Mégsem változik a munkavállalók szabadsága
A Nemzetgazdasági Minisztérium korábbi terveivel ellentétben az új Munka törvénykönyvében nem változik a munkavállalók éves rendes szabadsága - egyebek között ez derült ki azon az egyeztetésen, amelyet az új törvénykönyv tervezetéről kedden folytatott a Nemzetgazdasági Minisztérium szakállamtitkára három munkaadói és két munkavállalói szövetség képviselőjével.
Így változott volna
A korábbi tervek szerint úgy változtak volna a szabadságolási szabályok, hogy a jelenlegi 25 éves kor helyett csak 26 éves kortól kezdett volna el nőni a 20 napos alapszabadság, ráadásul ez nem három, hanem ötévente nőtt volna egy-egy nappal. Egy másik részlet, amit sérelmeztek a munkavállalói szervezetek, az lett volna, hogy míg ma a szabadság negyedét köteles kiadni a munkáltató akkor, amikor azt a dolgozó kéri, az új szabály szerint csak öt napot kellett volna így kiadni, a munkaviszony első hat hónapjában pedig egyáltalán nem rendelkezhetett volna a munkavállaló saját szabadnapjairól.A megbeszélésen részt vett Czomba Sándor, a Nemzetgazdasági Minisztérium foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára, Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) főtitkára, Rolek Ferenc, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének (MGYOSZ) alelnöke, Zs. Szőke Zoltán, az Általános Fogyasztási Szövetkezetek és Kereskedelmi Társaságok Országos Szövetségének (ÁFEOSZ) elnöke, Gaskó István, a LIGA Szakszervezetek elnöke és Palkovics Imre, a Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke.
Az egyeztetést követő közös sajtótájékoztatón a résztvevők mindegyike kiemelte, hogy ez volt az első, az új Munka törvénykönyvéről szóló háromoldalú egyeztetés.
A szakszervezi vezetők ismertetése szerint a felek egyetértettek abban, hogy a törvénykönyv módosítása nem eredményezheti a munkavállalók keresetének csökkenését.