Ön mennyivel él majd rosszabbul jövőre?

További Magyar cikkek

A Bokros-csomaghoz hasonló reálbér- és életszínvonal-esésre számíthat az átlagos magyar jövőre, ha nem emelik a bruttó bérét – márpedig a recesszió szélén billegve erre minden esély megvan. A többség rosszabbul fog élni jövőre, de kérdés, ki mennyivel – és az is lehet, hogy ön a kisebbséghez tartozik. Az RSM DTM adótanácsadó szakértőinek segítségével készült reálbér-, avagy életszínvonal-kalkulátorunkkal megnézheti, mennyivel lesz kevesebb pénze jövőre, és hogy ez százalékosan hova veti vissza életszínvonalát.

Hét olyan év volt az elmúlt 20-ból, amikor csökkent Magyarországon az életszínvonal. Az ezt legjobban mutató nettó reálbérindex az elmúlt tíz évben is háromszor csökkent, így mondhatni, edzve vagyunk ahhoz, ami jövőre jön. Rosszabbul fogunk ugyanis élni.

Az átlag legalábbis szinte biztosan. Miközben ugyanis a kormány 1,5 százalékra csökkentett növekedési várakozásait már szinte egyetlen elemző sem tartja reálisnak – többek szerint egyenesen recesszió jön –, az inflációs várakozások folyamatosan emelkednek.

A jegybank 4,9 százalékos pénzromlási ütemet vár 2012-re, a piac a Reuters októberi felmérése szerint 4,5 százaléknál tart, de a korábbi hónapokhoz képest meredeken emelkednek az előrejelzések, ahogy a továbbra is meglehetősen képlékenynek tűnő adóváltozások hatásait beépítik számításaikba az elemzők. A kormány jelenleg 4,2 százalékos inflációval számol 2012-re.

A reálbérszámítás lényegében e két tényezőn alapszik, pontosabban a fizetések – nem kis mértékben a gazdasági növekedésen múló – emelkedésén, illetve az infláción. Ha a gazdaságban jók a kilátások, a munkáltatók bátrabban emelik a béreket, így azok nagyobb infláció mellett is képesek lehetnek megőrizni értéküket. Ha nem, nem.

A reálbérek esetében is külön kell bontani ugyanakkor a bruttó és a nettó bért: az, hogy mennyit kapunk kézhez, csak részben múlik a munkáltatói béremelésen, nagy kérdés az is, mennyit vesz el az állam. Az idei év ilyen szempontból nem volt rossz. Az szja-változásoknak, jelentős részben a gyermekkedvezményeknek köszönhetően az idén emelkedett a nettó reálbér, miközben a bruttó bérek nem mozdultak jelentősen. Bár éves összegzés még nincs, 2-3 százalék közé tehető az emelkedés. Természetesen átlagról beszélünk, a jövedelmeket alapvetően megdobó családi adózással a jól kereső, sok gyermekes családok nagyon jól jártak, de akad olyan réteg is, amelyik már idén is rosszabbul él.

A nettó reálbérindex az, ami valójában megmutatja az életszínvonal alakulását. Az alábbi ábrán jól látszik, hogy a rendszerváltás után jó néhány évig folyamatosan rosszabbul éltünk, 2002-ben sikerült először elérni, és rögtön meg is haladni az 1990-es év szintjét (persze az életszínvonal tényleges megélésének azért számtalan egyéb összetevője is van a számszaki tényezőn kívül). Azóta két kisebb töréssel felfelé íveltünk, 2007-ben és 2009-ben esett az index, döntően a megszorítások – a 2006 második felében jött Gyurcsány-csomag és a 2008-as válság év utáni lépések – miatt.

Jövőre újra megszorítások jönnek. Lehet ezt cifrázni, de az adóemelések, az áfa 27 százalékosra emelése, a különböző kisadók, illetve az szja-rendszerben tervezett módosítások is mind azt mutatják: jövőre a sokaknak akár nominálisan is kevesebb pénze kevesebbet fog érni a boltban.

Mennyivel fogunk rosszabbul élni?

Persze nem feltétlen mindenkinek, és abban is nagy lehet a szórás, hogy ki mennyivel fog rosszabbul, esetleg jobban élni.

Az RSM DTM adótanácsadó cég szakértőit így arra kértük, segítsenek elkészíteni egy olyan kalkulátort, ami bárkinek megmutatja: adott béremelés és infláció mellett hogyan alakul a nettó reálbér. A kalkulátor használata egyszerű, összesen négy adatot kell megadni. Először is azt, hogy az adókedvezményeket hány gyermek után jogosult igénybe venni.

Ezután eldöntheti, hogy a nettó vagy a bruttó béréből kiindulva kíván számolni – a legtöbben inkább azzal vagyunk tisztában, mennyit kapunk kézhez. Adja meg az idei adatot, majd azt is, hogy mennyit vár jövőre – ez nyilván sokaknál csak becslés lehet, de sok munkahelyen már bejelentették, mekkora emelésre számíthatnak a dolgozók. (Attól függően, hogy bruttót vagy nettót ad meg, a kalkulátor tájékoztatásul természetesen kiadja mind az idei, mind a 2012-es évre is a másikat.)

Ezután be kell lőnie, hogy az inflációs prognózisok közül melyiknek hisz: a skála széles, mi megadjuk a lehetőséget, hogy optimistább legyen a kormánynál is, vagy borúlátóbb a legvészjóslóbb elemzőnél is, 2,5 és 6 százalék között állíthatja az értéket.

Ha számolt, és úgy dönt, megosztaná velünk – értelemszerűen anonim módon – az eredményeket, az elküldöm gombra kattintva segít abban, hogy reprezentatívnak egyáltalán nem tekinthető, de annál érdekesebb felmérést készíthessünk a 2012-es reálbérek várt-várható alakulásáról.

Gyerekek száma:
kereset:
Nettó kereset:
kereset 2012-ben:
Nettó kereset 2012-ben:
Infláció:
Reálbér-változás forintban:
Reálbér-változás százalékban:

Az eredménynél mind a forintban, mind a százalékban mért reálbérváltozásnál azt látja, hogy értékben mennyivel lett kevesebb a bére. Ne zavarja meg, hogy a forintban kapott különbség nem egyezik az idei és 2012-es nettójának különbségével: a kalkulátor már számol az infláció hatásával, azaz nem a nominális különbséget mutatja meg, hanem azt, hogy a pénzromlás miatt mekkorának éli meg a különbséget. Kicsit egyszerűsítve, azt látja, mennyit ér ma az az összeg, amit – ha mínuszt lát –, jövőre hiányolni fog.

A KSH szerint a jelenlegi bruttó bér 210 ezer forint. Ha az Átlag Magyart nézzük, aki ennyit keres, és mondjuk két gyereket nevel, és feltehetőleg annak örül, ha megőrzi állását, vagyis nem számít bére emelésére, nos tehát az Átlag Magyar a kormány által várt 4,2 százalékos infláció mellett havi 6773 forintot bukik. Az, hogy ennyivel kevesebből gazdálkodhat, és ráadásul minden drágul körülötte, 4,7 százalékkal csökkenti nettó reálbér-indexet, azaz életszínvonalát.

Nézze meg táblázatban is!

Az RSM DTM adótanácsadó cég szeptemberben a folyamatosan változó adótervekkel lépést tartva több számítást is közzé tett saját blogján, ezeket mi is idéztük. A szakértők előbb kiszámolták, hogy 4,2 százalékos infláció mellett mekkora bruttó béremelést kell kérnie a munkavállalóknak (természetesen gyerekszámtól és a bér nagyságától is függően), ahhoz, hogy megőrizzék kerestük reálértékét. Ekkor még nem tudtuk, hogy jövőre valójában kétkulcsos adó lesz, a 202 ezer forintos bruttó bérek felett ugyanis marad a félszuperbruttó. Az újabb számításokon már azt tüntették fel, mekkora lesz az eltérés az idei évi és a jövő évi nettó között, változatlan bruttó bér mellett (természetesen ismét bérkategóriánként és gyerekszámtól függően).

Ekkora esésre – ahogy első grafikonunk is mutatja – a mögöttünk hagyott évtizedben nem volt példa, de a rendszerváltás óta is csak kétszer: 1995-ben 12 százalék feletti reálbéresést jegyzet fel a statisztika, 1996-ban kerek 5 százalékot, ha bejön az átlagos 4,7 százalék jövőre, az a rendszerváltás 20 éves történetének harmadik legrosszabb évévé lépteti elő 2012-t.

Persze ne feledjük: egész kis emeléssel is árnyalható a helyzet: ha a példában szereplő Átlag Magyarnak csak 10 ezer forinttal 220 ezerre emelik a bruttóját, már csak pár száz forintot bukik havonta, és életszínvonala is csak tizedszázalékokkal csökken. Általában elmondható, amit eddig is tudtunk: az alacsonyabb keresetűek járnak – jelentősebb béremelés nélkül – a legrosszabbul, egy 180 ezres bruttóbér változatlanul hagyva két gyermek mellett 8 százalék feletti életszínvonal-esést jelent, egy 550 ezres változatlan bruttó bér, szintén két gyerekkel, már csak alig több mint 3 százalékos esés. Kellemes kalkulálást kívánunk.