Koronavírus adatok

2021. dec. 02.
Oltottak Kórházban Elhunytak Fertőzöttek
Melinda, Vivien
5 °C
7 °C

Feladta a kormány az egymilliós tervet?

2011.09.26. 11:28
A mostaninál 115 ezerrel több embernek kell dolgoznia jövő év végén, legalábbis ha a kormány időarányosan teljesíteni akarja az egymillió új munkahely megteremtésére tett ígéretét. Úgy tűnik azonban, hogy nem akarja, vagy belátta, hogy nem tudja. A 2012-es költségvetés terve szerint jövőre 10,5 százalékos lesz a munkanélküliség, alig alacsonyabb a mostani 10,8 százaléknál. A tervezett elbocsátásokat és a vállalati szektor várakozásait figyelembe véve még ez is ambiciózus célnak tűnik.

Ötvenezer híján négymillió fő – ennyi ember fog munkában állni 2012 végén. Legalábbis akkor, ha a kormány időarányosan tartja magát a tavalyi választások idején megígértekhez, miszerint tíz év alatt egymillió új munkahelyet teremt. Jelenleg – az augusztus végén közölt KSH-adatok szerint – 3,83 millió embernek van munkája, a terv teljesítéséhez jövő decemberig 115 ezerrel kellene növelni a foglalkoztatottságot.

  • Munkahelyek száma (2010 augusztus):3 789 400
  • Munkahelyek célszáma (2020 augusztus):4 789 400
  • Aktuális foglalkoztatotti szám:
  • Eltelt hónapok száma:

A kormány ráadásul arra készül, hogy 30 000 fővel csökkenti a közszférában dolgozók számát. A legfrissebb KSH-adatok szerint 756 800-an dolgoznak a költségvetési szektorban, vagyis ez nagyjából 4 százalékos leépítést jelent. Ez azt jelenti, hogy a versenyszektorban a mostani 1,865 milliós foglalkoztatást nagyjából 145 ezerrel kellene növelni 2012 végéig a tízéves cél elérésére. Ez 7,8 százalékos létszámbővítést jelentene, ami abszolút irreális egy olyan környezetben, amelyben a kormány 1,5 százalékos GDP-bővülést prognosztizál.

A foglalkoztatás bővítésével kapcsolatos kudarcát a kormány szeptember közepén, a 2012-es költségvetés ismertetésekor is beismerte. Azt közölték, hogy a munkanélküliséget a mostani 10,8-11 százalékos szint környékéről 10,5 százalékra tervezik levinni a jövő évben. A legutóbbi KSH-adatok szerint 463 000 állástalan van (ez 10,8 százalékos munkanélküliség), a 10,5 százalékos szint nagyjából 450 ezret jelentene. Vagyis azt, hogy a mostaninál a jövő év végén csupán 13-15 ezerrel lenne kevesebb munkanélküli.

Ráadásul még az sem biztos, hogy ez a célkitűzés teljesíthető. A közszféra 30 ezres létszámcsökkentés önmagában egy nagyjából 0,6 százalékos munkanélküliség-növekedést eredményezne, vagyis a versenyszektorban körülbelül 40-45 ezer új munkahelyet kellene teremteni. Nem csoda, hogy a szakértő szerint ez sem tűnik reálisnak.

"A közszférában foglalkoztatottak a teljes foglalkoztatottság negyedét adják, egy négyszázalékos csökkenés a versenyszféra ötszázalékos bővülésével kell, hogy együtt járjon ahhoz, hogy ne csökkenjen a hazai foglalkoztatottság" – mondja Kőrösi Gábor. Az MTA KTI tudományos főmunkatársa szerint a foglalkoztatás alakulása alapvetően attól függ, hogyan nő a termelés, hogyan alakulnak a bérköltségek, és a termelékenység.

 

Mivel az alacsony jövedelműek körében az adójóváírás kivezetése nettó bércsökkenést okoz, a munkáltatónak alighanem – legalább részben – kompenzálnia kell a kiesést. Igaz, ebben most még vannak bizonytalanságok, a kormányzati kommunikációban a múlt héten már arról beszéltek, hogy az adóhatóságtól kérhetnének kompenzációt, akik bizonyíthatóan károsodnak az új szja-szabályokkal.

Mindenesetre az biztos, hogy a minimálbér tervezett brutális emelése – és a bérfeszültségek elkerülésére az ebből fakadó általános béremelési kényszer – a tb-járulék emelkedésével jelentősen növeli a foglalkoztatási költségeket. Ehhez jöhetnek még az adórendszerben tervezett egyéb megszorítások, így például a veszteségelhatárolás korlátozása – ez a vállalatoknak várhatóan tízmilliárdos többletterhet jelent –, amik együttesen jelentősen növelik a vállalati szektor termelési, működési költségeit.

A GDP 1,5 százalékos növekedése mellett a termelékenység számottevő növekedésére van ahhoz szükség, hogy a foglalkoztatás legalább szinten maradjon, mondja Kőrösi. A szakértő szerint a 2012-es év költségvetési sarokszámainak tükrében a foglalkoztatás jelentős bővülése semmiképpen nem várható. Ráadásul a jelenlegi szabályozás mellett a gazdaság látványos kifehéredése sem várható, az ugyanis nagyobb mértékben múlik az ellenőrzés hatékonyságán, e téren pedig inkább csak visszalépés történt az elmúlt évekhez képest.

Nemcsak a szakértő szavaiból következik, hogy el lehet temetni a jövő évi létszámbővítéssel kapcsolatos reményteli terveket. Egy, a Napi Gazdaságban a napokban ismertetett háromszázas mintán készült felmérés szerint a közepes és nagy magyarországi cégek 70 százaléka ebben az évben már nem tervez létszámbővítést.

Egyéves távlatban még rosszabb a helyzet, derül ki a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat legutóbbi negyedéves munkaerő-gazdálkodási felméréséből. Az NFSZ előrejelzése szerint a munkáltatók a következő egy évben 0,3 százalékos foglalkoztatás-csökkenést jeleztek előre (igaz, a következő három hónapra hasonló mértékű létszámbővítést terveztek a júliusi adatfelvétel időpontjában). Vagyis meglehet, hogy ha ez év őszére 10,2-10,5 százalékra csökken is a munkanélküliség, jövő őszre visszakúszhat 11 százalék közelébe.