Zsófia
15 °C
23 °C
Index - In English In English Eng

Vörösiszap-katasztrófa: egy év elúszott

2011.05.09. 07:30 Módosítva: 2011.05.09. 07:31
Még mindig nem készült, és jelenleg sem készül átfogó termőhely-alkalmassági terv a tavaly őszi kolontári vörösiszapömlés után. Bár elvileg támogatja, anyagilag nem járul hozzá az állam a térség energianövény-telepítési tájrehabilitációs programjához.

Immár a harmadik, állami támogatás nélkül megvalósuló energianövény-telepítési projekt indult el április végén a tavaly őszi vörösiszap-katasztrófa térségében − mondta a Napi Gazdaságnak Gyuricza Csaba, a gödöllői Szent István Egyetem docense, a tájrehabilitációs szakmai konzorcium vezetője. A vörösiszapömléssel sújtott területre három ültetvényt telepítettek: egy korábban létrehozott fél-, valamint egy négyhektáros terület után április végén újabb növényeket, egyebek mellett füzet, nyarat és energianádat ültettek szintén négy hektáron.

A konzorcium januárban egy 40-50 hektár nagyságú mintaültetvény létesítését javasolta, azonban a szükséges néhány tízmillió forintos támogatást az állam pénzhiányra hivatkozva elutasította. Ezek után úgy döntöttek, kisebb, néhány hektáros területen, állami támogatás nélkül valósítják meg a projektet. A négyhektáros ültetvényen 4-5 fajta osztozik, szemben az eredetileg tervezett 12 fajtával, a telepítés költsége hektáronként körülbelül félmillió forint volt.

A konzorcium tavaly novemberben alakult, öt hazai felsőoktatási intézmény összefogásával, célja a vörösiszap-katasztrófa okozta szennyeződés eltávolítása, a talaj helyreállítása. A konzorcium tagja a Szent István Egyetem, a Nyugat-magyarországi Egyetem, a Károly Róbert Főiskola, az Erdészeti Tudományos Intézet és a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Talajtani és Agrokémiai Kutatóintézete.

Több javaslatot is kidolgoztak, ám az összességében közel 1000 hektárt érintő probléma kezelésében részben az államigazgatás lassúsága miatt csak lassan lehett előrehaladni. A kormány az energetikai célú növénytermesztést engedélyezi a területen, azonban vonatkozó miniszteri rendelet, illetve állami támogatás hiányában, illetve a tulajdoni viszonyok körüli bonyodalmak miatt 1 év elúszott − tette hozzá Gyuricza. A fő problémát azonban a szakember szerint az jelenti, hogy nem készült és tudomása szerint jelenleg sem készül átfogó termőhely-alkalmassági terv az egész területre, márpedig erre a célra elengedhetetlenül rá kellene áldoznia a szükséges néhány tíz millió forintot.

Az Enagro Kft. fél hektáron lágy szárú energianádat telepít a területen − mondta a lapnak Váczi András ügyvezető. Egy ekkora, háromévesnél idősebb nádültetvény egy átlagos családi ház éves fűtéséhez elegendő alapanyagot ad. Magyarországon a becslések szerint ma már közel 1000 hektár területen ültetnek energianádat, ez azonban még jelentősen alulmúlja a potenciális lehetőségeket − Lengyelországban, Ausztriában, Németországban vagy Angliában egy hazai régiónak megfelelő terület rendelkezik legalább tízszer ekkora ültetvénynagysággal.

Magyarország egyelőre nem lépett át abba a paradigmába, hogy a biomasszában a direkt energiacélokra termesztett növényeket is figyelembe vegye − fogalmazott az ügyvezető. A nád 4-5 évvel ezelőtt lépett át dísznövény státusból az energetikai felhasználás lehetőségébe. Váczi szerint a telepítési támogatás jelenlegi − hektáronként 250 ezer forintos − összege megfelelő, ez a teljes költség közel felét jelenti. Az energianád szempontjából egyelőre a felvevőpiac fejletlensége, hiánya jelent problémát, amelynek a termelés 30−50 kilométeres körzetében kell lennie. A jelenlegi pályázati kiírások által támogatott lokális biomassza-erőművek megvalósulása automatikusan megteremti majd a lehetőséget a nádültetvények létesítésére − tette hozzá az ügyvezető. Az energianövényekkel megtermelt hő jelenleg is fele annyiba kerül, mint ha gáz alapon állítanák elő, ráadásul e rendszerben a pénzek az adott mikrokörnyezetben multiplikálódnának − hangsúlyozta Váczi. A saját hőt termelőknek 5-8, a piacon értékesítőknek pedig 8-10 év alatt térülhet meg az energianövény-beruházás. A hektáronkénti terméshozam rosszabb minőségű (10-12 aranykoronás) földeken is eléri a 15 tonna éves mennyiséget, jobb körülmények között azonban 22 tonnánál többre is lehet számítani. Váczi szerint nagy ráfordítást csak a telepítés igényel, ezt követően 20 évig gyakorlatilag csak vágni kell a négyméteresre megnövő növényeket.