A kormány nem a kapitalizmust építi

"Bár néhány részterületen kedvező folyamatok is elindultak, a költségvetési tételeket érintő kérdésekben inkább romlott a magyar kapitalizmus állapota az előző évekhez képest" - mondta Szalai Ákos a Közjó és Kapitalimus Intézet munkatársa a magyar kapitalimus 2010-es állapotáról szóló jelentés szerdai ismertetésén.

A harmadik éve kiadott elemzés szerint a tavalyi sem a kapitalizmus éve volt. A gyors változásokra vágyó lakosság igényeinek kielégítése érdekében a kormányzat akkor is erőt akart mutatni, akkor is új eszközöket vetett be, amikor a korábbi megoldásokkal is sikert lehett volna elérni. Az intézet úgy véli: a tavalyi év második felében az új kormányzat több olyan lépést hozott, amelyek a rendszer kiszámíthatóságát csökkentették, leértékelve ezzel az előrelátó hosszú távú gondolkodást, a hosszabb távra tervezett beruházásokat.

Urbán László az intézet kuratóriumának tagja a jelentés bemutatóján elmondta, Európában is jellemző, de káros tendencia, hogy a kormányok kihasználják a lakosságnak a nagyvállalatokkal szembeni ellenérzéseit, és a bankoknak a válság előidézéseb játszott szerepére hivatkozva sarcolják a szektort. "Utána meg csodálkoznak, hogy nem hitelez a magyar bankrendszer" - tette hozzá. Szerinte hiába szeretné a kormány ösztönözni a megtakarításokat, a tőketulajdonos-ellenesség ennek ellene hat. "A kilábalás legnagyobb kerékkötője ez a kormányzati hozzáállás" - szögezte le Urbán.

Urbán, aki jelenleg az EBRD, az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank igazgatóságának tagja úgy fogalmazott: a kormány egész gazdaságpolitikájának retorikája rossz üzeneteket hordoz, ezek és az által túlkapásoknak minősített, a jelentésben is kritizált lépések, mint MAL állami átvétele, a különadók és a nyugdíjpénztárak államosítása, egy olyan viselkedésmintát alakítanak ki, ami korábban Oroszországban volt jellemző. Ennek lényege, hogy a megtakarítók félnek, igyekeznek könnyen mobilizálható, szükség esetén külföldre menekíthető javakban felhalmozni. "Miközben az ország újjáépítéséről szól a kommunikáció, fundamentálisan mintha destabilizáció zajlana".

A Közjó és Kapitalizmus Intézet jelentésében kiemeli, 2010-ben, hasonlóan az előző évekhez, a makorgazdasági egyensúly keresése volt a kormány legfontosabb célja, ennek érdekében azonban a kapitalizmus esélyeit hosszú távon romboló eszközöket vetett be.

"Ilyenek voltak a magánnyugdíjpénztárakban felhalmozott összeg megszerzése érdekében tett lépések, a nagyvállalatokra kivetett különadók, az állam által szabályozott árak" - sorolja a kiadvány. Szalai Ákos szerint az Alkotmánybíróság jogköreinek csorbítása, a visszamenőleges hatályú törvénykezés valamint, a Költségvetési Tanács felszámolása szintén a - jó kapitalizmus kialakulásához szükséges - bizalom infrastruktúráját gyengítette.

Az elmúlt év pozitív fordulatainak felsorolása a jelentés hatvan oldalából mindössze ötöt foglal el, itt elsősorban büntetőjogi változások, az adminisztrációs terhek csökkenése, és a polgári törvényköny átalakítása szerepelnek.

Szerintük a politikai népszerűség keresésének egyik legkevésbé elfogadható technikája az, amikor a kormányzat egyes lépései valós hatásait megpróbálja elkendőzni. "A kereskedelmi láncokra, az energiaszolgáltatókra, a távközlési és pénzügyi szolgáltatókra kivetett adók kapcsán a kormányzatnak tudnia kellett, hogy a kivetett adó jó részét végsősoron a fogyasztók, a munkavállalók és a beszállítók fogják megfizetni" - vélték az intézet szakemberei.

A jövőre nézve a jelentés a fő veszélyt a jogalkotás átalakításában, és emiatt a rossz minőségű jogszabályok elfogadásának veszélyeiben látja. "Sok fontos törvényjavaslatot nem az államapparátus készített elő, hanem képviselői indítványként kerültek a törvényhozás elé. Ezzel gyorsabbá vált a törvényalkotás, de a rossz minőségű jogszabályok elfogadásának is nőtt az esélye" - hívták fel a figyelmet.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!