Nem csak Gémesi növelte a csődkockázatunkat

Banki elemzők alapvetően a nemzetközi kockázatkerülés erősödésével magyarázzák a magyar csődkockázati árazás emelkedését, elismerik ugyanakkor, hogy a CDS-árak szerdai megugrásában szerepe lehetett az önkormányzati hitelek tőketörlesztésére kért moratóriumnak is . (A Magyar Önkormányzatok Szövetsége 600 milliárd forintnyi önkormányzati kötvény visszafizetésének egy évvel való elhalasztását szeretné elérni a kormánynál, jelentette be a testület elnöke, Gémesi György.)

Az év eleje óta nem mért szintre emelkedett a szerdai londoni kereskedésben a magyar államadósság-törlesztési kockázat biztosítási tranzakcióinak árazása. Egyes londoni elemzők ezt azzal hozták összefüggésbe, hogy a Magyar Önkormányzatok Szövetsége (MÖSZ) az önkormányzati hitelek tőketörlesztésének egy évvel való elhalasztását kérte szerdán a miniszterelnöktől, illetve közbenjárásával a bankoktól a svájci frank árfolyamának megugrása miatt.

Barta György, a CIB Bank vezető elemzője az MTI megkeresésére úgy vélekedett, hogy a magyar szuverén kötvények nem teljesítővé válásának kockázatára köthető piaci biztosítási csereügyletek (credit default swaps, CDS) díja nem csak ennek betudhatóan emelkedett, a piac általában véve a magyar pénzügyi stabilitási kockázatokat, illetve azok növekedését árazta be így. Rámutatott, hogy nem csak Magyarország esetében romlottak nagymértékben az ilyen jellegű mutatók az elmúlt napokban.

Az elemző szerint általában véve a svájci frank árfolyamalakulásának trendje volt az, ami miatt Magyarországgal kapcsolatban "elkezdtek izgulni" a befektetők, és az önkormányzatok hiteleivel összefüggő hír is ehhez kapcsolódik.

Az önkormányzatok 2006-2007-ben jórészt svájci frankban denominált hiteleket vettek fel az uniós strukturális alapokból érkező finanszírozások önrészes társfinanszírozására, ám azóta a forint 30 százalékkal gyengült a svájci frankkal szemben.

A CIB Bank elemzője azonban úgy gondolja, hogy nem ennek kellene a fontos tételnek lennie a magyar kockázatmegítélésben, még abban az esetben sem, ha a törlesztés elhalasztás felmerülő költségeit az állam vállalná magára. Véleménye szerint ez kezelhető kockázat lenne az állam számára, és nem lenne óriási tétel.

Kovács Mátyás, a Raiffeisen Bank elemzője is úgy véli, hogy a magyar CDS jegyzésárak napi emelkedéséhez hozzájárulhatott ugyan az önkormányzati hitelekkel kapcsolatos hír, de alapvetően a nemzetközi folyamatok, a világszerte tapasztalható adósságproblémák miatti kockázatkerülés számlájára írható az, hogy féléves csúcsra jutott Magyarország csődkockázati mutatója.

Emlékeztetett, hogy ez a tendencia már korábban elindult, június eleje-közepe óta emelkedő trendben van a csődkockázatunk. Ez pedig alapvetően a nemzetközi folyamatokkal magyarázható, azzal, hogy újabb rekordszintekre emelkedtek az eurózóna perifériájának a csődkockázati mutatói is.

Természetesen az adósságproblémák sorába beleillik az is, hogy az önkormányzatokkal van baj - jegyezte meg. Hozzátette: a tavalyi hiánycél "elvétésében" nagy szerepe volt az önkormányzatok rejtett hiányának, azaz annak, hogy később derült ki, milyen többlet hiány van a tervezetthez képest az önkormányzatoknál. Kifejtette, hogy ilyen kockázati tényező nemcsak Magyarországon, hanem például Spanyolországban is létezik, az Egyesült Államokban pedig az egyes államok adóssága nyomasztja a központi költségvetést.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!