400 forintos dízelárat hozhat a kormány

Bőven 400 forint fölé lökheti a kutakon a dízel árát a kormány tervezett intézkedése, a költségvetésen ütött mintegy 100 milliárdos lyukat ugyanis részben a gázolaj jövedéki adójának emeléséből tömnék be. Bár a gázolaj ára már így is rekordokat döntöget, szerdától 371 forintba kerül egy liter, az eddigi 97 forintos adó 110 forintra emelésével soha nem látott szintekre drágulhat az üzemanyag.

Tény, a gázolaj jövedéki adója még így is alacsonyabb lesz, mint a benziné, jelenleg minden liter benzin után 120 forint jövedéki adót kell fizetni. Ezzel az adómértékkel egyébként uniós szinten a középmezőnybe tartozunk, igaz adócsökkentésre is bőven lenne tere a kormányzatnak, a jövedéki adó minimumát meghatározó uniós előírások szerint a gázolajon lévő adó akár literenként akár 6 forinttal is kevesebb lehetne.

A jövedéki adó emelésével ráadásul a kormány áfabevétele is növekszik, a forgalmi adó ugyanis már a jövedéki adóval terhelt árra rakódik rá, a mostani emeléssel például 371-as árról 387 forintra drágulna a dízel, vagyis a tényleges emelés minden literen kb. 16 forint pluszt hozna az államnak. (Ahogy a szerdától érvényes 371 forint, az abból az adóemeléssel kalkulált 387 forint is átlagárat jelent, az egyes kutaknál akár 20 forintos különbség is lehet, így a legdrágább helyeken akár a mostani árszint mellett is 400 forint környékére vagy fölé lökheti a fogyasztói árat az adóemelés.)

A Fidesz 2004-ben még árbefagyasztást követelt

A Medgyessy-kormány idején a parlament döntött az üzemanyagok jövedéki adójának csökkentéséről: 2004 tavaszán még a 225 forintos dízelár és a 250 forintos benzinár jelentett rémisztő szintet. A döntés értelmében amennyiben két egymást követő héten az üzemanyagok ára meghaladta a fenti szinteket, 1,60 forinttal csökkentették a jövedéki adót, ami az áfával együtt két forinttal mérsékelte a fogyasztói árat. A Fidesz akkor a benzinár 250 forintos szinten való befagyasztását követelte.

Bár ahogy a költségvetési helyzet valójában sem akkor, sem most nem teszi lehetővé, hogy a kormány csökkentse az adóterheket, az is tény: a vártnál – akár az olaj drágulása, akár a forint gyengülése miatt – magasabb üzemanyagár az áfán keresztül többletbevételhez juttatja a költségvetést.

Kérdéses persze, hogy mennyire veti vissza a drágulás a keresletet, a Forensis felméréséből kiderül: 400 forintos üzemanyagár mellett a dízeleseknek 25 százaléka már csak hébe-hóba járna tankolni. A dízeles autók sofőrjei ugyanakkor tovább tűrik az áremelkedést, mint a benzint tankoló sofőrök, mivel a szolgáltató szektorban nagyobb arányban használják ezt az üzemanyagot. Bármekkorára nő is az ár, a cégek nem állnak le a fuvarozással.

A gázolaj árát az adókon kívül a forint és a dollár árfolyama, valamint az olaj ára befolyásolja. Az eurózóna adósságválságáról szóló hírek alapján nem valószinűsíthető, hogy a piaci kedélyek egyhamar megnyugszanak, sem a dollár, sem a forint árfolyamában nem várható igazán árcsökkenést hozó elmozdulás, ráadásul az olaj iránti kereslet is nő.

A Magyar Ásványolaj Szövetség adatai szerint a töltőállomásokon az első három hónapban 283,1 millió liter benzint és 351,1 millió liter gázolajat vásároltak.

Megéri majd külföldön tankolni?

Az adóemeléssel egyébként a kormány bőven annulálja azt az előnyt, amit a hazai fuvarozók szervezetének garantált még tavaly júniusban: az akkori megállapodás szerint a fuvarozók 2 milliárd forint többletadóbevétel biztosítottak azzal, hogy azt a gázolaj mennyiséget amelyet korábban a Magyarországról európai célállomások felé induló fuvarjaik esetében - költségmegtakarítási okokból - főként Ausztriában tankoltak, Magyarországon veszik meg. Cserébe a kormány bevezette a kereskedelmi gázolaj kategóriát Magyarországon, ami literenként 8 forint jövedéki adó visszatérítést jelent 2011. január 1-től a fuvarozó cégeknek.

Az emeléssel viszont könnyen előfordulhat, hogy ismét inkább külföldön éri majd meg tankolni, Ausztriában ma nagyjából 361, Szlovákiában 369, Ukrajnában pedig 240 forint egy liter dízel.