Újra mer nagyot álmodni a kormány
További Magyar cikkek
Van az állami költségvetés, aminek vannak bevételei meg kiadásai. Ha az utóbbiak kisebbek (nem számítva az adósságtörlesztésre fordított összeget), akkor lehet csökkenteni az adósságot. Emellett van a GDP: ha a nemzeti össztermék nő, akkor egyre nagyobb az a szám, aminek százalékában az X összegű adósságot nézzük, így az arány egyre kisebb lesz. Ha még az X is csökken (mert ugye a bevételek meg a kiadások...), akkor meg egész szépen lehet államadósságot csökkenteni. Kicsit (nagyon) leegyszerűsítve ennyiről szól az államadósságcsökkentés, vagy, ha úgy tetszik az államadósság elleni harc, melyben újabb célt jelentett be ma reggel a kormányfő.
Orbán Viktor azt mondta, szeretné, ha 2012-ben a GDP 70 százaléka alatt lenne az államadósság, a ciklus végére pedig a mértéke közelebb lenne a 60, mint a 70 százalékhoz. A kormány írásban a konvergenciaprogramban tette közzé 2011 áprilisában az elvileg azóta érvényes államadósság-csökkentési pályát. A már a Széll Kálmán-terv alapján született ütem szerint 2012-ben 72,1, a ciklus, illetve 2014 végére 66,7 százalékra szorítanák le a jelenlegi 80 százalék közeléből a rátát.
A kormányfő azt ígérte, egy héten belül ismét bejelenti az államadósság néhány százalékos csökkentését. Ezt valójában már júniusban megígérte, amikor, a mostani lépéshez hasonlóan, az államosított magánnyugdíjpénztári pénzek segítségével vágtak jelentősebb összeget az államadósságból. Akkor ez döntően a portfoliókban rejlő állampapírokat jelentette, 1345 milliárd forinttal csökkent egy lépésben az államadósság, a ráta így 81 százalékról 77 százalékra ment le. (A nominális GDP 2010-ben 27 ezer milliárd forint volt, ennek egy százaléka így 270 milliárd forint. 1345 milliárd tehát közel 5 százalékot jelent, a magyarázat a tizedesekben, illetve az idén már magasabb GDP-ben rejlik.)
Az 1345 milliárdos összeg után viszont lényegében csak részvények, illetve ugyancsak döntően részvényekre épülő befektetési jegyek maradtak az államhoz került magánpénztári portfoliókban, így most nagyobb izgalommal várhatjuk, miből is jön össze további néhány százalékpontnyi adósságcsökkentés. Mivel nagyobb részvényeladásokról nem lehetett hallani, a kormány pedig még június elején visszaváltott néhány tízmilliárd forintnyi befektetési jegyet, akad olyan találgatás is, miszerint a Mol-részvények visszavásárlásával csökkent, de még mindig itt levő, lehívott, de fel nem használt IMF-kölcsönrészlet visszaadásával próbálkozna a kormány.
Nem látjuk a nyugdíjalapban lévő vagyon szerkezetét, így azt sem, hogy annak milyen elemeit és hogyan lehet értékesíteni – mondta Romhányi Balázs, a Költségvetési Felelősségi Intézet Budapest vezetője. A tisztánlátást nehezíti az is, hogy a kormányzati kommunikációban számos ötlet elhangzott már, mire költenék a nyugdíjvagyont, a listán a ppp-kiváltás éppúgy szerepelt, mint a MÁV, a BKV adósságának konszolidálása vagy a 240-260 milliárd forint hatásúra becsült áfabukta következményeinek a megfizetése. Igaz, Romhányi ez utóbbi kapcsán megemlítette: az áfakifizetéssel a nyugdíjvagyon felhasználását valójában nem lehet összekötni, az egy olyan egyenlegrontó kiadás lesz, amit a nyugdíjportfolió értékesítése nem kompenzálhat, hiszen a részesedésértékesítés statisztikai szempontból nem számít bevételnek a költségvetésben.
Az államhoz nagyjából 3000 milliárd forintnyi nyugdíjvagyon került, ebből a reálhozamok kifizetése és az állampapírok júniusi „beváltása” után körülbelül 1300-1400 milliárdnyi vagyon maradhatott, részben befektetési jegyben, részben részvényben, ingatlanokban. A mostani piaci környezetben azonban nem látszik, hogy akár részvényeket, befektetési jegyeket, akár ingatlanokat igazán jó áron el lehet-e adni.
Nagy tervek voltak
A kormány tervei eddig is elég ambiciózusak voltak, miközben már eddig sem igazán látszott, hogyan sikerülhet megvalósítani őket – mondta az Indexnek Bebesy Dániel. A Budapest Alapkezelő portfoliómenedzsere hangsúlyozta: a költségvetési kiadásvágások inkább rövid távon alkalmasak az adósság kisebb mértékű csökkentésére, hosszabb távon az GDP/államadósság hányadosban a nevező, azaz a gazdasági növekedés alakulása érdekesebb. (Persze rossz kiadási struktúra mellett kinőni sem lehet csak úgy az államadósságot.)
Miközben a korábbi, „majd kinőjük az államadósságot” alapú kormányzati kommunikációban 180 fokos fordulat következett be, arról nem látszik tudomást venni a gazdaságpolitikai irányítás, hogy a növekedési oldalon alapvető problémákat jeleznek az elmúlt időszakban megjelent számok. A növekedés makroszinten is elhibázott, a kormány elsősorban az szja-ra koncentráló adócsökkentésével kapcsolatban igazolódni látszanak a korábbi kritikák, miszerint ez egy alapvetően gazdag, de alacsony fogyasztási hajlandósággal bíró rétegnek segített, a növekedést viszont így nem támogatta. Emellett komoly gondok vannak a beruházási környezettel, a jogbiztonság nem megfelelő, az adóváltozások is aláásták a beruházási kedvet.
Az üdvözölhető, hogy az államadósság-kérdést a kormány komolyan veszi, de egyelőre úgy tűnik, mintha a görög-helyzet, az európai adósságválság nyomán csak azt realizálták volna, hogy ez a probléma nagyon fontos a befektetőknek. Ugyanakkor viszont az kérdés, hangsúlyozta Bebesy, hogy a befektetők feltétlenül azt díjazzák-e, hogy milyen gyors ütemben csökken az adósság: a nagy számokkal, óriási ütemmel való dobálózásnál alighanem többet érne egy valamivel kisebb ütemű, de hitelesnek tűnő csökkentés, mely mögött egy értékelhető pálya rajzolódik.
Nehezen elképzelhető
Nagyon kockázatos az a kommunikáció, amit most a kormány folytat, mondta Romhányi. A miniszterelnök ugyanis még a Széll-tervben és a tavasszal aktualizált konvergenciaprogramban vállaltnál is ambiciózusabb lépésekről beszélt, miközben a gazdasági környezet romlott. „Kezd olyan lenni a helyzet, mint a 2002-t követő években volt, amikor úgy zajlott a költségvetési tervezés, hogy a pénzügyi kormányzat mondott egy három-ötéves időtávot, amikorra biztosan el fogjuk érni a 3 százalékos deficitet, aztán megnézte az utolsó adatot, majd a kettő közé rajzolt egy egyenest. Az egyenes évről évre meredekebb lett, mígnem egyszer eljött az újratervezés, új dátumokkal, új egyenesekkel” – fogalmazott.
Most hasonló a helyzet: a Széll-terv teljesülése egyre kétségesebb, „eddig semmi nem látszik megvalósulni belőle, azon a fázison pedig már rég túl kellene lenni, hogy legalább annak örülünk, hogy elkészült egy ilyen terv”. A legsúlyosabb tételek „szinte nullán vannak”, mondta Romhányi, példaként említve a rokkantnyugdíjak ügyét. Idén 220 ezer rokkantnyugdíjast terveztek felülvizsgálni, ám eddig mindössze 1500 vizsgálatot folytattak le, és csak minden tizedik esetben találtak visszaélést. Ha év végéig sikerülni is a 220 ezres tervet tartani – erre persze szinte semmi esély nincs –, akkor is vélhetően csak 20-22 ezer embert találnak, miközben százezres nagyságrendű reaktiválást terveztek.
Ha határértéken teljesül az Orbán által most említett mindkét cél, vagyis 2012 végén éppen 70 százalék, 2014 májusában 65 százalék lesz a GDP-arányos adósság, az jön ki, hogy egyensúlyos költségvetéssel és a 3 százalékos jegybanki inflációs cél elérésével 4 százalék fölötti GDP-növekedést kellene elérni – készített gyors kalkulációt Romhányi Balázs. Ezeknek a tényezőknek a teljesülése külön-külön is kétséges.
Ilyen mértékű gazdasági növekedésnek Romhányi szerint „nem látszik sem az alapja, sem a forrása”. Az eurózóna válsága elhúzódónak tűnik – maga a miniszterelnök is arról beszélt, hogy Európában nem lesz gyors kilábalás –, így a magyar gazdaságot felpörgető dinamikus exportbővülés nem várható.
Vagyis csak a belső fogyasztás húzhatná a gazdaságot, azonban a kormányzati kommunikáció ígérete, miszerint „kiteljesül az arányos adózás”, vagyis megszűnik az szja-rendszerben az adójóváírás, épp ez ellen hat. A gazdagoknak kedvező adóváltozásból nincs érdemi fogyasztásbővülés, ami érthető, „ilyen körülmények között, aki egy kicsit is gondolkodik, az megtakarít, ha módjában áll” – fogalmazott Romhányi. Ha az adójóváírás megszűnik, az alacsonyabb keresetűeknek még kevesebb elkölthető pénzük lesz, vagyis észrevehető mértékben csökkenhet a magánfogyasztás is.
A közberuházásoktól sem lehet gazdaságélénkítést várni, épp ellenkezőleg: egy egyensúlyi, vagy ahhoz közelítő költségvetés teljesítéséhez nagyon komoly gazdaságpolitikai szigorra, újabb megszorításokra lesz szükség. Jelentős közberuházások, állami vagy önkormányzati fejlesztések nem indulhatnak, hacsak nem a bevételi oldalon akar jelentősen erősíteni a kormányzat – az sem látszik azonban, hogy ott milyen adónemeken van még érdemi mozgástér, „az adójóváírás eltörlése ehhez messze nem elég, míg a fogyasztási adók máris a lehetséges csúcson vannak, ráadásul nehezen elképzelhető növelésük még tovább fékezné a belső fogyasztást”.
Ráadásul ilyen körülmények között, a szűkülő belső fogyasztás és a deficit nélküli büdzséhez szükséges gazdaságpolitikai szigor miatt nagyon valószínű, hogy az MNB által tervezett 3 százalékosnál alacsonyabb lesz az infláció. Ennek a következménye az lesz, hogy a 4,1 százalék körülinél is nagyobb GDP-növekedés kellene ahhoz, hogy a parlamenti ciklus végére tényleg közelebb legyen az államadósság a 60 százalékhoz, mint a 70-hez.
Ehhez a cikkhez ajánljuk
- Gazdaság
Rekordközelben termeltek hétfőn az ipari naperőművek
Magyarország a termelésben és tárolásban is élenjáró szerepre tör a minisztérium szerint.
február 18., 17:55
- Gazdaság
Lipők Sándor: A települések kétharmada a szolidaritási hozzájárulás nyertese
A polgármester szerint a települések bevételeit elsősorban az iparűzési adó határozza meg.
február 17., 15:52
- Gazdaság
Az oroszok nyilvánosságra hozták, hogy Orbán Viktor miért adhatott ultimátumot Brüsszelnek
Rekordot döntött a Török Áramlat.
február 18., 09:13
- Mindeközben
Rekordösszegű vásárlás a Kincsvadászokban, ez a régiség kelt el eddig a legdrágábban
3 órája
- Mindeközben
Nagy Ervin szerint az RTL elfelejtette őt: „Lehet, hogy lejárt ott kicsit a mandátumom”
4 órája
- Gazdaság
Pénzeső érkezik, 16,5 milliárd forintra lehet pályázni
Közvetve akár évi 80-100 milliárd forint pluszjövedelmet jelenthetnek a mezőgazdaság számára.
február 18., 13:50
- Gazdaság
Nagy Márton belengetett egy új javaslatcsomagot, hatalmas változások jönnek bizonyos kiadásokban
Most tárgyalják Brüsszelben.
február 18., 13:32
- Gazdaság
Egyre nagyobb a rejtély Warren Buffett meglepő befektetési stratégiája körül
A 94 éves pénzügyi guru közzétette éves levelét.
3 órája
- Gazdaság
Jobbegyenessel ütnék ki az amerikai–magyar kapcsolatok méregfogát
Már a republikánusok asztalán van a kettős adóztatás elkerülésének kérdése.
február 18., 09:04
- Gazdaság
Meglepő dolgokra licitálhatnak a NAV árverésén
Csaknem 1700 tárgy közül lehet válogatni.
február 17., 14:16
- Címlapon
Egyre több embert érint a betegség, és nem is tudnak róla, hogy segítségre szorulnak
A szűkös gondozói kapacitáson is segíthet a mesterséges intelligencia.
3 órája
- Mindeközben
Igazi zseni ez a 4 éves kisfiú, különleges képességén már nem csak szülei, de a netezők is ámulnak
6 órája
- Címlapon
Orbán Viktor optimista és harcias volt, ütött és ígért is
A miniszterelnök megtartotta hagyományos évértékelő beszédét.
6 órája
- Címlapon
Válaszoltak Orbán Viktornak a Budapest Pride szervezői
Nem lesznek senki bűnbakja, olcsó politikai színjátéknak nevezik a betiltást.
4 órája
- Címlapon
Havasi Bertalan elárulta, miért nem akar többé Orbán Viktor sajtófőnöke lenni
A miniszterelnök évértékelőjére érkezve nyilatkozott a sajtónak.
5 órája
- Mindeközben
Szabó Zsófi sokat változott az elmúlt 10 évben: „Nem tudnám azt csinálni, mint Ördög Nóra vagy Lékai-Kiss Ramóna”
12 órája
- Gazdaság
Debreciner: Több vízhez jutnak Debrecenben az akkugyárak, mint a kiszáradó tavak
A kínai EVE Power akkumulátorgyár engedélyezési dokumentuma alapján egyértelmű a képlet.
február 17., 16:28
- Gazdaság
Szijjártó Péter: Új szintre léphet a magyar–kazah együttműködés
A nukleáris energia területén is lehetőség nyílik a közös munkára.
február 17., 11:02
- Gazdaság
Kocsmafejlesztési programot szorgalmaz a magyar söripar
Vajon lehet-e újra virágzó sörkultúránk, és hogyan segíthetne ebben az állam?
február 15., 10:44
- Gazdaság
Donald Trump padlógázra lépett, így hat a visszatérése Magyarországra
Terítéken a gazdaság, a tőzsde, Szécsényi Bálint, az Equilor elnök-vezérigazgatója tiszta vizet öntött a pohárba.
február 17., 11:51
- Gazdaság
Rég látott lépésre készül a forint, jöhet a nagy áttörés
Ostromhoz gyűjt erőt a magyar valuta.
február 16., 08:20
- Gazdaság
Romániai céget vásárol fel a Duna Aszfalt Zrt.
Az adásvétel értékét a felek nem hozták nyilvánosságra.
február 19., 07:19
- Mindeközben
Curtis az életmódváltásának okáról: Tudtam, ahhoz, hogy szintet lépjünk jövőre, testileg és lelkileg is rendben kell legyek
14 órája
- Gazdaság
1,3 milliárdért eladta az állam Balatonföldvár egyik legértékesebb területét
Az eladási ár azt mutatja, hogy igen jelentős lehetett az érdeklődés az ingatlanra.
február 19., 11:33
- Gazdaság
Nagy üzletre készül Magyarország, széket kér Orbán Viktor a nagyhatalmak asztalánál
Bejelentést tett a kormány.
február 19., 09:04
- Gazdaság
Rémes járvány sújtja Amerikát, már Európát is elérte
A kereskedelemben is látszik a hatása, mennyiségi korlátozásokkal próbálják orvosolni a problémát.
február 16., 18:16
- Gazdaság
Energiaügyi Minisztérium szerint Brüsszel ismét a rezsicsökkentést támadja
A tárca hangsúlyozta, hogy fenntartják a lakossági kedvezményt.
február 16., 20:15
- Címlapon
Donald Trump benyújtotta a számlát Kijevnek, horribilis összeget követel
Nagy árat fizethetnek az ukránok, de Zelenszkij nem ír alá semmit.
4 órája
- Gazdaság
Igazán rájuk fér: régóta várt jó hírnek örülhetnek a magyar vállalatok
Az állam helyett ezúttal a piac biztosít kamatkönnyítést – mutatjuk, hogyan.
február 16., 15:05
- Gazdaság
Százmilliók forogtak kockán, többen örülhetnek ezeknek a számoknak
Kihúzták a hatos lottó nyerőszámait.
február 16., 17:49
- Gazdaság
Ez már rémálom: újabb banki díjemelések jönnek
Már kilenc bank jelentette be az inflációs díjemelését.
február 17., 09:52
- Címlapon
Orbán Viktor bejelentette a két- és háromgyermekes anyák adómentességét, a nyugdíjasoknak is üzent
Kiosztotta a feladatokat a minisztereknek az évértékelőn.
7 órája
- Címlapon
Aggasztó híreket közölt a Vatikán Ferenc pápa állapotáról
Vérátömlesztésre volt szükség.
4 órája