Bernadett
7 °C
12 °C
Index - In English In English Eng

Még mindig félnek a vörösiszap-károsultak

2011.04.11. 16:13
Petícióval fordultak a köztársasági elnökhöz és a miniszterelnökhöz az Esélyt az Életre a Vörösiszap Után nevű egyesület tagjai. Kérelmükben azt írják: továbbra sem tartják élhetőnek a környezetüket, máig száll a vörös por, ezért egészségügyi vizsgálatokat szeretnének. Az MTA főtitkára, Németh Tamás azt mondja: bár megérti a károsultak aggályait, véleménye szerint nincs okuk félelemre.

A vörösiszap-katasztrófa által sújtott három település teljes lakosságának egészségügyi vizsgálatát, a helyi vállalkozások, valamint az elköltözni szándékozók segítését és az élhető környezet kialakítását követeli a közjogi méltóságoktól az az egyesület, amely a károsultak nevében hozott petíciót hétfőn Budapestre a házelnöknek.

Az Esélyt az Életre a Vörösiszap Után nevű egyesület vezetője a
Parlamentnél a dokumentum átadása előtt azt mondta: Kolontár, Devecser és Somlóvásárhely valamennyi lakosát károsultnak tekintik, függetlenül attól, hogy ingatlanja károsodott-e a tavaly október 4-i iszapömléskor.

A köztársasági elnöknek, a miniszterelnöknek és az Országgyűlés elnökének címzett petíciót a három település mintegy másfél ezer lakosa írta alá.

A petícióban a szervezet úgy fogalmaz: az elmúlt hónapokban a helyiek és az illetékes szakemberek sokat tettek azért, hogy településeik élhetőnek tűnjenek, de a helyzetet nem tartják megnyugtatónak, mert a "vörös mocsok beivódott földjeikbe, vizeikbe és lelkükbe", a vörösiszap maró, gyilkos porát pedig naponta érzik a levegőben.

A katasztrófa- és rendvédelem, valamint az egészségügyi hatóságok
katonás, gyakran kioktató hozzáállása helyett valódi segítséget,
teljes körű tájékoztatást és minden lakos átfogó egészségügyi
vizsgálatát kérik nemzetközi szervezetek bevonásával.

Bízni kéne a szakemberekben

"Az alapvető probléma a vörösiszap-katasztrófánál a lúggal történt. A lúg viszont rapidhatású anyag, vagyis amikor elszakadt a gát, nagy tömegben megmart ugyan mindent, de aztán már nem okozott több gondot. Ami ott maradt utána, az a különböző vastagságban lerakódott vörösiszap volt. A nem szántóföldi területekről később elszállították ezt az iszapot, a szántóföldeken pedig megkezdődött a rekultiváció, vagyis ennek hosszabb távú hatása nem valószínű, hogy lesz" - mondta el kérdésünkre Németh Tamás, az MTA főtitkára.

Németh elmondta azt is, hogy a baleset ugyan nemrég történt, de a térség már évek óta ipari szennyezés alatt állt, az ott lakókat ráadásul információi szerint folyamatosan szűrik az eset óta.

"Bízni kéne a szakemberek véleményében, munkájában. Sokan működnek közre a katasztrófa felszámolásában, többek közt mi is, és bármikor hajlandóak vagyunk segíteni a jövőben is. Beszélni kell, el kell magyarázni mindent a lakosoknak, és nem szabad zokonvenni tőlük, ha félnek, ha pánikot éreznek, hiszen alig fél éve annak, hogy megtörtént a szerencsétlenség. Ilyenkor nagyon nehéz tárgyilagosnak maradni."

Mindenkit kártalanítanak

Bakondi György katasztrófavédelmi kormánybiztos hat hónappal a katasztrófa után azt mondta: június végéig minden károsult családot kártalanítanak. Az altábornagy tájékoztatása szerint minden érintettel megkötötték a házvásárlásra vagy a pénzbeli kártérítésre vonatkozó szerződést, az ingóságokért fizetendő kártérítésről szóló szerződések, valamint a vállalkozók kártalanítási szerződésének megkötése még folyamatban van.

Az egyesület viszont sérelmezi, hogy a lakosok adományaiból a
Magyar Kármentő Alapba befizetett csaknem kétmilliárd forintot olyan
célokra akarják fordítani, amely nem tetszik a helyieknek.

"Nem halastóra meg parkokra adakoztak az emberek, hanem a bajba
jutottak megsegítésére" - hangsúlyozta Almási János elnök, hozzátéve,
sokan vissza akarják adni az adományként korábban kapott műszaki
eszközöket is, mert a kártalanítás során sokkal nagyobb értékben
számítják be őket, mintha boltban vásárolták volna őket.

A katasztrófa hatásai

A Magyar Alumínium Termelő és Kereskedelmi Zrt. Ajka melletti egyik iszaptározójának gátja tavaly október 4-én szakadt át. A vörösiszap három települést öntött el: Kolontárt, Devecsert és Somlóvásárhelyt. A katasztrófa következtében tíz ember meghalt, mintegy százhúszan kerültek kórházba, több száz ház vált lakhatatlanná. Az anyagi károkat több tízmilliárd forintra becsülik.