedtek.

Az átstrukturálás ugyan gátat szab a nem teljesítő állomány növekedésének, de egyidejűleg növeli annak esélyét, hogy a nem teljesítő hitelek aránya időben elnyújtottan, de tovább emelkedik. Mindez annak függvénye, mennyire lesznek sikeresek az átstrukturálások, azaz a türelmi időszak lejártával a korábban bajba jutott ügyfelek mekkora részének sikerül törlesztenie a hiteleit.

A jelzáloghitelek mögötti ingatlanok esetleges értékesítésekor további veszteség keletkezhet. A nem teljesítő jelzáloghitelek értékvesztéssel való fedezettsége 2010 végére 27 százalékos szintre emelkedett. A nem teljesítő hiteleknél az LTV (hitel-fedezet arány) 102 százalék volt az év végén, míg a nettó LTV 75 százalékos szintet ért el − jócskán elmaradva a száz százaléktól. Azonban figyelembe véve azt, hogy a gyakorlatban a bankok az ingatlanokat esetenként a fedezeti értéknél jelentősen alacsonyabb áron képesek csak értékesíteni, további veszteségekre lehet számítani ezen a portfólión a kilakatoltatási és árverezési moratórium feloldása után − vélik az MNB-nél.

A háztartási hitelek portfólióminőségében a jövedelmek növekedése segíthet. Idén az adórendszer változása, valamint a nyugdíjpénztári reálhozamok kifizetése nagyban javítja a háztartások jövedelmi helyzetét. Eközben a gazdasági fellendülés miatt a foglalkoztatottság is lassan emelkedhet. Mindezek miatt a nem teljesítő hitelek aránya már csak lassuló ütemben növekedhet tovább, 2011 végén elérheti a 13-14 százalékot.

A lassuló növekedéssel összhangban a jegybanki stáb csökkenő hitelezési veszteséggel számol 2011-re. Ez azonban még mindig a 2009-eshez hasonlóan magas, 2,4−2,6 százalékos állományarányos értékvesztést jelent. A háztartások esetében az előrejelzéseket erős felfelé mutató kockázatok jellemzik a jelentős átstrukturált állomány miatt. Amennyiben a türelmi időszak végén a restrukturált hitelek jelentős része nem teljesítővé válna, úgy az nagymértékben rontaná a portfólióminőségi mutatókat.