A bolondját járatja velünk Gyurcsány
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!További Magyar cikkek
A bejelentés módjában, de bizony az egyes konkrét pontokban is kísérteties hasonlóságot mutat a 2005-ös, a 100 lépés programban foglalt adócsomag és a múlt heti pakk: végy egy kis szja csökkentést, ígérj járulékcsökkentést, az első évre mondj 300 milliárdot, több évre előre jósolj 1000-1200-at. Ígérd a költségvetési kiadások csökkentését, de erről ne árulj el konkrétumokat. A recept mellett a fogadtatás is egyezik, a különbség csak az: miközben három éve is egyértelműen látszott, hogy a szavazat- és népszerűségszerzést szolgáló lépések veszélyesek, ezúttal nem annyira költségvetési hiány, mint a gazdasági növekedés eshet áldozatul.
Úgy tűnik, hiába fájlalja Gyurcsány Ferenc kormányfő és a szocialista párt az előző ciklus tettei közül leginkább az ötéves adócsomagot, amelynek esetében nem bontották ki az igazság minden részletét annak idején (ismert, törvénybe foglalták, majd a választások után nem sokkal visszavonták), az alig egy hete belengetett újabb pakk mintha emlékeztetne arra a programra. Valóban bele lehet lépni még egyszer ugyanabba a pocsolyába? Kérjük az öveket bekapcsolni, időutazásra felkészülni!
Ismétlődő számok
Rekonstruáltuk a tiszavirágéletű ötéves adócsomagot, és összehasonlítottuk a múlt héten napvilágra került, a Népszabadság fizetett mellékletében körvonalazott és a megjelenésének másnapján sajtótájékoztató keretében kiegészített programmal.
Ugyanazok a számok jelennek meg ott és itt, ugyanaz a körítés mindkét csomagnál, ugyanaz a forgatókönyv mindkét esetben. Az ötéves adócsökkentési program összességében 1080 milliárdos teherkönnyítés mellett tett hitet, az első évre ebből kerek 300 milliárdos adócsökkentés jutott. A mostani, három- vagy négyéves pakk ezen időszak alatt 1000-1200 milliárdos elvonásenyhítést jelez, a Népszabadságban olvasható írás pedig szintén 300 milliárdos adócsökkentésre tesz ígéretet az első évben. (Talán a mostani javaslat kedvezőtlen fogadtatása is szerepet játszhatott abban, hogy másnap a kormányfő a cikkben nem említett négyfajta adóemelést jelentett be 2009-re, így a nettó hatás a mostani csomagnál 150-180 milliárdosra apadt az első évben, és a kormányzat a kommunikáció alapján mintha kezdene visszatáncolni a 3 vagy 4 évre vonatkozó 1000-1200 milliárdos adócsökkentési vállalástól.)
Az egyszer már megismert forgatókönyvet vette elő a kabinet akkor is, amikor a csomagot tálalta. Az ötéves programot ismertető Gyurcsány Ferenc a bejelentéskor csak az adócsökkentési lépéseket sorolta, másnap már pénzügyminiszterének, Veres Jánosnak volt az a feladata, hogy említést tegyen bizonyos, a költségvetés kiadási oldalát érintő ellensúlyozó lépésekről - most a kormányfő tollából született csomag csak az adócsökkentést hangsúlyozta (egy kivétellel, a társasági nyereségadó emelését kivéve, de azt meg duplán ellensúlyozza a szolidaritási különadó eltörlése), másnap Gyurcsány Ferenc a költségvetési kiadásokat visszafogó intézkedést vázolt fel.
Kattintson a nagyításhoz!
Talán nem véletlen, hogy sem akkor, sem most nem derült ki, hogy pontosan mit is takar ez a kiadáslefaragó akcióterv. Veres 2005 nyarán azt mondta, hogy szűkülni fognak a 2006-os kiadási tételek, a költségvetési fejezetek kiadásai 200 milliárd forinttal lesznek kisebbek a 2005-ösnél, de részleteket kormánydöntés hiányában nem árult el. Gyurcsány a múlt héten annyit közölt, hogy a jövő évi, 300 milliárd forintos adócsökkentésből 170-180 milliárd forintra szigorúbb költségvetési politikával kíván fedezetet teremteni a kormány.
Milyen jó ötlet az szja-sávhatárok tologatása - egyszer már bejött
A két csomag részletei között is sok közös pontot találhatunk. Mindkét helyen hangsúlyos eleme a személyi jövedelemadó-rendszerbeli változtatásnak a sávhatár évenkénti kitolása. Az ötéves pakkban az alsó, 18 százalékos szja-kulcsot a 2005-ben érvényes évi másfél millió forint jövedelem helyett 1,55 millióig lehetett volna alkalmazni, aztán évi néhány százezer forintos ugrásokkal a csomag utolsó évében, 2010-ben már 3 millió forintos jövedelmnél lépett volna be a felső kulcs. Az előttünk fekvő pakkban az alsó, 18 százalékos kulcs határa jövőre kitolódna 1,7 millió forint éves jövedelmről 2 millióra, aztán két nagy ugrás után 2011-ben vagy 2012-ben úgyszintén 3 millió forintig lenne érvényben ez az alsó kulcs. Mondani sem kell, az átlagkereset egésze akkor is, most is az alsó kulcs alapján adózna.
A munkaadói tb-járuléknál a lépcsőzetes csökkentés híve maradt a kabinet. Három esztendővel ezelőtt két lépcsőben, összesen 5 százalékpontnyi járulékcsökkentést helyezett kilátásba, most három lépcsőben tízet.
A jövedéki adó emelése is nagyon megtetszhetett a szocialistáknak, akkor is növelték a cigaretta és az alkohol adóterhét, most is ezt kívánják tenni.
Néhány eltérés is akad
Persze nem teljesen hasonló a két csomag, ám az eltérések lapunk megítélése szerint korántsem olyan karakteresek, nem olyan súlyúak, mint a közös vonások. A személyi jövedelemadónál eltérés, hogy míg akkor a felső kulcsot 38-ról 36 százalékra szállították lejjebb, most nem nyúlnak a magánszemélyek különadójához, ami gyakorlatilag a 40 százalékos szja-kulcsot testesíti meg.
A tb-járulékcsökkentés akkor általános lett volna, a mostani csomag egy darabig biztosan a bruttó bérhez kötné a csökkentett tb-járulékot (havi bruttó 140 ezer forintig lehetne alkalmazni a 24 százalékos járulékot, a 140 ezer forint feletti részre már 29 százalékos tétel vonatkozna) és csak a későbbiekben lehet szó a bérhatár eltörléséről.
Az áfánál egyértelmű a helyzet, korábban levitték a normál kulcsot 25-ről 20 százalékra, most nem nyúlnak hozzá, bár a politikai egyeztetéseken felmerült az emelésének lehetősége.
Körömszakadtukig védelmezik szavazóikat
Nem túlzás kijelenteni, az eddigiek alapján túlsúlyban vannak a közös pontok, ám még inkább a hasonlóságok irányába billen a mérleg nyelve, ha a programok fogadtatását és a csomagok mögött meghúzódó politikai szándékot nézzük. Az ötéves adócsomag idején a legnagyobb probléma a hatalmasra duzzadt államháztartási deficit volt, ezt pedig tovább rontotta volna a csomag, ezért mérvadó elemzők, közgazdászok kikeltek a terv ellen. Most a vészesen leült gazdasági növekedés felpörgetése, a környező országokétól nagyban elmaradó versenyképességünk javítása lenne az egyik legfontosabb teendő, a mostani pakk ezt azonban nem kezeli, pontosabban szakértők szerint konzerválja lemaradásunkat. Ahogyan akkor, most is hiteltelennek tekintik a többéves akciótervet.
Az adócsomagok szerkezete mögött felsejlik ugyanaz a tényező, vagyis hogy a főként az inaktívak szavazótáborára támaszkodó szocialista párt mindkét esetben szavazóinak akar mindenek előtt megfelelelni, semmilyen időtávon sem szorítja háttérbe vélt érdekeiket. Három éve nem faragták meg a szociális, jóléti kiadásokat, félve attól, hogy szavazóik tömegeit idegenítik el maguktól, sőt, az első esztendőre, a választás évére jelzett lépések elsősorban ezeknek a társadalmi csoportoknak kedveztek. Most a népszerűségi mélyponton levő szocialisták úgyszintén nem fékeznék meg érezhetően a hatalmasra hízott állam költekezését, ezen belül különösen vonakodnak hozzányúlni a jóléti kiadásokhoz.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
