Utáljuk együtt a bankokat!

2011.08.24. 07:00
A bankellenes közhangulatot meglovagoló kormányzati kommunikációs húzás – így értékelték banki szakemberek Orbán Viktor múlt heti, az otthonvédelmi monitoringbizottság felállítására tett javaslatát. Szerintük érdemi, a lakosság terheit mérséklő eredmény nem várható, a hitelszerződések egyoldalú módosításáról és a kamatszámítás szabályairól már most is részletes és szigorú a törvényi szabályozás, amelyet egyébként részben éppen az új kormány léptetett életbe.

"Az az érzés alakul ki Magyarországon – nem ok nélkül – nagyon sok emberben, hogy nemcsak az árfolyam kedvezőtlen változása hozza őket nehéz helyzetbe, hanem ennek apropóján a bankok hasraütésszerűen, saját érdekeikből kiindulva állapítják meg a költségeket és a különböző részleteket is. A kormány nem engedi, hogy a bajba jutott emberekről újabb bőrt húzzanak le a pénzintézetek" – mondta múlt szerdán a miniszterelnök.

A kormányfő a csapnivaló GDP-adatok megjelenésének másnapján beszélt egyebek mellett a gazdasági válság magyarországi hatásairól, és ekkor jelentette be egy otthonvédelmi monitoringbizottság létrehozását. Orbán szerint a testületre azért van szükség, mert átláthatóvá és egységessé kell tenni a törlesztőrészlet számítási mechanizmusát a különböző bankoknál. Az otthonvédelmi monitoringbizottságot Kármán András NGM-államtitkár vezeti majd, és a kormányfő bejelentése szerint a munkájában részt vesz a jegybank és a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete is.

Mit akarnak vele elérni?

„A PSZÁF-nak minden felhatalmazása megvan arra, hogy vizsgálja és szankcionálja a bankokat, ha azok nem a törvényben meghatározott módon járnak el a hitelszerződések módosításánál. A pénzügyi felügyelet ezt a feladatát kitűnően el is látja” – mondta Müller János, a Bankszövetség vezető tanácsadója az Indexnek. Szerinte egyelőre nem látni, hogy az otthonvédelmi monitoringbizottságnak milyen hatásköre lesz, a szövetség várja, hogy megjelenjen az erről szóló rendelet.

"Politikai szempontból érthető, hogy a kormány egy ilyen gerjesztett, bankellenes hangulatban a devizahitelesek védelmezőjeként szeretne feltűnni, aki szembeszáll a gonosz pénzintézetekkel. Azonban a monitoringbizottság felállítása inkább tűnik látszatintézkedésnek, aligha várható tőle érdemi eredmény" – mondta egyik banki forrásunk. A neve elhallgatását kérő szakember szerint a hatóságnak és a kormánynak eddig is minden eszköze adott volt, hogy elejét vegye a visszaéléseknek, és ez jellemzően meg is történt, a jelenleg élő szabályozás kimerítően rendezi a bankok és hitelesek közti viszonyt.

bank1

Mit vizsgálhat most a felügyelet?

"A PSZÁF fogyasztóvédelmi eljárás keretében vizsgálhatja az említett joghelyek alapján a kedvezőtlen egyoldalú szerződésmódosítás korlátaira vonatkozó szabályok megsértését" – közölte kérdésünkre Binder István szóvivő.

A pénzügyi felügyelet eddigi tapasztalatai szerint "a hitelintézetek a jogszabályok életbe lépése óta nem sértik meg a szabályokat – több pénzügyi intézmény viszont közvetlenül a jogszabályok életbe lépése előtt, még tavaly hajtott végre az ügyfelek számára kedvezőtlen módosítást. Ez akkor még nem ütközött jogszabályba". Binder szerint az új jogszabályi környezet számos ponton szigorúbbá, az ügyfelek számára kiszámíthatóbbá tette a korábbi „puha” jogszabályi paragrafusokat.

Most sem szabad

Vagyis nem igaz, hogy a bankok "hasraütésszerűen" változtathatják a költségeket, mi több éppen az új kormány intézkedésének köszönhetően vált keményebbé a szabályozás. A hitelintézeti törvény a lakáscélú hitel- és kölcsönszerződéseknél, valamint pénzügyi lízingszerződéseknél egyértelműen kimondja az ügyfél számára kedvezőtlen egyoldalú szerződésmódosítás tilalmát. A pénzügyi intézmények kamatemelési feltételei is lényegesen szigorodtak.

Szerződést a jelen szabályok szerint az intézmény egyoldalúan, az ügyfél számára kedvezőtlenül kizárólag a kamatokra, díjakra és költségekre vonatkozva módosíthat, de csak akkor, ha az objektív körülmények tételes meghatározását a szerződés tartalmazza, valamint a hitelező az árazási elveit írásban rögzítette.

Kamatot, díjat, vagy költséget csak akkor szabad módosítani, ha annak olyan oka van, amely arra ténylegesen hat. Ha a körülmények változása a díjak csökkentését teszi indokolttá, a banknak a törvény szerint azt is érvényesítenie kell. Szerződés egyoldalúan nem módosítható új díj vagy költség bevezetésével sem. Az egyes kamatok, díjak vagy költségelemek szerződésben meghatározott számítási módja sem változtatható az ügyfél számára kedvezőtlenül.

Az Orbán-kormány decemberi rendelete értelmében a pénzügyi intézmény a kamatot az ügyfél számára kedvezőtlenül csak akkor módosíthatja, ha a hitelező forrásszerzési lehetőségei romlanak, változik a hitelkockázat, vagy a jogszabályi környezet. Fordított esetben a bank a terhek csökkentésére köteles.

Forrásköltség, hitelkockázat

A forrásköltségek akkor nőnek, ha a jegybank alapkamatot emel, emelkednek a bankközi pénzpiaci kamatlábak, emelkedik a hitelező lekötött ügyfélbetéteinek a kamata, vagy a refinanszírozást biztosító, nyilvánosan kibocsátott értékpapír kamata, vagy bizonyíthatóan növekednek a pénzügyi hitel-, kölcsönszerződések költségei.

A hitelkockázat akkor változik, ha az adóst a bank magasabb kockázati kategóriába sorolja, mert az ügyfél nem fizet, és a kölcsön összege növekszik legalább 10 százalékkal, vagy a fedezetül szolgáló ingatlan értéke csökken legalább 10 százalékkal, és e változások a kölcsön visszafizetését jelentős mértékben veszélyeztetik. A fenti esetekben sem módosíthatja a devizában nyújtott és forintban törlesztett hitel kamatának mértékét az ügyfél számára kedvezőtlenül a pénzügyi intézmény, ha a kölcsön forintban meghatározott összege a forint/deviza árfolyamának változása miatt emelkedik.

bank2

Ez tehát azt jelenti, hogy amennyiben az ügyfél a lakáscélú hitelét devizában vette fel, és a forintra átszámított tartozása az árfolyamváltozás következtében emelkedik 10 százalékkal, abban az esetben a bank nem emelhet kamatot.

Mitől lesz jobb?

"Ha jelenlegi szabályozás mellett valóban történnek olyan visszaélések, amelyekre nem csap le a hatóság, vagy a törvényben vannak kihasználható kiskapuk, az egyértelműen a szabályozó kudarca. Az nehezen képzelhető el, hogy egy bizottságon keresztül ezt jobban orvosolni tudja majd, mint tehetné azt magától" – kommentálta a bizottság létrehozásának ötletét az Index által megkérdezett egyik banki szakember.

Kármán András neve a bizottság élén ugyanakkor megnyugtató. A banki körökben is elismert szakember neve többek szerint biztosíték arra, hogy ha érdemi dolgot nem is, legalább visszafordíthatatlan kárt sem fognak okozni az otthonvédők.