Habzsoljon áramot éjszaka!

2011.06.12. 23:50
Néhány éven belül a régi villanyórákat intelligens mérők válthatják fel, az átalánydíjak helyett tarifarendszer jöhet, naprakészen látni fogjuk, hány forintnál jár a villanyszámlánk. Az okos mérés bevezetése ösztönözheti a tudatos energiafelhasználást, és kiegyensúlyozottabbá teheti a magyar energiarendszert. De a kiépítése kétszázmilliárd forintba is kerülhet.

Érdemes lehet este indítani a mosást, vagy megvárni az éjszakát a hajszárítással, ha Magyarországon is bevezetik az okos mérőrendszert a villamosenergia piacán. A jelenlegi átalánydíjas fizetés helyett tarifacsomagok jöhetnek, a fogyasztó pedig a mérőóráján követheti, hogy mikor mennyibe kerül az áram, amit fogyaszt.

C  MI20011010020

A háztartási mérést és számlázást az elmúlt évtizedekben a szolgáltatók úgy alakították ki, hogy az a legegyszerűbb rendszerben és a legolcsóbban működjön. Ehhez elég volt a mindenütt jellemző indukciós mérők alkalmazása, és az éves leolvasás. Időközben azonban jelentős változások történtek: egyrészt egyre fontosabb az unió tagországaiban az energiatakarékosság, másrészt a tagállamokban már a háztartási fogyasztók is vehetnek áramot a szabadpiacon. Ráadásul mindeközben az elektronika is sokat fejlődött. Ezért piaci, fogyasztói és technikai oldalról is elavult a most alkalmazott mérés, míg az új a villamosenergia-rendszer egészének, a szolgáltatónak és a fogyasztónak egyaránt előnyös lehet (az okos mérés rendszerét a gázszolgáltatásban is be lehetne vezetni, de az előzetes számítások szerint ott kevésbé valószínű a megtérülése).

Tarifacsomagok

Mit is tud az okos mérés? Olyan rendszerről van szó, ami folyamatosan ellenőrzi a háztartás fogyasztását, rögzíti az áramfogyasztás idejét, és képes a különböző időpontokhoz más-más tarifákat rendelni. Az eredményt automatikusan továbbítja a központnak, tehát nincs szükség leolvasásra. A rendszer minden szintjén megtakarítás érhető el, ami végül az árakban is látszik.

Az okos mérés enyhíti az áramfelhasználásban a napon belüli ingadozásokat. Jelenleg az áramfogyasztási csúcsok és völgyek nagyon eltérnek az átlagos fogyasztástól. Egy átlagos nyári napon hajnali négykor alig 4000 MW áramot fogyasztunk, dél és kettő között ez 5800 MW körül mozog, telente az esti órákban 6300 MW-ra is felszökhet az országos igény.

Nyáron Paks stabilan 1480 MW áramot állít elő olcsó atomenergiából, nem szabályozható erőművekből ehhez hozzájön még körülbelül 220 MW, a többit kiserőművekből és drágán termelő szabályozható gázos erőművekből, valamint importból kell előteremteni. A tervezhetőséget segíti, ha a távközléshez hasonló tarifacsomagok jönnek létre, a tudatosabb fogyasztás a szolgáltatás költségeit is csökkenti, mondják a szakértők.

 

Kevesebb áramlopás, jobb számlázás

Az okos mérés bevezetése az elosztóknak azért jó, mert így hatékonyabban meg tudják akadályozni az áramlopásokat. A készülék negyedóránként képes mintát venni, tárolni és elemezhetővé tenni a fogyasztási szokásokat. A lopás az intelligens rendszeren keresztül könnyen kideríthető, és már ez több milliárdos megtakarítást jelenthet a cégeknek évente. Az Energiahivatal tanulmánya szerint akár 70 százalékkal csökkenthető az ebből fakadó veszteség.

A fogyasztóknál megjelennek a kedvezményes tarifák, a máskülönben is árérzékeny magyar lakosság percről percre követheti, mikor mennyibe kerül az áram, átláthatóbbá válik a számlázás, növekszik az adatok pontossága, csökkennek az adminisztratív költségek. Az Egyesült Államok energetikai minisztériumának korábbi adatai szerint  az okos hálózatok olcsóbbá tették az áramot. Az áresést alapvetően az átviteli veszteségek csökkenése okozza, illetve már önmagában nyereséget jelent, ha az áramkimaradásiok ritkulnak.

K EPA20050525120

Az EU csak a célt tűzte ki

Az uniós irányelv előírja, hogy 2012 szeptemberéig minden tagországnak meg kell vizsgálnia az okos mérés lakossági bevezetésének gazdasági lehetőségeit, és amennyiben kedvező értékelés születik, 2020-ig a fogyasztók 80 százalékát el kell látni okos mérőeszközökkel. A direktíva nem határozza meg, milyen technológiát kell alkalmazni a bevezetésénél, és azt sem, hogy ezt ki biztosítsa.

Az uniós irányelvet a hazai villany- és gáztörvényben is rögzítették, tavaly az Energiahivatal már el is készíttette az okos mérés bevezetésének elvi lehetőségeiről szóló tanulmányt. A cégeknél folynak előkészítő munkák, több helyen megindult a próbaüzem, a gázszolgáltató Tigáz szolgáltatási területén 25-30 próbaóra üzemel.

Kié legyen az óra?

A magyar bevezetés egyik nagy kérdése, hogy kinek a tulajdonában álljon a rendszer, az ugyanis alapvetően határozhatja meg a projekt sikerességét. A legegyszerűbb a bevezetés szempontjából az lenne, ha – mint a jelenlegi órák esetében is – az elosztó rendelkezne az okos mérőóra felett. Ez azonban az Energiahivatal tanulmánya szerint nem igazán segítené a verseny kialakulását, az elosztó cég ugyanis aligha érdekelt abban, hogy egy versenypiaci kereskedő elhalássza a fogyasztóit. Ha a fogyasztók adatait ő kezeli, azzal szükségszerűen erőfölénybe kerül.

A másik lehetőség, hogy az okos mérőórákat maga a kereskedő telepíti, itt viszont a kereskedőváltás válna nehézkessé, minden egyes átigazolásnál le kellene cserélni vagy el kellene adni a mérőórát. Versenyösztönző szempontból egyértelműen egy harmadik alapmodell lenne a legkedvezőbb, ami független mérővállalatokat vezetne be. A legvalószínűbb forgatókönyv, hogy végül ez utóbbi és az elosztói modell keveréke léphet életbe Magyarországon.

Nem olcsó a bevezetés

A fogyasztóknál felszerelt, mintegy öt és félmillió mérőóra lecserélése nem olcsó mulatság. Akár az elosztó, akár más tulajdonában lesznek a készülékek, a bevezetés költségeinek egy része minden bizonnyal megjelenik a végfelhasználói árban is. Egyes becslések az országos bevezetés költségét 200 milliárd forintra teszik.

villany

A beruházás költségei az első három évben a legmagasabbak, ekkor kell kiépíteni a támogató infrastruktúrát: az adatközpontot, az összes adatkoncentrátort, felszerelni az okos mérőket, és a hagyományos mérők elsüllyedt költsége is ekkor jelentkezik. A negyedik évtől jelentősen lecsökken a beruházási igény, és csak a hetedik évtől jelentkezik újra, ekkortól merül fel az első évben felszerelt berendezések adattárolójának cseréje.

A technológiai váltáshoz tehát le kell cserélni a mérőórát, telepíteni kell a leolvasó eszközt, ki kell alakítani valamilyen adatátviteli közeget, meg kell oldani az adatok tárolását és feldolgozását. A 2020-as bevezetés azonban nem tűnik lehetetlennek, megfelelő kormányzati támogatás mellett 4-5 év alatt elérhetővé válhat a 80 százalékos lefedettség.