Bukásra áll az adósság elleni háború

„Az államadósság nem közgazdasági probléma, hanem egy ellenség, amelyet ha nem győzünk le, az ellenség győz le minket” – mondta Orbán Viktor még júniusban. És bár a miniszterelnök beszédeiben rendszerint győztes csaták hírét hozza az adósság ellen vívott háborúból, az Államadósság Kezelő Központ hivatalos adatai szerint jelenleg inkább vesztésre állunk, mint azzal az elmúlt napokban több blogposzt is foglalkozott.

A központi költségvetés úgynevezett nettó adóssága szeptemberben 20 626 milliárd forint volt, ha nem vesszük figyelembe a 2008-as nemzetközi hitelcsomagból devizabetétként elhelyezett és a bankszektornak továbbhitelezett állományt. Ez az adósságszint új rekordot jelent, az eddigi csúcs májusban volt 20 218 milliárd forinttal. Ha a bankoknak kölcsönadott pénzt is hozzácsapjuk, akkor a májusi adósságszint jelenti a rekordot 21 116 milliárd forinttal, a szeptemberi érték 21 068 milliárd volt.

Bármelyik értékét nézzük is, az elmúlt hónapokban bejárt pálya ugyanúgy alakul: a nyugdíjpénzek becsatornázásával a 21 116 milliárdot júniusban 19 578 milliárdra – a 20 218 milliárdos értéke 18 688 milliárdra – sikerült leszorítani, ezt a csökkenést azonban azóta folyamatos emelkedéssel néhány hónap alatt vissza is dolgoztuk.

Forrásaink szerint az államadósság nyári növekedését jórészt az árfolyamváltozás okozta. Augusztusról szeptemberre ugyanis csaknem 900 milliárdos nem realizált veszteség keletkezett a gyenge forint miatt.

A forint gyengülése egyrészt a világgazdasági folyamatoknak, az euróövezeti adósságválság körüli félelmeknek, másrészt a magyar kormány gazdaságpolitikájának köszönhető, mondta kérdésünkre Török Zoltán, a Raiffeisen elemzője. A harmadik hatás az elemző szerint a befektetők várakozásaiból adódik: egy esetleges leminősítés veszélye önmagában is gyengíti a forintot, és növeli az államadósságot, gyakran egyfajta önbeteljesítő jóslatként működik.

Szerinte a hitelminősítők elsősorban nem az adósság mértékét, hanem az ország jövőbeli teljesítőképességét figyelik, az adósság növekedésével azonban ez nyilvánvalóan romlik. „A bóvli után is van élet” – vélte ugyanakkor Török, aki szerint egy leminősítés nem jelent összeomlást, a hitelminősítők döntéseinek hatásait a piac jellemzően már előre beárazza. Arról, hogy hazánkat a befektetésre nem javasolt (bóvli) kategóriába sorolhatják a nemzetközi hitelminősítők, hetek óta suttognak az elemzők, jelenleg is zajlik az adósságosztályzatunk felülvizsgálata.

Az októberi és novemberi adósságadat egyébként várhatóan kedvezőbb lesz a szeptemberinél, mivel ekkor egy forintkötvény, és devizakötvény lejárat is esedékes. Hogy ezután mi lesz, az azonban kérdéses, az államadósság csökkentése ugyanis hiába deklarált kormányzati cél, a devizamentős tervek egyértelműen a forint gyengítésének irányába mutatnak.

Londoni elemzők a fix árfolyamon való végtörlesztés ötlete kapcsán úgy vélték, nem kizárt, hogy Matolcsy Györgyék növekedést várva szándékos forintleértékelésre, és az infláció növelésére játszanak. A leértékelés bizonytalan sikerű politikája pedig akár 400 forintos eurót is hozhat, ami a jórészt euróban álló adósságunkat – és vele együtt az országkockázatot is – tovább növelné. Arról nem is beszélve, hogy a piac szívesebben fogadná, ha a kormány nem egyszeri intézkedésekből próbálná elérni az alacsonyabb adósságszintet, hanem szerkezeti átalakításokkal tartósan csökkenő adósságpályára állítaná a költségvetést.

Az ÁKK-t is megkerestük az államadósság szeptemberi alakulásával kapcsolatban, ott azonban kérdésünkre közölték, jelentésük egyelőre a minisztériumban van, csak később adnak ki közleményt.