Lukács
7 °C
22 °C
Index - In English In English Eng

Honnan lesznek itt még százmilliárdok?

2011.08.26. 00:55
Az elmúlt hetekben két olyan hír is napvilágot látott, ami megboríthatja a kormány költségvetési és gazdaságpolitikai terveit. Július végén elbukta a magyar állam az áfapert, a múlt héten publikált GDP-adatokból kiderült, hogy a legpesszimistább várakozásoknak is rosszabbul teljesített a magyar gazdaság. Előbbinek lényegében csak erre az évre van hatása, utóbbinak viszont a következőkre is, ráadásul az erős frank miatt a helyzet további romlása várható.

Komoly döntéseket kell hozni ősszel – mondta Orbán Viktor miniszterelnök, amikor múlt szerdán az euróválságról és az előző nap publikált, minden várakozást alulmúló GDP-adatokról beszélt, és kijelentette: a kormány kitart amellett, hogy tovább csökkenti az államadósságot és a GDP 3 százaléka alá viszi a költségvetési hiányt. Részleteket nem mondott, arra hivatkozva, hogy a tervezett intézkedésekről először a kormánypárti politikusokat akarja tájékoztatni – és megnyerni azokhoz a támogatásukat – a Fidesz és a KDNP közös szeptember 7-9-i frakcióülésén.

Nincsenek konkrét tervek

Információink szerint ugyanakkor a kormányfő szűkszavúságának magyarázata az is, hogy egyelőre a Matolcsy György vezette, stratégiai tervezésért felelős nemzetgazdasági tárcánál nincsenek konkrét tervek arról, hogyan kezelje a kormányzati gazdaságpolitika a kialakult helyzetet. Ezt látszik erősíteni egy, a lapunk és az NGM közötti levélváltás is: még augusztus 10-én, a rossz GDP-adat megjelenése előtt tettünk fel több kérdést írásban a minisztériumnak, amire most kedden, 23-án kaptunk választ. A táblázatban szó szerint olvashatják a feltett kérdéscsokrot és a kapott teljes választ.

Kérdések Válasz
– A Széll Kálmán Tervben és a konvergenciaprogramban készült makropályák közül a konzervatív milyen euró- és frankárfolyammal számolt?
– A mostani, tartósnak és drasztikusnak tűnő frankerősödés hogyan befolyásolhatja ezt a makropályát, mennyivel vetheti vissza a GDP növekedését 2011-ben akár a növekvő hitelterhek miatt csökkenő belső fogyasztás, akár a külpiacok – elsősorban a német exportpiac – visszaesése miatt?
– Készülnek-e ezzel kapcsolatos új számítások?
A konvergenciaprogram makropályája, mint az NGM által készített makro-előrejelzések általában, egy technikai árfolyammal számolt: az árfolyam az előrejelzés készítését megelőző három hónap árfolyamának átlagából adódik.

Ami tény: a kabinet még tavasszal, a Széll Kálmán-terv elkészítésekor, és az uniós konvergenciaprogram aktualizálásakor a legóvatosabb becslésében – az úgynevezett konzervatív pályán kalkulálva is – úgy számolt, hogy idén 3,1 százalékos lesz a gazdasági növekedés, majd jövőre 3, aztán 3,2 százalék. Az ambiciózusabb tervekben erre az évre 3,2, a következőre 3,6, míg 2013-ra már 4,8 százalékos növekedés szerepelt, és Matolcsy még tavasszal is előszeretettel beszélt 4-6 százalékkal növekvő magyar gazdaságról. És természetesen az akár robosztus, akár óvatos magyar növekedési tervek együtt jártak a deficit és államadósság csökkentésének szintén ambiciózus vállalásával.

 

Azonban minden a szépre álmodott tervek ellen dolgozik. Megbukott az a Matolcsy-féle gazdaságfilozófia, hogy az egykulcsos szja olyan jövedelmi többletet eredmény, ami felpörgeti a hazai fogyasztást. Nem pörgette fel, és a svájci frank júliusban kezdődött erősödése miatt a belső fogyasztás tovább csökkenhet.

A szakértők előre megmondták, hogy az egykulcsos szja bevezetése nem lendít a fogyasztáson, emlékeztet Romhányi Balázs, a Költségvetési Felelősség Intézet Budapest vezetője. A kevés fogyasztási többlet nagyobb része is valószínűleg import, mivel az adócsökkentés kedvezményezettjei a magasabb jövedelműek, akik viszonylag nagy arányban fogyasztanak importált termékeket.

Nem várható élénkülés

A lakossági fogyasztás egyre valószínűbbnek tűnő tartós lassulását több tényező is alátámasztja Romhányi szerint. A háztartások jelentős része az utóbbi években felélte összes tartalékát, új hitelekhez pedig nem jut. Aki levonta a 2008-as válság tanulságait, az a korábbiakhoz képest magasabb tartalékot szeretne tartani, de felhalmozni még a korábbaknál is nehezebb, köszönhetően az erős svájci franknak, ami a megemelkedett törlesztő részleteken keresztül a szabad, megtakarítható jövedelmeket drámaian csökkentette.

A kormány által kínált árfolyamrögzítésről sem várható élénkülés, mondja a szakember mivel a jelenlegi körülmények között megfontolt háztartás ezt a lehetőséget legfeljebb akut likviditási problémáinak kezelésére használhatja, de arra nem, hogy fogyasztását a szebb jövő reményében előrehozza. "Remélhetőleg a gazdaságpolitika egyetlen szereplője sem fogja erre bíztatni a lakosságot még akkor sem, ha ez a költségvetés problémáit rövidtávon növeli" – fogalmazott Romhányi.

Az NGM ugyanakkor meglepően derűlátó. Augusztus 24-én, a kiskereskedelmi adatok visszaesését mutató KSH-adatok publikálásának napján azt közölte: kormány nem számít arra, hogy a svájci frank erősödése nyomán a fogyasztás drámaian visszaesne. Igaz, azt elismerték, hogy "az elmúlt hetek nemzetközi eseményei, valamint a napvilágot látott legfrissebb makrogazdasági adatok a magyar növekedés körül a negatív kockázatokat erősítik".

 

Mindezek mellett a világgazdaság lassulása miatt – a legfőbb külpiacunkon, a németeknél csak 0,1 százalékos volt a negyedéves GDP-bővülés – az export sem tudja felpörgetni a gazdaságot. Az export inkább közvetetten érinti a költségvetést, hiszen az áfa visszaigényelhető, a közvetett hatás szempontjából viszont fontos kérdés, hogy a Magyarországon termelő exportcégek átmeneti, vagy tartós állapotként fogják-e fel a külpiaci problémákat. Utóbbi esetben ugyanis létszámleépítésekkel és a munkanélküliség növekedésével kell számolnunk; az elemzők szerint tartósan 10,5-11 százalék közé állhat be a magyar munkanélküliség.

2 százalék, 100 milliárd

A kormány most úgy számol, hogy 2 százalék körüli lehet a gazdasági növekedés – de lehet, hogy még ezek a tervek is túl ambiciózusak, londoni elemzők már kétségbe is vonták. Az első félévben csak 1,9 százalékos volt a bővülés, a tendencia pedig romlik: az első negyedév 2,4 százalékát egy 1,5 százalékos második negyedév követte. Bármennyi is lesz azonban a növekedés, biztos, hogy lassabb a vártnál, aminek jelentős a költségvetési kihatása (a lassabb növekedés miatt kevesebb a bevétel, nőhetnek viszont egyes, főleg szociális célú költések, a GDP-arányos mutatót pedig tovább ronthatja, hogy a rosszabb egyenleget kisebb GDP-vel kell elosztani).

A Nemzetgazdasági Minisztérium szerint idén 90 milliárd forint lesz a gazdaság lassulásának a költségvetési hatás, Orbán hasonló összegről, nagyjából 100 milliárdról beszélt, az elemzők 50-150 milliárd közötti összegeket emlegetnek. Romhányi szerint ugyanakkor figyelembe kell venni, hogy a kormány 2 százalékos növekedési előrejelzése, és az ezzel kieső 100 milliárd forint egy úgynevezett „változatlan szerkezetű” GDP mellett tűnne reálisnak, ilyen azonban gyakorlatilag nem létezik, a költségvetés helyzetének alakulása a gazdaságpolitika által közvetlenül nem befolyásolható, külső folyamatokon és az azokra adott reakciókon múlnak.

De ha tényleg csak 100 milliárd körül lesz is a rosszabb GDP hatása, miután idén már volt egy elbukott áfaper – aminek a különböző becslések szerint kamatostul több mint 100 milliárdba kerülhet idén –, ebben az évben nagyjából több mint 200 milliárd forintot kell találnia a kormánynak. Majd jövőre még legalább 650 milliárdot, hiszen a Széll-terv 550 milliárdos kiigazítást irányzott elő, amit megtold a rossz GDP-adat hatása.

Biztonságosan finanszírozható?

Az idei év tűnik egyszerűbbnek, hiszen az év eleji 250 milliárd forintos zárolás viszonylag szabad mozgásteret biztosít a kormánynak, ráadásul ebben az évben folyó kiadásokra tervezték felhasználni az államosított nyugdíjvagyon egy részét is. Az NGM múlt heti közleménye szerint a költségvetési egyenleg rossz GDP-adatokból fakadó romlása „biztonságosan finanszírozható” a zárolásnak köszönhetően. Az elmúlt napokban megjelent hírek szerint ugyanakkor egyéb intézkedésekre is szükség lesz már ebben az évben.

 

A Népszabadság azt vetette fel a múlt héten kormányközeli forrásokra hivatkozva –, hogy a Széll-tervet átalakítják, és az államosított nyugdíjvagyont a tervezettől eltérően használják fel. A Népszabadság szerint a MÁV nyugdíjpénzekből tervezett 300 milliárd forintos konszolidációját halaszthatják el – legalább részben –, de a lapnak nyilatkozó kormánypolitikusok szerint a Széll-terv egyetlen eleme sincs kőbe vésve. Ez részben jó hír, mert növelheti a kormány mozgásterét, részben viszont rossz, mert kétségessé teszi a jövő évre tervezett 550 milliárdos kiigazítás tarthatóságát. Az origo úgy tudja, az áfabukta miatt keletkező százmilliárdos kötelezettséget is a nyugdíjpénzeket használnának fel. A Napi Gazdaság szerint a ppp-k kiváltására szánt 200 milliárdos összeg is csökkenthető; ez alapvetően attól függ, hogy a ppp-felülvizsgálattal megbízott kétfős, családi ügyvédi iroda mire jut a ppp-kiadások döntő hányadát jelentő öt-hat autópálya-szerződéssel.

Orbán múlt szerdán azt mondta, a költségvetés bevételi és kiadási oldalához is hozzányúlnak, utóbbira példaként adminisztrációcsökkentős lépéseket emlegetett. Előbbire nem mondott példát, azonban szakmai körökben és a sajtóhírekben több lehetséges intézkedés szerepel. A jövedéki adó emelésének már erre az évre lehet bevételnövelő hatása – emlékezetes, hogy a nyár elején különös körülmények között elmaradt a dohánytermékek jövedéki adójának háromlépcsősre tervezett emelése –, illetve már akár idén megszűnhetnek bizonyos kedvezmények, főleg a társaságok adózásában.

Bevételi csoda nem lehet

Érdemi hatást azonban idén a bevételi oldalon nem lehet elérni, hacsak nem él a kormány ismét az éven belül visszamenőleg kivetett adó módszerével. A parlament szeptember közepén ül össze, ha nyomban az első napon törvényt is alkotnak, azt legkorábban az utolsó negyedévben lehet alkalmazni (sőt, mivel az adótörvényeket általában a kihirdetéstől számított 45. napon léptetik hatályba, inkább csak novembertől). Palócz Éva gazdaságkutató, a Kopint-Tárki vezérigazgatója is azt mondja, hogy bevételi oldalon idén nemigen lehet csodát tenni, szerinte a kisebb GDP-ből adódó idei hiányt a tárcák költekezésének visszafogásával lehet nagyjából fedezni.

A 2012-es évre viszont hozzá lehet nyúlni akár több ponton is az adórendszerhez. Az egyik lehetőség az, hogy mégsem csökken tovább az szja. Az nem valószínű, hogy a kormány, súlyos presztízsvesztést elszenvedve, visszaállítja a több szja-kulcsot. Elképzelhető viszont, hogy változnak az adójóváírás vagy az adókedvezmények szabályai – például felgyorsul az adójóváírás kivezetése –, ahogy az is, hogy a félszuperbruttót, bár ezt már törvénybe foglalták, mégsem felezik le jövő januártól; az ezzel kapcsolatos kérdésre múlt szerdán Orbán nem válaszolt.

Strukturális változások kellenének

Az egykulcsos, családi kedvezményes szja nagyjából 500 milliárddal rövidítette meg a büdzsét, a félszuperbruttósítás megfelezésének további 110-140 milliárdosra becsült hatása lehet. Vagyis ez utóbbi elhalasztása lényegében kiváltja a kisebb gazdasági növekedés 2012-es hatását. Kérdés viszont, hogy politikailag felvállalja-e az Orbán-kormány egy törvénybe foglalt adócsökkentés elhalasztását – ez ugyanis kísértetiesen hasonlít arra, amit Gyurcsány csinált előbb 2005-ben, majd 2008-ban. Az is lehet, hogy 2012. január 1-je helyett július 1-jétől csökkentik a félszuperbruttót, akkor 50-70 milliárdot nyerhetnek, amit más intézkedésekkel, például a kiadások lefaragásával lehet kiegészíteni.

Romhányi Balázs szerint ugyanakkor a következő évek költségvetési céljai egyszeri kiadáscsökkentő, vagy bevételnövelő intézkedésekkel már nem lesznek teljesíthetők, strukturális változásra van szükség. Szerinte ugyan már a 2012-es költségvetésben is komoly gondokat okozhat a kieső összeg pótlása, a figyelmet a gazdaság lassulása mögötti mélyebb folyamatokra kell összpontosítani.