Magyarország, a gyorsnaszád

Tíz forinttal drágult az euró a héten. A hétfő reggeli 291-es árfolyam csütörtök estére majdnem 301-ig ment, az árfolyamot péntek délután egy kisebb erősödés fordította vissza. A heti mozgásokat főként a hétvégi EU-csúccsal kapcsolatos aggodalmak irányították.

Szerdán először úgy tűnt, hogy Franciaország és Németország megállapodott abban, hogy 2000 milliárd euróra emelik az euróövezeti mentőalap, az Európai Pénzügyi Stabilitási Eszköz (EFSF) forrásait. Nem sokkal később ezt uniós tisztségviselők cáfolták arra hivatkozva, hogy  Németország nem akar több pénzt rakni a mentőalapba, de alapvető különbség van a német és francia álláspontok között az EFSF működését illetően is. Párizs inkább bankként látná az alapot, mely maga is felvehet kölcsönöket, Berlin szerint ez egy kockázatos, illetve a franciák által potenciális hitelezőnek tekintett Európai Központi Bank függetlenségét sértő megoldás lenne. Csütörtökön felröppent a hír, hogy német kormányzati körök a válságtanácskozás elhalasztásában gondolkodnak, amiből végül semmi nem lett. Péntek délutánra eldőlt, hogy vasárnap valami biztosan lesz, de a végleges megállapodásra szerdáig várni kell.

A forintárfolyam csapongásában is lemérhető események tétje lényegében az eurózóna jövője. Vasárnap négy nagy mentési akcióról dönthetnek Európa vezetői: Görögországról, a nagy adósságot görgető többi tagállamról, az európai bankokról és az egész unió jövőjéről. A görög adósság felét is elengedhetik, az EFSF garanciát adhat tagállami kötvényekre és pénz pumpálhat bankokba.

Bár pénteken az euróövezeti országok pénzügyminiszterei az egyik vitás pontban, a Görögországnak szánt gyorskölcsön folyósításában megállapodtak, a dologra az IMF még nem bólintott rá, illetve a többi területen is számtalan kérdőjel maradt.

	41. heti záró	42. heti záró
BUX	17 449	17 423
OTP	3489	3440
Mol	17 040	17 000
Richter	35 700	35 650
Magyar Telekom	501	516

Lépéskényszer

A forintgyengülésben is lecsapódó nemzetközi feszültségek árát nálunk a devizahitelesek fizetik. A kormány a dolgot a végtörlesztés kibővítésével orvosolná. A Fidesz frakcióvezetője, Lázár János többször is beszélt arról, hogy a kormány újabb lépéseket fontolgat a devizahitelesek megsegítésére. Ezt a Nemzetgazdasági Minisztérium is megerősítette. Az ötletelés szintjén felmerült például a forinthitelek kamatainak a csökkentése, ezek referenciakamathoz kötése.

Erre azért lehet szükség, mert a bankoknak egyelőre nem füllik a foguk a százmilliárdos veszteségeket okozó végtörlesztés megkönnyítéséhez: legutóbb az OTP került összetűzésbe a pénzügyi felügyelettel egyik mintaszerződése miatt, de nem ez volt az első problémás eset. A nehézkes hitelfelvétel miatt egyre több végtörlesztő dönt lakása eladásáról, miközben a bankok a törvény visszamenőleges megsemmisítését kérték az Alkotmánybíróságtól. Szerintük a jogszabály eljárási szabályokat, a normavilágosságot, a szerződéses szabadságot, a jogbiztonságot, a tulajdonhoz való jogot és a jogegyenlőséget is sérti. (A gazdaságnak, a háztartásoknak és a bankoknak is egyenként százmilliárdos veszteségeket okozó devizahitelezés történetét ebben és ebben a cikkünkben foglaltuk össze, a külföldi példákról itt olvashat.)

Fuldokló gyorsnaszád

A devizahiteleken kívül a növekedési kilátásaink is gúzsba kötik a kormányt. Ez a kabinet előrejelzéseiben is tükröződik: az idén áprilisban Brüsszelnek elküldött konvergenciaprogram számaival összehasonlítva jóval kisebb növekedést vár a következő években a kabinet és lemondott az egymillió új munkahelyről is, helyette már csak 400 ezres foglalkoztatásbővülést vár 2020-ig. A pesszimizmust a KSH legfrissebb adatai is alátámasztják: egy év alatt 0,6 százalékkal csökkent a munkavállalók létszáma, eközben a fontos húzóágazatnak tekinthető építőipar 12,3 százalékos visszaesést mutat, sőt, az államadósság elleni harc is rosszul áll, több fronton is.

A makrogazdasági mutatók alakulását tükrözi a vállalkozások és a háztartások magatartása is. Miközben egyre többen nem tudják fizetni a hiteleiket – közel 900 ezren vannak a BAR-listán –, a vállalkozók csőddel kombinált cégalapításokban látják a kiutat és rohamosan lassul a fizetőképességük is. (A vállalatok feketelistája már olyan hosszú, hogy a nyilvánosan elérhető állami adatbázisokból 18 ezer cég munkaügyi szabálysértéseit törölték. Bár a Kecskeméten startolni készülő Mercedes ezen nem volt rajta, de a számlák kiegyenlítésével kapcsolatos gondok már az üzem indulása előtt megjelentek.)

Jó hír a rosszak között, hogy Orbán Viktor miniszterelnök a héten közölte: a magyar gazdaságpolitika hajója "nem egy európai uniós nagy, lomha tengerjáró, hanem egy gyorsnaszád”.

Nem ortodox adópolitika

A sebességet pár százezer munkavállaló, akik évente bruttó nyolcmilliót visznek haza, majdnem megérezhette, ők azok akik az MNB egyik tanulmánya szerint évente egymillió forinttal kevesebb adót fizethettek volna, ha a kormány az eredeti tervek szerint valóban egy lépésben vezeti ki a szuperbruttót jövőre. Ez elmarad, mert az átlagbér fölött megmarad az adóalap-kiegészítés, de a kabinet azt ígéri, hogy csak átmenetileg, jövőre – a pontos részleteket, a kivetés módját azonban még nem ismerjük.

A múlt héten benyújtott adócsomagból egyébként kiderült: a hiánycél tartása érdekében a kormányzat a forgalom erősebb adóztatása mellett immár a legváltozatosabb formában vezet be adózási szigorításokat, a lépések pedig a lakosságot és a vállalatokat is terhelik (a pornóadóról itt, a baleseti adóról itt és itt olvashat). Ugyanakkor könnyítéseket is beígért a kormány, a legjelentősebb cégeket érintő sarc, a kiskereskedelmi, energiaipari és távközlési cégeket érintő különadók 2013-tól eltűnhetnek.

Értékelik?

A jövő évi költségvetés megvalósíthatósága kapcsán több kritika is érte a kormányt. Az Állami Számvevőszék szokatlanul kemény elemzésében hívta fel a figyelmet a kockázatokra, például a túltervezett társasági adó- és online játékadó bevételek beérkezésére, miközben a költségvetést alapvetően megvalósíthatónak nevezte. Az MNB szerint a hiánycél csak a GDP 0,7 százalékát kitevő tartalékok törlésével és a tervezett intézkedések maradéktalan végrehajtásával teljesülhet. A tartalékok törlése ugyanakkor jelentősen leszűkíti a kormány mozgásterét, amely így nem rendelkezik eszközökkel arra, hogy ellensúlyozza az év közben felmerülő esetleges kedvezőtlen hatásokat. A kilátásokat tekintve ilyen kedvezőtlen hatások simán lehetnek, az MNB szerint ez meg is fog látszani a nagyon alacsony gazdasági növekedésen.

A mostani és a jövő évi bizonytalanságok miatt a héten felerősödtek az IMF-visszahívását sürgető nemzetközi szakértői vélemények is.

A Morgan Stanley londoni elemzői szerint előnyös lenne Magyarország számára egy IMF-csomag – akár egy elővigyázatossági hitelkeret, akár egy készenléti megállapodás formájában –, mert ez erősítené Magyarország védelmét, és megnyugtatná a piacokat a finanszírozási hozzáféréssel és a forint támogatási képességével kapcsolatban. A Bank of America-Merrill Lynch bankcsoport szakértői is hasonlóan foglaltak állást: szerintük az együttműködés felújítása az IMF-fel növelhetné a költségvetési konszolidációs program hitelességét, ami segítené a költségvetési finanszírozást jövőre.

Bár az IMF képviselői nemrég jártak nálunk, a tárgyalások a hivatalos kommunikáció szerint nem terjedtek ki a hitelmegállapodásra – sőt Kósa Lajos, a Fidesz alelnöke szerint nem is mi hívtuk őket –, csupán az önkormányzati rendszer átalakításának kérdései voltak napirenden. A Valutaalap képviselői novemberben megint jönnek, ezúttal a 2008-as hitelmegállapodásba foglalt éves felülvizsgálat okán.