Százmilliárdos kiesést okozna a 300-as euró
Százmilliárddal folyik be kevesebb a költségvetésbe jövőre, ha tartósan 300 forint körül marad az euró árfolyama, derül ki Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter egy szocialista kérdésre adott írásbeli válaszából.
„A Nemzetgazdasági Minisztérium valóban készített alternatív számításokat a 2012. évre benyújtott költségvetési törvényjavaslatban szereplő 268,5 forintos euró árfolyamnál gyengébb forintárfolyamra is. Mindezek tanúsága szerint a – jelenlegi legpesszimistább forgatókönyvet jelentő – 300 forintos euró árfolyam teljesülése esetén az államháztartás egyenlege mintegy 100 milliárd forinttal kedvezötlenebbül
alakulhatna a benyújtott költségvetési törvényjavaslathoz képest” – írja Matolcsy.
Ez esetben a kamatkiadások többlete 33 milliárd forint, a nyugdíjkiadások többlete 23 milliárd forint lenne, a rendelkezésre állási díjak többlete 7,5 milliárd forint, a nemzetközi tagdíjak többlete 4 milliárd forint lenne, az uniónak 32 milliárd forinttal kellene többet fizetnünk.
Matolcsy szerint ugyanakkor a gyenge forint magasabb inflációt is eredményezne, ami növelné az államháztartási bevételeket a fogyasztási típusú adókon keresztül. A miniszter úgy véli, a fenti kockázatokat "bőven ellensúlyozza a jövő évi költségvetésbe beépített Országvédelmi Alap és kamatkockázati tartalék együttesen 200 milliárd forintos összege."
Szerinte a vártnál rosszabb forintárfolyam bekövetkezési valószínűségét megjósolni felelőtlenség volna, mindez „a nemzetközi válság lefutásának függvényét képezi”.
Mint arról már korábban írtunk, szakértők szerint még nem lehet megmondani, a rossz gazdasági teljesítmény menyivel ronthatja az esélyeinket a 2,5 százalékos hiánycél tartására, de úgy tűnik ezek nem túl rózsásak: Járai Zsigmond, a Költségvetési Tanács elnöke a büdzsé tervezetének értékelésekor azt mondta, hogy a tervezett mellett új adókra is szükség lehet – később arról is beszélt, hogy akár újabb IMF-segély sem elképzelhetetlen. Az MNB októberi számításai szerint elegendő tartalék van a költségvetésben a hiánycél tartásához. Ebben az esetben azonban a költségvetés már nem rendelkezne tartalékokkal, amelyekkel az év közben felmerülő kockázatokat és kedvezőtlen hatásokat tudná kivédeni.