Szándékosan késve fizet a magyar
További Magyar cikkek
Az Atradius 27 ország vállalatainak fizetési gyakorlatát vizsgálta részletesen. A magyarországi vállalkozások fogadták a legkészségesebben a szállítói hiteleket, hiszen a vállalatközi tranzakcióik 80 százaléka épült halasztott fizetésre. A szállítói hitel útján történő értékesítés 76 százalékát belföldi, 24 százalékát pedig külföldi vevőknek teljesítették. Emellett a szállítói hiteleket leggyakrabban a gyártó és szolgáltató cégek alkalmazták.
Még érdekesebb, hogy a magyar hazai nagyvállalatok értékesítésük 90 százalékát halasztott fizetéssel teljesítették, és a halasztott fizetés nyújtásának készsége a cég méretével együtt csökkent. A válaszadók 50 százaléka nyilatkozott úgy, hogy leginkább „a hosszú távú kapcsolat kiépítése”befolyásolta a szállítói hitelezéssel kapcsolatos döntéseit, ami 4 százalékkal magasabb érték, mint Európa más részeiben, illetve a teljes felmérés átlagánál
A magyar vállalatok átlagosan 28 napon belüli fizetést követeltek meg, ami 7 nappal rövidebb az európai átlagnál. A válaszadók a belföldi vevőknek átlagosan 26, a külföldieknek pedig 34 napos határidőt adtak. A mikrovállalkozások és a nagyvállalatok adták meg a legrövidebb, illetve a leghosszabb határidőket, azonban érdekes módon mindegyik szektor a régiós és a teljes felmérés átlagánál rövidebb határidőket alkalmazott.
Az ügyfél hitelképességevolt a fizetési feltételek elsőrendű meghatározója, de ez kevésbé volt igaz a külföldi értékesítésre, mint a belföldire, illetve többnyire a közepes és nagyvállalatoknál valamint a szolgáltatói szektor esetében volt kiemelkedően hangsúlyos. Fontos szempont volt még a piaci verseny, elsősorban a külföldi értékesítés esetében.
A magyar vállalatok 34 százaléka ajánlott fel olyan árengedményt, amit készpénz fizetésekor vagy a tartozás lejárat előtti fizetésekor adnak, ez enyhén elmarad a felmérés átlagától. „A magyar válaszadók ügyfeleinek kisebb része vette igénybe ezt, mint a felmérés többi országában a válaszadók ügyfelei, ami azt jelenti, hogy a magyar vállalkozások jelentős része alultőkésített” – fogalmazott Vanek Balázs, az Atradius Hitelbiztosító országigazgatója.
A vállalati szektor 2011. második felében a belső kereslet stagnálásával, visszafogott banki hitelezési politikával szembesült. Ezt sok esetben tovább nehezítette a korábban svájci frankban vagy euróban eladósodott vállalatok esetében a forint gyengüléséből adódó finanszírozási többletköltség vagy a gyakran változó adózási környezet. „Kitörési pontot 2012-ben az jelenthet, ha a belföldi kereslet megindul felfelé, illetve ha a kormányzati intézkedésekből adódóan új beruházások indulnak meg“ – mondja Vanek Balázs.
A magyar válaszadók átlagosan 33 napos fizetési időről számoltak be, ami 5 nappal hosszabb az átlagos határidőnél. A belföldi fizetési idő átlagosan (34 nap) mintegy 3 nappal rövidebb volt. Magyarország nagyvállalatainak fizettek a leglassabban, míg az egyes vizsgált ágazatok között egyenletesen oszlottak el a fizetési idők.
A külföldi (export) követelések 22 százaléka volt késedelmes, ami jócskán elmarad a felmérés átlagától (30 százalék), azaz export esetén jóval óvatosabbak a magyar vállalatok partnereik megválasztásában. Azonban a magyar válaszadók belföldi követeléseik körülbelül 31 százalékát késedelmesen kapták meg, ami ugyan kissé alacsonyabb a régiós átlagnál (32 százalék), de önmagában is magasnak tekinthető.
A behajthatatlan követelések a felmérés átlaga alatt maradtak: a válaszadók belföldi és külföldi követeléseinek 2 százalék, illetve 1 százaléka volt ilyen, ezen belül a nagyvállalatok exportkövetelései és a belföldi pénzügyi szolgáltatások követelései bizonyultak a legnehezebben behajthatónak.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
