Ne kíméld a nyugdíjast!

A nyugdíjra vonatkozó alkotmánymódosító javaslatból kiolvashatónál jóval szűkebb kört, csak a 42 ezer szolgálati nyugdíjast érintene a kormány korai nyugdíjasokkal szembeni szigora.

Ők csupán a korhatár alatti nyugdíjasok nem kicsi táborának egyhatodát teszik ki, de ha a korhatár alatti rokkantnyugdíjasokat is számításba vesszük, akkor már a 600 ezres összlétszám csupán 7 százalékáról beszélhetünk.

Sőt, valójában még kevesebbről, hiszen a 42 ezer szolgálati nyugdíjasból is csak azok kellene újból felvegyék a munkát, akik 57 évnél fiatalabbak és az utóbbi években állapították meg nekik a szolgálati nyugdíjat. Azt a kormány még nem árulta el, hogy a szigorral pontosan meddig mennének vissza az időben és erre vonatkozó pontos kormányzati számítást sem ismerünk, de az már elhangzott, hogy az intézkedés hatására a kormány legalább tízezres rendőrségi állománybővüléssel számol. Eszerint a lépés a 600 ezer korai nyugdíjas nem több, mint 2 százalékát mozgatná meg.

Bár most a kormánypártok kommunikációjának középpontjába a szolgálati nyugdíjasok kerültek, a tervekből azonban tudjuk, hogy ennél a körnél lényegesen többet, mintegy 150 ezer embert hoznának vissza a munkaerőpiacra 2013 végéig.

A többség a rokkantnyugdíjasok és a szociális járadékokat bezsebelő egészségkárosodottak közül kerülne ki, persze csak egy orvosi állapotfelmérést követően. A tervek szerint ezzel párhuzamosan a nyugdíjkorhatár előtt járó juttatásokat összevonhatják és egészségkárosodási ellátássá nevezhetik őket át.

Így igazságos

Ha ma egy negyven éves, munkaképes ember nyugdíjas, az a társadalommal szemben egy pofon – mondja az Indexnek Matits Ágnes nyugdíjszakértő. Szerinte elfogadhatatlan, hogy miközben nagyon sok nyugdíjas él rosszul, átlagosan 90 ezer forintból, dolgozni nem akaró tízezrek kapnak ennél magasabb nyugdíjat az államtól, ráadásul úgy, hogy a várható élettartam alapján még vagy 30 évig kapni is fogják, közben pedig biztonsági szolgálatoknál dolgoznak vállalkozóként. „Ezt az anomáliát nem érdemes a jog erejével védeni, a tervezett intézkedés ugyanis a társadalmi igazságosságot szolgálja.”

Matits azt is felveti, hogy vannak még nehéz munkát végző csoportok, akiknek a fáradozásukat nem ismeri el ilyen kedvezményekkel a nyugdíjrendszer. Mennyivel könnyebb egy hátrányos helyzetű, leszakadó településen dolgozó tanárnő dolga, mint az ott dolgozó rendőröké? Miért nem kapnak a veszélyes és stresszes munkát végző orvosok korkedvezményes nyugdíjat, kérdezi Matits.

Számítson az életkor is

A nyugdíjszakértő ugyanakkor a visszamenőleg hatályos nyugdíjelvonást helyteleníti, helyette más megoldást javasol. Szerinte komoly megtakarítást lehetne elérni, ha minden nyugdíjkorhatár előtt megállapított nyugdíjat korrigálnának a kedvezményezettek életkorával.

A mai rendszer nem tesz különbséget életkor szerint, emiatt ugyanakkora nyugdíjat kaphat egy hasonlóan kereső 45 és egy 55 éves rendőr húsz év szolgálat után. Matits szerint a fiatalabbnak nem jár ugyanannyi nyugdíj mint az idősebbnek, ez biztosításmatematikailag sem stimmel, és nem utolsó sorban nem is igazságos. Matits a kortényezőt nem csak a rendvédelmisekre, hanem mindenkire kiterjesztené, egyszerűen azért, hogy a nyugdíj egyetlen esetben se legyen független az életkortól.

A kifizetéseket ezzel párhuzamosan a társadalom teherbíró képességéhez kell igazítani, viszont nagyon figyelni kell arra, hogy az átmeneti időszak részletszabályai kidolgozottak legyenek. Matits úgy látja, sokan a célokkal egyetértenének, de a kaotikus és létbizonytalansággal járó átmenet miatt opponálják a változtatásokat, ezzel pedig óriási társadalmi ellenállást lehet kiváltani a szimpatikus lépésekkel is.

"A korhatár előtti nyugdíjazás visszaszorításával elvileg egyet kell érteni, ahogy általában azzal sem nehéz azonosulni, hogy a rokkant és hasonló egészségügyi alapon járó nyugdíjakkal ne lehessen visszaélni – mondja az Indexnek Bodor András nyugdíjközgazdász. „Bár nekem nem tetszik az ilyen nyugellátások szociális juttatássá alakítása úgy általában, de elképzelhető, hogy Magyarországon ez az egyetlen módja a vonatkozó korrupció visszaszorításának úgy, hogy a rendszer nem teremt tömegesen és alaptalanul szerzett jogokat.

A hasonló esetek a nemzetköz gyakorlatban nem túl gyakoriak, igaz, főként azért, mert ritka, hogy egy kormányzat olyan politikai felhatalmazással rendelkezik, hogy bevállalja az ezzel összefüggő népszerűségvesztést, illetve az alkotmányos keretrendszert is úgy tudja alakítani, hogy az ne álljon az útjába.

Ha nem lesz több munkanélküli, akkor OK

Bodor szerint az is érthető, hogy a kormány szeretné visszaterelni a munkaerőpiacra a tömegesen  korkedvezményesen nyugdíjazott fegyveres testületi alkalmazottak. „Bár nem tudok olyan sikeres kísérletről, amely tömegesen hozott vissza nyugdíjazottakat alkalmazott státuszba a nemzetközi gyakorlatban, de a magyar helyzet annyiban speciális, hogy kevés a rendőr, miközben a kormány ígéretet tett a közbiztonság javítására. Ez a szándék összhangban van a rendőrök számának a növelésével.”

Bodor szerint van abban racionalitás, hogy a 40-es éveikben járó kedvezményes nyugdíjazottak magyar viszonylatban nem lebecsülendő juttatását munkáért cserébe fizesse az állam, főleg akkor, ha a korhatár alatti nyugdíjazottaktól a nyugdíjak elvonása nem növelné a munkanélküliséget.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!