Újabb harmincezer ember talált munkát

Az idei második negyedévben 3 808 800 ember volt állásban, a munkanélküliek száma 460 700 volt – közölte csütörtökön kiadott gyorsjelentésében (pdf) a KSH. A foglalkoztatottság 55,6 százalékra nőtt, a tavaly szeptember-novemberi időszak óta nem álltak annyian alkalmazásban, mint most. A munkanélküliség 10,8 százalékos, a tavaly október-decemberi szintre süllyedt, és negyedik hónapja csökkenő tendenciát mutat.

A tavalyi második negyedévinél csaknem 30 ezerrel több embernek van munkája, akkor 3 778 900 ember dolgozott, a foglalkoztatottak aránya 55,3 százalék volt. A munkanélküliek aránya ezzel párhuzamosan csökkent, a tavalyi ilyenkori 11,1 százalék után 10,8 százalék lett.

A kormány által tavaly tíz évre ígért egymillió új munkahelyhez a mostani adatokkal még közelebb kerültünk. A tavaly szeptemberben indított egymilliómunkahely-számlálónknak – gyakorlatilag a tíz évre szóló terv időarányosan teljesülését mutató trendvonalnak –  havonta legalább 8333 fős növekedést kellene mutatnia.

Javuló, de rossz

Mint a grafikonon látható, idén tavaszig ettől jócskán elmaradt a foglalkoztatás bővülése – sőt, voltak olyan hónapok, amikor csökkent a munkában állók száma –, az elmúlt négy hónapban viszont az időarányosnál nagyobb mértékben nőtt. A mostani 72 267-es mínusz még mindig az ötödik legrosszabb érték tizenegy hónap alatt. Az is valószínű, hogy a következő adat további bővülést mutat, azonban a számlálónk az eddigi trendet figyelve aligha tér vissza a pozitív tartományba, vagyis ha a növekszik is, a kormány által tervezett ütemnél lassabban.

A 15–64 éves foglalkoztatottak létszáma átlagosan 3 millió 777 ezer fő volt, 29 ezer fővel több az egy évvel korábbinál, és 75 ezer fővel több – elsősorban a szezonális tényezők miatt – az idei első negyedévinél. A korcsoport 55,8 százalékos foglalkoztatási rátája 0,5 százalékponttal magasabb az előző év azonos időszaki értéknél. A 15–64 éves foglalkoztatott férfiak 2 millió 40 ezer fős létszáma 61,2 százalékos, a nők 1 millió 737 ezer fős létszáma pedig 50,5 százalékos foglalkoztatási rátát jelentett.

A 15–74 éves munkanélküliek száma 461 ezer fő, a munkanélküliségi ráta 10,8 százalékos volt. Az előző év azonos időszakához képest a munkanélküliek száma, illetve a munkanélküliségi ráta enyhén (a mintavételi hibahatáron belül) csökkent. Az előző negyedévhez képest mindkét mutató jelentősen csökkent (29 ezer fővel, illetve 0,8 százalékponttal) részben szezonális okokból. A férfiak munkaerő-piaci helyzetének javulását jelzi, hogy a válság 2008 őszi kitörése óta ez volt az első olyan időszak, amikor a férfiak munkanélküliségi rátaértéke nem haladta meg a nőkét.

A munkanélküliek 15,1 százaléka a munkaerőpiacon csak kis létszámban jelenlévő 15–24 éves korosztályból került ki, és 24,3 százalékos munkanélküliségi rátájuk 2,4 százalékponttal volt alacsonyabb a tavalyi második negyedévinél. A munkanélküliek 51,4 százaléka egy éve vagy annál régebben keresett állást. A munkanélküliség átlagos időtartama 18,7 hónap, 0,7 hónappal hosszabb az előző év azonos időszakinál.

További lassú javulás

A várakozásoknak megfelelő volt a munkanélküliség 10,8 százalékra csökkenése, reagált az adatokara Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője. A foglalkoztatás növekedése megfelel a szezonalitásnak, ebből eredően a nyár végéig további növekedésre számít a szakember, aki erre az évre 10,7 százalékos, jövőre 10,4 százalékoos átlagos munkanélküliségi rátát vár.

A foglalkoztatás lassú javulását a feldolgozóipar további munkaerő kereslete segítheti. A kormány aktivitást növelő intézkedései miatt a munkanélküliség feltehetően lassabban csökken, mint ahogy a foglalkoztatás javul. A kormány tervei szerint a következő négy évben 400 ezer fővel nőhet a foglalkoztatás, aminek mintegy háromnegyedét a közfoglalkoztatási programok teszik ki. Azonban a munkakínálat és kereslet közötti térségbeli és képzettségbeli különbségek jelentős kockázatot jelenthetnek, fogalmazott Suppan.