Nem hisznek az elemzők a munkatervben

Jó irányba mutat a Magyar Munka Terv, de megvalósulását számos bizonytalansági tényező kíséri, így például az, hogy a vártnak megfelelően alakul-e a gazdasági növekedés - vélekedtek a most megjelent Magyar Munka Tervről munkaerő-piaci kutatók.

A kormány csütörtökön tette közzé a Magyar Munka Tervet (MMT-t), amelynek célja a munkaerőpiac rugalmasságának növelése, a munkaerő versenyképességének javítása az ezt támogató képzési rendszer kialakításával, a munkahelyteremtés és a legális foglalkoztatás ösztönzése, valamint a támogatott foglalkoztatás biztosítása azok számára, akik támogatás nélkül nem tudnak elhelyezkedni.

Adler Judit, a GKI Gazdaságkutató Zrt. kutatásvezetője úgy vélekedett, hogy a tervezett átalakítások alapvetően jó irányba mutatnak, ugyanakkor visszatetszőnek nevezte, hogy a szakszervezeteket "kiűzik" a munkahelyekről.

A tervben az szerepel: a kormány szerint célszerű lenne, hogy a munkavállalók foglalkoztatását is érintő munkáltatói döntésekbe való beleszólás joga az üzemi tanácsok kompetenciája legyen. "A szakszervezetek (...) tagjaik érdekképviseletét lássák el, s e funkcióval összeférhetetlenek a munkáltató működését érintő döntésekben való közreműködés" - olvasható a tervezetben.

A kutatásvezető elmondta: a szakszervezetek ugyan részt vehetnek az új érdekegyeztetésben, ebből azonban az állam kivonul. Egyelőre nem lehet tudni, hogy milyen kompetenciákkal, hatáskörökkel rendelkezik majd a munkáltatók és munkavállalók közötti új egyeztetési formának.

Adler Judit egyetért azzal, hogy a munkavállalást érintő helyi kérdésekben helyben állapodjanak meg, ugyanakkor az nem megoldás, hogy az egyén mint munkavállaló tárgyaljon a munkáltatóval, mert az "aszimmetrikus erőpozíció". Ágazati szakszervezeti megállapodásokra továbbra is szükség lenne - hangsúlyozta.

A közfoglalkoztatásban részvevők körének bővítésénél először meg kellene vizsgálni, hogy a bevonni tervezett tartós munkanélküliek, vagy rokkantnyugdíjasok egyáltalán alkalmasak-e a munkára. A szakértő szerint a 10 év alatt egymillió, illetve a 2014-ig 300 000, 2015-ig 400 000 új munkahely a közfoglalkoztatás kiterjesztésével jöhet csak létre. Adler Judit szerint a "rövid ideig, kevés pénzért" való foglalkoztatással el lehet érni egy statisztikailag látványos foglalkoztatás-bővülést, de e mögött "elnyomorodás, egy abszolút életszínvonal-csökkenés van".

Jó elgondolásnak tartja a szociális gazdaságot, amely a helyi lehetőségekre építve szervezi meg a munkanélküliek foglalkoztatását részben állami támogatásból, részben pedig saját bevételekből. Ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy ennek megfelelő működéséhez indulótőkére van szükség, de egyelőre nem látszik, hogy ki teszi bele.

Az álláskeresési járadék átlagos 90 napos folyósítási idejéről elmondta: átlagosan eddig is ennyi ideig vették az emberek a járadékot, most csak annyiban "romlik a helyzet", hogy az eddigi 4 éves referencia időszak helyett 5 éves időszakot kell figyelembe venni a járadékra való jogosultság vizsgálatakor. A szakértő szerint az is bizonytalan egyelőre, hogy a vállalkozói szférában lesz-e elegendő munkahely.

Hárs Ágnes, a Kopint-Tárki vezető kutatója szerint a munkaterv inkább feltételezéseket tartalmaz, és gazdasági növekedést feltételez az új munkahelyek létrejöttének előzményeként.

A szakértő szerint ez a terv egy olyan kínálati programot tételez fel, amelyben a keresletet a gazdasági növekedés alapozza meg.  Hárs Ágnes hiányolja a dokumentumból a háttérelemzéseket, így például a közfoglalkoztatás költségterheinek megjelölését, és azt is, hogy hogyan fogják visszavezetni a munkaerő-piacra az embereket.

A tervben lényeges szabályozási módosítások vannak, ugyanakkor nem szerepel benne, hogy az átmeneti időszakban milyen hatással lehet a munkaerő-piacra a szabályozás módosítása. Jó lenne tudni azt is, hogy a Munkaerő-piaci Alap forrásait - amelyet a munkavállalói járulékok alkotnak - hogyan, mennyire átláthatóan használja fel a költségvetés.

Az atipikus foglalkoztatási formák elterjesztéséről, például a  részmunkaidős foglalkoztatás kapcsán úgy vélekedett: a munkavállalók Magyarországon nem szeretnének ebben a foglalkoztatási formában dolgozni, egyszerűen azért, mert nem tudnak megélni az így szerzett jövedelemből.