Kirúghatják a kisgyermekeseket és a nyugdíj előtt állókat

A védelmi időszak alatt is közölhetik a munkáltatók a jövőben a 3 évnél fiatalabb gyermeket nevelő szülőkkel, hogy nem kívánják őket tovább foglalkoztatni - derül ki a Pénzcentrum birtokába került Munka törvénykönyve tervezett módosításából.

Ráadásul a felmentési idő már a védelmi idő lejártának napján kezdődik, nem pedig az azt követő 15., illetve 30. naptól. Megszűnik a nyugdíj előtt állók védettsége is; az öregségi nyugdíjkorhatár előtt 5 éven belül is bárkit el lehet majd küldeni rendes felmondással is.

Jelenleg a munkáltató csak rendkívüli felmondással szüntetheti meg a munkaviszonyukat egyebek között azoknak, akik táppénzen vannak, várandósok, lombikbébi programban vesznek részt, gyesen, gyeden vannak, illetve dolgoznak, de a legkisebb gyermekük még nem érte el a 3 éves kort. A gyógyult munkavállaló ismételt munkába állásának napján, illetve gyermekesek esetén a 3 éves kor elérésekor lehetett közölni a felmondást.

Ha a felmondási védelem időtartama a tizenöt napot meghaladta, akkor további 15 nap, ha a harminc napot meghaladta, akkor pedig csak 30 nap múlva kezdődött el a felmondási idő. A törvénymódosítás szerint a felmondási időre vonatkozó szabályok nem változnak. Alapesetben 30 nap, de a munkáltatónál eltöltött évekkel arányosan hosszabbodik, 20 év után már hatvannapos többlet jár.

Megszűnik a védőháló

A Munka törvénykönyve tervezett módosítása szerint viszont már a védelmi időszak alatt is lehetne közölni a felmondást. Az indoklásból az derül ki, mintha a lépésre azért lenne szükség, mert a munkáltatók így is, úgy is megszabadultak a gyermekesektől, csak rendkívüli felmondással, amit esetenként indokolatlanul alkalmaztak. A tervezet szerint megszűnik a 15, illetve 30 napos türelmi idő is, a felmondási idő a védelmi időszak leteltének napján egyből elkezdődik.

A jövőben kikerülnek a védett körből azok a nők, akik lombikbébi programban vesznek részt. Utóbbi szigorítást azzal indokolja az előterjesztés, hogy az emberi reprodukciós eljárással összefüggő kezelés időtartama nem meghatározható.

Útilaput köthetnek az öregek talpára is

Az előterjesztés szerint kikerülne a Munka törvénykönyvéből az a rendelkezés is, hogy csak különösen indokolt esetben lehetne rendes felmondással felmenteni azokat a munkavállalókat, akiknek kevesebb, mint 5 évük van hátra az öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig. Ennek magyarázata, hogy a különösen indokolt eset fogalma nehezen volt értelmezhető, és bizonytalanságot okozott a munkaügyi gyakorlatban.

Az idősebb munkavállalókat ráadásul eddig egységesen 3 havi többlet-végkielégítés illette meg, ha az öregségi nyugdíjkorhatár betöltése előtt 5 éven belül felmentették őket. A törvénymódosítási javaslat szerint viszont differenciálnák a többletjuttatást aszerint, hogy hány éve dolgoztak az adott munkahelyen. Legalább 5 év esetén egyhavi, 15 év esetén kéthavi, 25 év után pedig háromhavi többlet-végkielégítés járna.

Hátrányos helyzetűek lesznek az idősek

Ez a rendelkezés különösen annak fényében érinti érzékenyen az idősebb munkavállalókat, hogy a korábban megszellőztetett nyugdíjpolitikai koncepció szerint jövőre nemcsak a korkedvezményes, hanem a korengedményes nyugdíj lehetősége is megszűnne. Utóbbi kifejezetten foglalkoztatáspolitikai eszközként funkcionált.

Éppen az volt a szerepe, hogy a nyugdíjkorhatárhoz közel álló munkavállalók és a munkáltatók számára is megfelelő megoldást jelentsen arra az esetre, ha már nem volt lehetőség az idősebb dolgozók foglalkoztatására. Ekkor a munkáltató előre, egy összegben befizette a nyugdíjbiztosítási alapba az érintett munkavállalónak az öregségi nyugdíjkorhatár eléréséig járó ellátást.