A kormány dönthet, ki hogy megy csődbe

Gyorsabb, átláthatóbb és egységesített csőd- vagy felszámolási eljárást biztosítana a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű vállalkozásoknál egy Rogán Antal nevében benyújtott törvényjavaslat (pdf). A csődtörvényt módosító tervezet, aminek általános vitáját kedden tartották a parlamentben, ezeknél a gazdasági szervezeteknél különleges eljárási szabályokat alkotna.

A törvény tervezete szerint a kormány rendeletben minősíthetne nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű vállalkozásnak egyes csődeljárás vagy felszámolási eljárás alatt álló cégeket. Hogy kik kerülhetnek ebbe a körbe, rugalmasan szabályoznák: bár a 65. paragrafus 3. bekezdésében felsorolnak húsznál is több ágazatot a nemzetbiztonságtól a közszolgáltatáson át a tömegtájékoztatásig, végül megjegyzik: a kormány bármilyen egyéb vállalatot ebbe a csoportba sorolhat (a törvényszöveg minden olyan a céget beenged, amely nem felel meg a felsorolásnak, „de nemzetgazdasági stratégai szempontból kiemelt jelentőségű tevékenységet folytat”).

A törvényjavaslat szerint fontos lenne, hogy ezeknek a cégeknek „az adósságrendezése, hitelezőikkel való megegyezése, reorganizációjuk kiemelt ügyként valósuljon meg”, vagy ha ez nem lehetséges, és a fizetésképtelenné lett vállalatot meg kell szüntetni, „a felszámolás hatékonyabb szakmai kontrollal történjen”. Ennek érdekében a normál felszámolási és csődeljárásoknál alkalmazottaktól eltérő határidők vonatkoznának rájuk, vagyonfelügyelőjük vagy felszámolójuk állami cég lenne. A törvényt a hatályba lépésekor már elrendelt, tehát folyamatban levő csődeljárásoknál és felszámolásoknál is alkalmazni kell, ha azok az egyezségi tárgyalások lezárása, illetve egyezségkötés vagy felszámolási zárómérleg elfogadása előtti szakaszban vannak.

Jó cél, semmi több

„Alapvetően teljesen jó lenne az a fő cél, hogy a gazdaságilag nem életképes céget mielőbb töröljék a gazdaságból, azoknál a cégeknél pedig, ahol reális esély van a fizetőképesség helyreállítására állami beavatkozással vagy külső segítséggel, minél hamarabb helyreállítsák a működést” – mondta erről Csorbai Hajnalka cégjogi szakértő, az Opten cégszolgáltató stratégiai igazgatója. „Elvárt cél lenne az, hogy a csőd-, illetve felszámolási eljárások esetében a gazdaság összes szereplője számára átláthatóbb és egységes eljárás álljon rendelkezésre” – vélekedik hasonlóan a Transparency International Magyarország (TI) is. De ezzel minden jót el is mondtak a törvényjavaslatról.

Szkepticizmusra ad okot a tervezet azzal, hogy a szövegében vannak nehezen konkretizálható kifejezések. Ezzel tág teret engednek a jogszabály értelmezésének, az aktuális kormányzati hangulattól függ, mely cégekre vonatkoztatják majd, és melyekre nem, mondta Csorbai Hajnalka.

A szakértő szerint a törvényben pontosabban, konkrétabban meg kellene fogalmazni a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű gazdálkodó szervezetté minősítés kritériumait, „ez így egy elkent jogszabály”. Furcsának nevezte azt is, hogy a nemzetbiztonsági szempont betagozódott a nemzetgazdaság alá.

„Nincsenek objektív döntési kritériumok, ezek nélkül a kormány diszkrecionális döntési lehetősége visszaélésekre adhat lehetőséget. Csak egy már folyamatban lévő csőd- vagy felszámolási eljárás során derülne ki a kormány döntése alapján, hogy mely cégre milyen szabályok vonatkoznak” – sorolja ezzel kapcsolatos aggályait a TI is. Az előterjesztést nagyon keményen kritizáló szervezet – amely kirívóan rossznak nevezte a törvényjavaslatot – úgy véli, ez jogbiztonsági aggályokat vet fel, és növeli a korrupciós kockázatot. (A TI a teljes elemzést közzétette honlapján.)

A hitelező a felszámoló

Nemcsak azzal van baj, hogy a kormány kénye-kedve szerint minősíthet nemzetgazdasági jelentőségűvé cégeket, hanem azzal is, hogy állami vagyonfelügyelőt vagy felszámolót rendelne hozzájuk. Emiatt egyfelől sérülnek az átláthatósággal kapcsolatos elvárások. Másfelől, és ez a súlyosabb aggály: a legtöbb fizetésképtelenségi eljárásban hitelezőként is megjelenik az állam – miután a fizetésképtelen cégek általában elmaradnak az adó- és járulékfizetésekkel is –, vagyis ezeknél a cégeknél a felszámolást lényegében az egyik és gyakran a legnagyobb hitelező végzi el. Ez nagyon súlyosan veszélyezteti a felszámolás célját, az összes hitelező összérdekének védelmét, hiszen az állami felszámoló vélhetően az állam érdekeit részesíti előnyben.

A törvényjavaslat alkotmányos jogokat és a piacgazdaság egyik alapvető elemét is sérti azzal, hogy megszünteti az egyenlő bánásmód alapelvét, ezzel kiszámíthatatlanabbá teszi a gazdaság egész rendszerét. Az egységes eljárás elvét rontja, hogy már elindult eljárásokat változtatnának meg határidő- és határnap-módosításokkal.  Mindemellett a törvény sérti a bíróság autonómiáját, hiszen a bíró által kinevezett felszámoló leváltása aggályokat vethet fel – vélekedik a Transparency.

A közpénzek átláthatóságáért küzdő szervezet szerint a felszámolások egy részének államosítása tudatos központosítás része lehet a korrupció visszaszorítása érdekében. Csakhogy az ilyen központosítás a korrupciós kockázatokat nemhogy csökkentené, inkább növeli, ugyanis a legtöbbször átláthatatlanná és kétségbevonhatatlanná változtatja a döntési folyamatokat, miáltal nehezebb a korrupció egyetlen fegyverével, a nyilvánossággal élni – mondja a szervezet.

Egy kis ügyeskedés

Növeli a visszaélések lehetőségét az is, hogy a fizetési gondokkal küszködő cég átminősítésével változik a hitelezők jogállása is. A speciális szabályozás szerint a követelések felével rendelkező hitelezők jogosultak lesznek arra, hogy egyezséget kössenek az adóssal – a szakértők szerint ez ahhoz vezethet, hogy egy 500 millióval eladósodott cég kap papíron egy 500 milliós tulajdonosi kölcsönt, majd a tulajdonosával azonnal meg is köti a hitelezői egyezséget, és máris lehetetlen a cég felszámolása. A korrupciós kockázatok növekedését és a gazdaság alapelveinek teljes figyelmen kívül hagyását jelenti ez a paragrafus, állítja a Transparency.

A törvényjavaslattal gyakorlati problémák is vannak, mondta az MTI-nek egy neve elhallgatását kérő csődjogi szakértő. Az ügyvéd szerint a módosítás és a csődtörvény többi része nem kapcsolódik szervesen egymáshoz, ráadásul szembemegy az Európában megszokott gyakorlattal is. A kormánynak sehol sem áll jogában eldönteni azt, hogy mely cégeket emel ki az általános szabályok alól. A Parmalat-csőd esetében is csak arról alkottak törvényt az olaszok, hogy egy bizonyos cégnagyság fölött nem a bíróság, hanem az illetékes minisztérium jelöli ki a csődbiztost – nyilatkozta a szakértő.

Technikai, de az előkészítés színvonalát – szakértők szerint színvonaltalanságát – jelző probléma, hogy a törvényjavaslat úgy fogalmaz: jogerősen elrendelt csődeljárást követő 21, illetve felszámolási eljárásnál 30 napon belül nyilváníthatja kiemeltté a céget a kormány, holott az ilyen eljárásokban nincs fellebbezés, így nincs jogerő sem, a bíróság által elrendelt közzététellel elindul a csődeljárás, illetve a felszámolás.

Furcsa határidők

A napokkal egyébként is bajok vannak, több helyen is. Az alapszabályozás szerint csődeljárásban a moratórium közzétételét követő 30 napon belül kell a hitelezői igényeket befogadni. A törvényjavaslat szerint a közzétételt követő 21 napon belül emeli ki a céget a kormány, majd a bíróságnak 8 napja van a vagyonfelügyelő lecserélésére – ezek után nehéz lesz határidőre véglegesíteni a hitelezők listáját, mondja a csődjogi szakértő. Hasonló hibát talált a TI, a szervezet szerint több jogvesztő határidő változik, egyszer 180 napról 120 napra, másszor háromról két hónapra, ami szervezet szerint jogbizonytalanságot okoz.

A TI szintén felhívta a figyelmet arra, hogy a törvényjavaslat több ponton rosszul hivatkozik a hatályos jogszabály egyes passzusaira, és a jogi szakzsargonban használt szavakat rossz kontextusban, illetve nem pontosan használja. A szervezet szerint növeli a jogbizonytalanságot több más pontatlanság is, így például az, hogy mi tartozik a csődtörvény hatálya alá.

Attól persze, hogy ez egy visszaéléseknek, a rugalmas értelmezésnek tág teret engedő jogszabály lesz, nem biztos, hogy valóban problémákat okoz a gyakorlati alkalmazása – mondta ugyanakkor Csorbai Hajnalka. A szakértő szerint a készülő új jogszabályoktól többnyire többet várunk, mint amilyen végül lesz. Felidézte, hogy a csődtörvény legutóbbi átfogó módosításakor, 2009-ben komoly várakozások voltak a szakmában például azzal kapcsolatban, hogy a cégeket szakmányban bedöntőket eltiltják a vállalkozások alapításától. Végül azonban másfél év alatt csak háromszáz embert tiltottak el, és közöttük is vannak olyanok, akik ennek ellenére vissza tudtak térni a cégvilágba.