Járai: Újabb kiigazítás kell

A romló körülmények miatt elképzelhető, hogy újabb kiigazítás kell idén vagy jövőre, hogy a 2012-es hiánycél tartható legyen – mondta Járai Zsigmond a Költségvetési Tanács elnöke a Joint Venture Szövetség nagyvállalati konferenciáján. A külső környezetről egyre rosszabb hírek érkeznek, ezért a külgazdasági kockázatok óriásiak.

A magyar gazdaság növekedési kilátásai egy hónap alatt a harmadára mérséklődtek, a számunkra kulcsfontosságú német gazdaság növekedése a korábban várt 2,7 százalék fele lehet jövőre. Járai szerint a magyar gazdaság mozgástere „rendkívül szűk”, ami a rajtunk kívül álló, külső tényezőkön túl két belső tényezővel is magyarázható.

Egyrészt szűkíti a mozgásteret az a mód, ahogy a kormány elérte a viszonylagos stabilitási mutatókat. A nem hagyományos intézkedések (bankadó, különadók, végtörlesztés) olyan bizonytalanságot és kiszámíthatatlanságot kreáltak a gazdasági szereplőkben, ami csökkenti a pozitív üzenetét a stabil makrómutatóknak.

Szintén rontja a megítélésünket és a kormány mozgásterét, hogy „nagyon rossz hírünk van a világban a költségvetési fegyelem kapcsán”. Emlékeztetett: mióta uniós tagok vagyunk, folyamatosan túlzott deficit eljárás van ellenünk érvényben, ami példátlan az EU27-ben.

Kiszámíthatóság kellene

A közgazdász szerint ugyan a kormány a fő költségvetési célokat el fogj érni – a hiány jövőre a GDP két százaléka körül lehet, a folyó fizetési mérlegben többlet lesz, illetve az államadósság is csökkenhet, ha a forint nem gyengül tovább –, de az intézkedések között nem látszanak a szerkezeti reformok.

Járai ezt részben a költségvetés korábbi évekre is jellemző belső előkészítetlenségével magyarázta. Bár a tervezet elkészült, az abban szereplő számok teljesítéséhez még vagy 30-40 törvényt kellene módosítania a kormánynak. Ez ugyan még orvosolható, tehát év végéig el lehet fogadni minden a büdzsé teljesüléséhez szükséges változtatást, de a "strukturális reformok jó része akkor is hiányzik".

Nem lehet tudni, hogy a célokat milyen átszervezésekkel éri majd el a kormány, hogyan lesznek tartósan alacsonyabbak az oktatás vagy például az egészségügy kiadásai. Járai szerint a közmunkaprogram a növekedéshez nem járul hozzá, a kormány a magánszektort kellene olyan helyzetbe hozza, hogy az munkahelyeket teremtsen.

A vállalati munkahelyteremtéshez ugyanakkor kiszámíthatóság és biztos környezet kell, ezek jövőre még hiányozni fognak – fogalmazott. Szintén kulcskérdés a bürokráciacsökkentés. Bár a közigazgatást behálózó bürokrácia terén történtek előrelépések, de a folyamatot a „tízszeresére kellene gyorsítani”, mert ezek a terhek 2-5 százalékkal magasabbak, mint a környező országokban, ami a szintén nagyobb adóterheléssel párosulva duplán nyomja az itteni cégeket.

Veszélyben vagyunk

Ugyan jobb helyzetben vagyunk, mint 2008-ban, amikor a nemzetközi gazdasági válság hatására az elsők között szorultunk az IMF segítségére, Járai szerint kockázatos, hogy jelenleg is ott vagyunk a 10 legsérülékenyebb ország között.

„A gócponttól ugyan eltávolodtunk, de ott vagyunk a dominók első sorában” – mondta. Ez azt jelenti, hogy innen válság nem fog kiindulni, de az elképzelhető, ha valahol komoly fizetési problémák jelentkeznek, az Magyarországot „elég durván” érintené. Ennek a forgatókönyvnek az esélye az utóbbi hetekben nőtt, 20-30 százalék körül van.

Pontosan ez az oka annak, hogy nagyon magas kamatokat kell fizessünk az államadósság finanszírozására. Az ezer milliárd forintot is meghaladó kamatszolgálat megegyezik az ország egészségügyi kiadásainak a nagyságával. A kamat azonban csak akkor csökkenthető, ha kiszámíthatóság és biztonság van. Ha a mostani pályán maradunk, akkor a következő években javulhat a helyzet de ez még messze van.

Járai szerint tartós növekedést csak hosszan tartó és aprólékos munkával lehet elérni, akkor, ha tartósan javul a versenyképességünk. „Vannak kínai álmok, de az a baj, hogy nagyjából minden kormánynak ez az álma az EU-ban”.