Orbán: Még veszélyzónában van az ország

Szembesülni kell az euróválság újbóli fellángolásával, ami súlyos kihívás az ország számára – mondta Orbán Viktor a kormányülést követő sajtótájékoztatón. A kormány tervei szerint ősszel a parlamentben komoly intézkedésekről fognak dönteni, részleteket azonban nem árult el addig, amíg ezekről nem egyeztetnek a kormánypárti képviselőkkel – ez várhatóan a szeptember 7-9-i közös Fidesz–KDNP-frakcióülésen fog megtörténni –, és nem nyerik meg ezekhez a támogatásukat.

Ez utóbbi szavak is jelzik: a kormányfő tudja, hogy újabb megszorításokra lesz szükség. Egy újságírói kérdésre válaszolva azt mondta, hogy a vártnál rosszabb GDP és a tervezettnél alacsonyabb infláció együttes hatásaként a költségvetésben egy nagyjából 100 milliárd forintos hiány keletkezik. A kormányfő úgy fogalmazott: "a növekedés, úgy tudjuk, 2 százalék környékén lesz".

A kormányfő szavaiból kiderült, hogy nem lesz fordulat a kormány egyensúlyra törekvő gazdaságpolitikájában, mint fogalmazott, "akármi is történik a világban, akármi is potyoghat az égből", amiben nem lesz változás, az a 3 százalék alatt költségvetési hiány tartása, és szintén tartani fogja a kormány az adósságcsökkentő terveket.

Magyarország még a veszélyzónában van, de távolodik annak magjától. És ebbe az irányba is halad tovább, nem sodródhat vissza a görög útra mondta Orbán, aki az adósságcsökkentés kapcsán arról is beszélt, hogy ősszel a kormány az önkormányzati adósság dolgában is elõre fog lépni. "A megyei közgyûlés adósságkezelésének rendje nagyjából világos, és haladunk tovább" – fogalmazott.

A százmilliárdos pluszhiány kezeléséről csupán annyit mondott: a költségvetés kiadási és bevételi oldalát is érintő lépésekkel és a vállalkozások helyzetét könnyítő bürokráciacsökkentéssel kezelik. Mint mondta, nem a gazdasági előrejelzést módosítják, hanem "a kormány igazodik a valósághoz". Az elemzők szerint a kormánynak összesen mintegy 650-700 milliárd forintos kiigazítást kell tennie.

Nem várhatók ugyanakkor az adózást érdemben érintő változások, a kormány nem enged „az arányos adórendszer teljes kiépítésének politikájából”, a miniszterelnök szerint két-három nagyon fontos elem hiányzik még ahhoz, hogy miénk legyen Európa "legegyszerûbb, legkedvezõbb, legátláthatóbb" adórendszere. Arra a kérdésre, hogy nem várható-e a szuperbruttó 2012-re tervezett kivezetésének, vagyis a jövő évi szja-csökkentésnek az elhalasztása, Orbán nem válaszolt.

A miniszterelnök szerint az euróválság "legközvetlenebb hatása, hogy a devizahitelesek biztonsága és otthona veszélybe került". Szerencsésnek nevezte, hogy már megteremtették az árfolyamgát intézményét. Ez nagyon jó eszköz, de sok körülötte a bizonytalanság, ezért a kormány tájékoztatási kampányba kezd, hogy minden devizahiteles felelős döntést hozhasson.

A kormány rendeletet alkotott arról, hogy az árfolyamrögzítést választók törlesztője 2015-től az addigi törlesztőnél legfeljebb 15 százalékkal lehessen magasabb. Szintén jogszabállyal elhárítják a jogi akadályait annak, hogy a fészekrakó-programos családok részt vegyenek az árfolyamrögzítésben.

Emellett létrehozzák az úgynevezett otthonvédelmi monitoringbizottságot – ezt Kármán András NGM-államtitkár vezeti majd –, ami a bankok hitelárazási politikáját vizsgálja. A bizottságban, aminek célja, hogy a bankok átláthatóvá tegyék a törlesztőrészlet-számítást, részt vesz az MNB és a PSZÁF is. A kormányfő bejelentette azt is: felkérte a gazdasági minisztert, készítsen jelentést arról, hogyan jutottunk el "a támogatott forinthitelektől a kockázatos devizahitelekig", és nevezze meg, kik ezért a felelősök.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!