Végtörleszthetünk, de 2012 fájni fog
Ez történt a gazdaságban az év 39. hetében
A hitelminősítők célkeresztjébe kerültünk a héten. Előbb a Moody's kritizálta a kedvezményes végtörlesztést, ami a ház szerint jogi bizonytalanságot okoz, nem sokkal később pedig a Fitch Ratings jelezte, az ilyen intézkedések hátráltathatják a magyar bankrendszer hosszú távú fejlődését. A kormány a koncepción mit sem változtatott, csupán a Miniszterelnökség államtitkára, Varga Mihály tett egy utalást arra, ne várjanak újabb mentőcsomagot azok a hitelesek, akik a rögzítettnél magasabb árfolyamokon vettek fel hitelt, ezért kiszorultak a kedvezményezettek köréből.
A köztársasági elnök által hétfőn aláírt és csütörtöktől hatályos törvény szerint három lehetősége van annak, aki a piaci és a rögzített árfolyamok közötti tartozását a bankjára akarja terhelni – hiszen lényegében erről van szó. A legegyszerűbb dolguk azoknak van, akik tartozásukat készpénzből ki tudják fizetni, de a hitel lezárható egy áthidaló forintkölcsön felvételével, illetve lakáseladással, valamint ezek valamilyen kombinációjával is. A törlesztésnél a szoros határidőkre kell a leginkább odafigyelni, a bejelentéstől számítva mindenkinek 60 napja van adóssága visszafizetésére, bejelentkezni december végéig lehet.
A dolog az érintettek többségének megéri, igaz, az ingatlanszakértők becslése szerint a tömeges végtörlesztések még a mostani szintekről is lejjebb tolhatják az ingatlanárakat, amin főként a vevők nyerhetnek. Szintén nekik kedvezne a kormány a kamattámogatott forinthitel bevezetésével, illetve a szocpol, a gyerekeseknek járó egyösszegű lakásvásárlási támogatás visszahozásával. (A legrosszabb helyzetben lévő családosokon a Nemzeti Eszközkezelő felállítása segíthet.)
A megmentésből többeknek is kijut, mint egy héttel ezelőtt: egy hétfői adótörvény-módosítás a korábbinál csábítóbbá tette a végtörlesztést azzal, hogy a keletkezett nyereséget a szabad felhasználású devizahiteleseknek is szja- és ajándékozásiilleték-mentessé tette. Az adósoknak az MNB is segít, a váltáshoz szükséges forintot a bankok rendelkezésére bocsátja saját devizatartalékai terhére, a tömeges piaci pénzváltás elkerülésével pedig megelőzhető lesz a forint még látványosabb gyengülése, ami főként a devizahitelüket megtartók életét nehezítené meg. Ennek ellenére a héten a forint gyengülését és kamatemelést vetített előre az OTP elnök-vezérigazgatója, Csányi Sándor, aki szerint a kormány nemcsak a bankokat, saját magát is le fogja győzni a harcban. Az elemzők is további forintgyengülést várnak, a forint év végéig a 285-310 közötti sávban mozoghat.
Az OTP-t ha legyőzni még nem is tudták, gyengíteni már igen: bár a pénzintézet tartalékai akkor is elegendőek, ha minden adósa végtörlesztene, a bankpapírok tőzsdei árfolyama az elmúlt hetekben meredeken esett, igaz, a héten látványos árfolyam-korrekció fogta meg a zuhanást. Nemcsak az OTP, az egész Bankszövetség kiakadt a kormány intézkedésén. A testület elnöke pénteken bejelentette, az Alkotmánybíróságon támadják meg a törvényt, a végleges beadvány azonban még nem készült el.
39. heti záró | 38. heti záró | |
BUX | 15 775 |
14 941 |
OTP | 3248 | 2798 |
Mol | 14 900 |
14 395 |
Richter | 29 950 |
29 800 |
Magyar Telekom | 489 | 475 |
A bankpapírok megkapaszkodásában annak is szerepe lehetett, hogy a Legfelsőbb Bíróság a héten felmentette a Partiscum Takarékszövetkezetet a bankok által rettegve várt perben: a szövetkezet hitelszerződéseihez kapcsolódó egyoldalú szerződésmódosítások rendben voltak, az előző bírói fórumok által hivatkozott érvelés viszont nem. Az LB szerint a bankoknak meghatározott esetekben joguk van egyoldalúan módosítani a szerződéseket, nem várható el ugyanis, hogy a pénzintézetek évtizedekre előre lássák a kockázatokat.
Járt utat a járatlanért
A végtörlesztésben kicsúcsosodó, konvencionálisnak nem nevezhető gazdaságpolitikát Matolcsy György már egészen fiatalon magába szívta, régi mestere, Kopátsy Sándor a mai napig tanácsadóként segíti a nemzetgazdasági minisztert. Az eredmények eddig kevéssé igazolják őket.
A mostaninál 115 ezerrel több embernek kell dolgoznia jövő év végén, legalábbis ha a kormány időarányosan teljesíteni akarja az egymillió új munkahely megteremtésére tett ígéretét. Úgy tűnik azonban, hogy nem akarja, vagy belátta, hogy nem tudja. A 2012-es költségvetés terve szerint jövőre 10,5 százalékos lesz a munkanélküliség, alig alacsonyabb a mostani 10,8 százaléknál. A tervezett elbocsátásokat és a vállalati szektor várakozásait figyelembe véve azonban még ez is ambiciózus célnak tűnik, különösen annak fényében, hogy a gazdasági válság kitörése óta évről évre nő a felszámolások száma, az elmúlt három év alatt a cégnyilvántartásban szereplő mintegy 600 ezer cég közül megközelítően ötvenezer jutott erre a sorsra.
Ez utóbbiakból lényegesen visszavett a kormány, amit a jövő évi költségvetési törvénytervezet is sejtet. Nem kerül több termék a kedvezményes áfakörökbe (miután az általános kulcs rekordmagasságra emelkedik), nem emelkedik a gyes és a gyed, a nyugdíjakat pedig csak az inflációval növelik. Az 1000 milliárdos Matolcsy-féle megszorítás mellett (aminek nyertesei is vannak) a kormány átszervezi a nyugdíjkasszát, a szociális járadékok kikerülnek a rendszerből. Az egészségbiztosítási alap hiánya csökken, de jövőre is nagy lesz. A kormány 200 ezer közfoglalkoztatottat szeretne, alkalmazásuk 50 százalékos járulékkedvezményt hoz a cégeknek.
A 2,5 százalékos jövő évi hiánycélra vonatkozó terveket boríthatja, hogy az Európai Bizottság szerint sérti az uniós jogot a Magyarországon bevezetett, a telekomcégekre kivetett különadó. Brüsszel felszólította a magyar kormányt, vonja vissza az uniós jogott sértő rendelkezést, ezt a kabinet közleményben visszautasította, mondván, a közös teherviselés európai érték. Az ügy így bíróságra kerül, ha bukunk, évi 60 milliárd forintot veszíthet a költségvetés, visszamenőlegesen. Ez különösen fájdalmas lehet, ha igazuk van a Költségvetési Felelősségi Intézet Budapest (KFIB) elemzőinek. Szerintük, bár a jövő évi hiánycél tartható (telekomadóval), távolabbra tekintve borulhat a költségvetés, és újabb megszorító lépésekre lehet szükség.
A kormány a jövő évi mellett az idei költségvetéssel is bajlódik még, hogy legalább papíron teljesítse egyensúlyi vállalásait. A hét elején elfogadott gazdasági témákat felölelő salátatörvény több adótörvényt módosított.
Ennek keretében a gázolaj jövedéki adóját 97,35 forintról 110 forintra emelik, ami azonban nem érinti a fuvarozókat és a gazdákat, mert az adóemeléssel egyidejűleg, azzal egyenlő mértékben megemelkedett az általuk igénybe vehető kedvezmény mértéke is. A fuvarozók kedvezménye novembertől 6,50 forintról 19,50 forintra nő, a mezőgazdasági termelők a jövedéki adó korábbi 80 százaléka helyett 82 százalékot igényelhetnek vissza.
Egy másik törvény a távhőárak képzéséről szóló szabályokat is átírta, hogy egy új támogatási rendszernek ágyazzon meg, melynek keretében az eddigiek helyett a hőszolgáltatót, nem a termelőt támogatják majd.
Hova tovább?
Bár a jövő évi költségvetés a kormány prognózisának többszöri lerontása után 1,5 százalékos növekedésre épül, több elemzés szerint is túlságosan optimista ez a forgatókönyv. A Pénzügykutató szerint idén 1,5 százalékos, jövőre csak 1 százalékos bővülés várható, de a jelentős külső és belső kockázatok miatt a recesszió sem elképzelhetetlen. A GKI szerint búcsút inthetünk a növekedésnek mert egyszázalékos visszaesés jöhet. Korábban a Századvég Gazdaságkutató 1,1 százalékra rontotta a növekedési kilátásokat. A JP Morgannál a magyar gazdaságban az eddig várt 1,3 százaléknál 0,8 százalékponttal alacsonyabb, mindössze 0,5 százalékos növekedéssel számolnak 2012 egészére. A ház londoni elemzői szerint 2012-ben Magyarországon lesz a leggyengébb a gazdasági növekedés a közép-kelet-európai országcsoportban.
"A jelentős adósságokat cipelő országok, így Magyarország is elveszett évtized elé néz – adott hangot meglehetősen pesszimista véleményének Jaksity György. – Szembe kell nézni a tényekkel: az adósság leépítése egyértelműen negatív hatással jár a gazdasági növekedésre. Ezért beszélhetünk elvesztegetett évtizedről az előttünk álló időszakban. Az adósság leépítése 10 évig el fog tartani, és egészen addig nem számíthatunk látványos növekedésre" – mondta a volt tőzsdeelnök a CNBC-nek adott interjújában. Szintén az amerikai gazdasági hírcsatorna kérdezte az USA budapesti nagykövetét. Eleni Tsakopoulos Kounalakis szerint Magyarországnak szüksége van a gazdasági élet jobb tervezhetőségére, mert az országba készülő és az itt lévő vállalatok körében kiváró hangulat uralkodott el, néhány esetben a beruházások felfüggesztéséről is hallani.
Szélesedik a veszélyzóna
A helyzet természetesen nemcsak idehaza, hanem számos nyugat-európai országban is csapnivaló. A legnagyobb visszhangot egy amerikai bróker apokaliptikus nyilatkozata váltották ki, aki azt üzente mindenkinek, hogy "védjék meg a vagyonukat, mert 12 hónapon belül milliók megtakarításai fognak kámforrá válni. És ez még csak a kezdet...Ez a válság olyan, mint a rák: ha csak vársz, hogy elmúljon, tovább fog növekedni, és a végén túl késő lesz. Azt ajánlom mindenkinek, lépjen most" – mondta. Nem lehet abban bizakodni, hogy a kormányok rendbehozzák a helyzetet: "a kormányok nem uralják a világot, a Goldman Sachs uralja a világot" – tette hozzá.
Az események alapján úgy fest, hogy a hitelminősítők is: a Standard & Poor's kedden arra figyelmeztetett, Németország is kikerülhet a legfelső, tripla A típusú adósságbesorolásból, ha Angela Merkel úgy dönt, még több pénzt költenek az európai mentőalapra. Az euróövezet szétesését vizionáló londoni pénzügyi elemzők szerint az 1930-as évek nagy depressziója köszönne vissza, hiperinflációval és szegénységgel, ha az eurózóna szétesne. Az Economist Intelligence Unit szerint erre 40 százalékos esély van.
A szétesésre vonatkozó jóslatok valószínűségét valamelyest csökkenti, hogy az Európai Parlament a héten megszavazta a szorosabb gazdasági irányítást elősegítő úgynevezett hatos jogszabálycsomagot. Ennek jellemzőjeként a szakértők azt emelik ki, hogy a tagállamokkal szemben a közös elvárások kikényszerítésére alkalmas eszközrendszert teremt a túlzott költségvetési hiány és eladósodás, valamint az egyéb makrogazdasági egyensúlytalanságok, például a versenyképesség romlása ellen.