20 milliárdba kerülne a devizalakótelep?

Megoszlanak a vélemények arról, hogy vajon megéri-e bedőlthiteles-telepet építenie a kormánynak Ócsán. Mindazonáltal érdemes megvizsgálni, hogy a projektre szánt büdzséből hány problémásnak minősülő devizahitelt tudna átvállalni a magyar állam, és így hány ingatlan kerülhetne a Nemzeti Eszközkezelő fennhatósága alá, írja a pénzcentrum.hu.

A Magyar Közlönyben megjelent információk szerint összesen mintegy 25 ezer négyzetméternyi ingatlant építenének a bedőlthitelesek számára a Pest megyei Ócsán (500 darab, 40-80 nm-es, energiatakarékos, könnyűszerkezetes családi ház). A lap becslése szerint - melyet a 2010-es Építőipari költségbecslési segédletre alapoz - ennek bekerülési költsége mintegy 10 milliárd forint.

Egy 66 hektáron elterülő, 25 ezer négyzetméternyi ingatlant magába foglaló beruházás esetében a teljes infrastruktúra megteremtése alsó hangon is további tízmilliárdos tétel. Összesen tehát mintegy 20 milliárd forintjába kerülne a magyar államnak, és így az adófizetőknek a kulcsrakész bedőlthiteles-telep.

A háztartások hitelállománya és ügyletszáma alapján 5,6 millió forintra becsülhető az egy devizaalapú hitelszerződésre jutó fennálló tartozás, derül ki a Balás Tamás, Nagy Márton által készített MNB tanulmányból. A 2010 októberében publikált tanulmány óta, az MNB statisztikái szerint alig csökkent a devizaalapú hitelek állománya. Ugyanakkor több mint egy éve nem lehet devizaalapú hitelt felvenni hazánkban, tehát az egy évvel ezelőtti szerződésszám is reális képet mutat. Így az általunk kalkulált, egy főre eső fennálló tartozás ma megközelítőleg hasonló mértékű lehet, mely jó becslési alapot nyújt a további elemzéshez.

Bár érdemes megjegyezni, hogy vélhetően a legproblémásabb helyzetben lévők fenálló tartozása ennél akár jóval magasabb is lehet és, hogy az építés nyomán az állam még nettó bevételt is realizálhat; az ócsai program finanszírozása még így bőven megkérdőjelezhető.

Ha azt vesszük alapul, hogy átlagosan körülbelül 5,6 millió forintos tartozást halmozott fel az évek alatt egy ma problémás hitelesnek minősülő adós, akkor könnyedén kiszámolhatjuk, hogy mennyi ingatlan hitelátvállalására futná az ócsai projektből. Ha a bedőlthiteles-telep általunk becsült 20 milliárd forintos bekerülési költségét teljes mértékben hitelkiváltásra fordítaná a kormány, akkor egy gyors fejszámolást követően láthatjuk, hogy mintegy 3500 bedőlt ingatlan kerülhetne az eszközkezelő tulajdonába, szemben az 500 házzal, ami a Pest megyei szántóföldre épülne. Arról nem is beszélve, hogy így a nehéz helyzetben lévő családok saját lakásukban maradhatnának, melyért természetesen az állam beszedhetné a kalkulált bérleti díjat, tovább csökkentve az államháztartási hiányt.

Szakértők szerint ugyanakkor még megválaszolatlan kérdés, hogy valójában a kormány tervei szerint kiknek is épülne a bedőlthiteles-telep. A következő három és fél évben, mintegy ötezer ingatlan megvásárlásához kért forrást a Kormány a Nemzeti Eszközkezelő működéséhez a nemzetgazdasági minisztertől. Jelenleg azonban közel 150 ezer 90 napon túli nem fizető hiteles van Magyarországon. Elképzelhető tehát, hogy az ócsai projekt azoknak az adósoknak nyújtana mentsvárat, akiknek az ingatlanára nem biztosítana fedezetet az eszközkezelő, így azt sem tudná biztosítani, hogy ott tovább lakjanak bérlőként.

Végezetül érdemes még kitérni arra, hogy a hazai ingatlanpiacon számszakilag abszolút és állandó túlkínálat uralkodik. Ennek értelmében tehát akadna szabad lakás bőven, ahova költöztetni lehetne Ócsa helyett az embereket. Arról nem is beszélve, hogy nem adnának egy újabb pofont az amúgy is masszív túlkínálatnak.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!