Szinte nincs olyan család, baráti társaság, ahol ne lenne legalább egyvalaki, aki valamilyen mentális betegséggel, idegrendszeri zavarral vagy függőséggel küzd. Ez a kötet húsz megrázó igaz történetet tár fel.
MEGVESZEM
A feketézést növeli a hamburgeradó
A népegészségügyi termékadó növelni fogja az egészségügyi célra fordítható bevételeket, de a várhatónál valószínűleg jóval kisebb mértében – olvasható az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) új adónemről kiadott közleményében. A szervezet szerint az egészségügy céljai érthetőek, az egészségügyi szakemberek pontosan érvelnek, azonban kérdéses, milyen piaci és költségvetési hatásokkal lehet számolni a népegészségügyi termékadó bevezetésével.
A szervezet szerint a megadóztatott termékek értékesítése csökkenni fog – összhangban az egészségügyi célokkal –, mert az embereknek rovid időn belül nem lesz több pénzük üdítők, édességek és snackek vásárlására. Ezért egyfelől a gyártók nagyobb arányban kínálnak majd olyan helyettesítő termékeket, melyek az adott márkacsaládon belül megfelelnek az adómentesség követelményének.
Másfelől más helyettesítő, az adóterhet nem viselő termékek kínálata is nőni fog, az előbbivel együtt azonban csak kisebb arányban. Emellett növekedni fog a feketézés, az adómegkerülés ezekből a termékekből, valamint többet vásárolnak majd külföldön, főleg a határ menti területeken élők és az utazók (ami az OKSZ szerint élelmiszerek nagy áfakülönbsége miatt ma is mindennapos tapasztalat).
A kereskedők szövetsége szerint a várható piaci és költségvetési hatásokat támasztja alá az is, hogy az élelmiszerfogyasztás, az élelmiszervásárlások mennyisége 2007 és 2010 között összesen 8,5 százalékkal esett vissza. A közlemény emlékeztet arra, hogy a tavalyi utolsó és az idei első negyedévében az élelmiszervásárlások mennyisége elmaradt az előző év azonos időszakától.
Mindeközben az adóhatóság adatai szerint 2007 és 2010 között évente 357-476 milliárd, összesen 1744 milliárd forint esett ki a büdzséből, elsősorban a feketegazdaság miatt. A szövetség megemlítette azt is: A háztartások teljes fogyasztásában egyébként az élelmiszerek súlya egyharmadnyi, csokoládéra, édességekre, cukorkára fogyasztásunk 1 százaléka esik, alkoholmentes üdítőre 2 százalék.
A tervek szerint a hamburgeradónak és chipsadónak is hívott népegészségügyi termékadót az a vállalkozás fizeti majd, amelyik a meghatározott termék esetében a törvényben megszabott mértékek feletti, hozzáadott cukor- és só-, valamint koffeintartalmú élelmiszereket elsőként értékesít a belföldi piacon, illetve az üdítőitalok, energiaitalok, édességek, jégkrémek, sós snackek, étkezési porok közül gyárt, vagy importál.
Az üdítők chipsadója – bizonyos értékhatár fölött – literenként 10, jövő januártól 15 forint lehet, az energiaitaloké literenként 300 forint, a csomagolt édességeké kilónként 200, januártól 250 forint, a jégkrémeké kilónként 100 forint. A sós snackek új adója kilónként 400 forint lehet, míg az étkezési poroké kilónként 500 forint.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
