Strasbourgban mentené a pénztártagokat a Helsinki Bizottság
További Magyar cikkek
A Magyar Helsinki Bizottság tucatnyi munkatársa azért fordult a strasbourgi bírósághoz, mert idén decembertől bár bérük negyedét elszedi az állam és nyugdíjakra költi, az ő szolgálati éveiket innentől kezdve nem ismeri el, tehát hiába fizetnek nyugdíjjárulékot, nyugdíjasként a valósnál alacsonyabb állami nyugdíjat kapnak majd, vagy egyáltalán nem kapnak majd semmit (ha nem gyűlt össze a résznyugdíjhoz szükséges 15 év szolgálati idejük).
A Helsinki Bizottság munkatársai azt mondják, hogy az a kormányzati érvelés, miszerint a pénztártagok kiszerződtek az állami rendszerből, badarság, hiszen, ha kiszerződtek volna, akkor járulékot sem kellene többé fizessenek. A valóságban azonban kell, ez pedig bizonyítja, hogy jogviszonyban állnak az állami nyugdíjalappal - állítják.(A pénztártagok bruttó bérének 24 százalékát a munkaadó változalanul elutalja az állami nyugdíjalapba, tehát nem kevés pénzről van szó.)
Kifogások, érvek
A Helsinki Bizottság szerint nem lehet elvenni a pénztártagoktól a szolgálati időt, mert:
- mivel járulékot fizetnek, ezért továbbra is fennál a jogviszonyuk az állami nyugdíjalappal, tehát nem igaz, hogy kiszerződtek
- sérti a hátrányos megkülönböztetés európai tilalmát
- a nyugdíjjogosultság egyértelműen és nagyon határozottan magántulajdon
- a megkülönböztetést semmilyen nyomós indokkal vagy állami érdekkel nem lehet alátámasztani
- a visszalépés lehetőségét nem diszkriminatív szabályozással is meg lehetett volna teremteni
A jogvédők azt is mondják, hogy a szolgálati idő beszámításának megvonása sérti a hátrányos megkülönböztetés minden európai államra kötelező tilalmát. Emelett - és ebben eddig a magyar Alkotmánybíróság sem volt kivétel - az európai joggyakorlatban, illetve az EJEB joggyakorlatában mindig is egyértelmű volt, hogy a nyugdíjjogosultság magántulajdon, amit védeni kell. A Helsinki Bizottság emlékeztet, hogy minden nemzetközi bírósági döntés egyértelmű abban is, hogy a szolgálati idő tekintetében tett megkülönböztetés nyomós indok hiányában sérti az Emberi Jogok Európai Egyezményét.
A Helsinki Bizottság szerint (és ezt a EJEB-nek is megírták) a hátrányos megkülönböztetést semmilyen állami érdek vagy egyéb elfogadható ésszerű indok nem támasztja alá. Azzal ugyanis, hogy az érintettek nem szereznek szolgálati időt, az állam legfeljebb évtizedek múlva spórol, amikor majd a magánnyugdíjpénztárak tagjai elérik a nyugdíjkorhatárt, így a szabályozás az aktuális költségvetési problémák kezelésére önmagában nem alkalmas. A visszalépés lehetőségét, a választás szabadságát ugyanakkor nem diszkriminatív szabályozással is meg lehetett volna teremteni - állítják.
Ezért a Helsinki Bizottság munkatársai együtt kérik az EJEB-et, hogy mondja ki, a szolgálati idő megvonása sérti az emberi jogi egyezményt, illetve ítéljen meg számukra igazságos elégtételt a diszkriminációért.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
