A válságadók fogják vissza a foglalkoztatást

Tavaly a versenyszférában a 2009-es válság során elbocsátottak jelentős része újra munkához juthatott, az év folyamán 73 ezer új munkahely keletkezett, elsősorban az exportáló vállalkozásoknál  - áll a GKI gazdaságkutató munkaerőpiaci elemzésében. Az ipar 689 ezer főt foglalkoztat, 2011 májusában 29 ezer fővel többet, mint egy éve.

Az elemezés emlékeztet arra, hogy az új kormány egyik legfontosabb célkitűzése 10 év alatt 1 millió új munkahely megteremtése volt. Ebből időarányosan 2014-ig 400 ezer munkahely megteremtését tartották reálisnak, majd ahogy közeledett az első év, úgy módosult a célkitűzés 300 ezer munkahelyre.

A GKI szerint több állás is keletkezett volna, ha a válságadókkal vagy a magánnyugdíj-pénztári vagyon államosításával nem hozta volna a kormány a jelzett szektorokat kedvezőtlen helyzetbe. A válságadókkal sújtott vállalkozások ugyanis az adót megpróbálták ellentételezni, akár elbocsátásokkal is, s összességében több ezer embert bocsátottak el.

Az adópolitikai változások pedig elvettek az átlag fogyasztótól, hogy "a gazdagabbak még gazdagabbak lehessenek" - áll az elemzésben. Az előbbiek kevesebbet fogyasztanak, az utóbbiak viszont attól, hogy több pénzük lett, "nem esznek többet, nem ruházkodnak többet, inkább megtakarítanak (törlesztik hiteleiket) vagy külföldön költik el többlet jövedelmeiket". Ez nem javít sem a válsággal küzdő építőiparon (112 ezer alkalmazott), sem a kereskedelmen (amely egyébként az egyik legnagyobb foglalkoztató 338 ezer fővel).

2011 május végéig havonta átlagosan 9600 új munkahely keletkezett 2010 azonos időszakához viszonyítva, decemberhez képest pedig 22 ezer (ebben már az újraindult, jellemzően részmunkaidős közfoglalkoztatás adatai is benne vannak). Ezen belül a versenyszféra (a költségvetési és a nonprofit szektoron kívüli foglalkoztatók) átlagosan 43 ezer munkahelyet hozott létre (december óta viszont csak 21 ezret).

A GKI szerint a belföldi piacon nem várható jelentős bővülés rövidtávon, a kivitelre termelő vállalatoknak pedig az átlagosnál kisebb a munkaerő-igényük, mert fejlettebb technológiát alkalmaznak. Ráadásul egyre kevesebb jól képzett munkavállaló áll a rendelkezésükre a magas munkanélküliség ellenére, amit az intézet szerint a kormány nem a megfelelő módon kezel.

"Az árokásás, az erdészeti tevékenység, de még a stadionépítés sem adja meg azokat a képességeket és gyakorlatokat, amelyekre a versenyszférának szüksége van. Így legföljebb 1 millió állami (jellemzően részmunkaidős, egy-két hónapig tartó, de a statisztikában szépen virító) munkahely lesz 10 év múlva" - áll a GKI közleményében.