Döntöttek a 2012-es adókról

Előrelátó volt a kormány, amikor idejekorán módosította azt az előírást, hogy az adótörvényeket a hatályba lépésük előtt legalább 45 nappal ki kell hirdetni. Ez a határidő már csak 30 nap – és ez jól is jött a kabinetnek. A parlamentnek ugyanis a régi szabályok szerint a héten már a zárószavazást kellett volna megtartania a jövő évi adószabályokról, azonban egyes pontokról – például az eváról – még hétfőn is folyt az egyeztetés.

A módosítókat azonban végül a hétfő éjszakába nyúlóan végigszavazta a parlament, így nagyjából képet kaphatunk arról, milyen adószabályaink lesznek 2012-ben. A legfontosabb változások között szerepelnek az alábbiak (emellett több módosítást az adónemenkénti felsorolásban ismertetünk):

– A béren kívüli juttatásként adható étkezési utalvány értéke, ha azt a munkáltató által működtetett étteremben használják fel, havi 18 000 forintról 12 500 forintra csökken; minden más esetben csak 5000 forint lehet béren kívüli juttatás.

– A települési önkormányzatok nem vethetnek ki új helyi adót, az általuk bevezetett adó sem haladhatja meg az arra előírt maximumot. A telek- és az építmény-, továbbá a lakásbérleti jog adóját évi 12 000 forintról 17 000 forintra emelik.

– A közúti közlekedésről szóló törvényben szigorodott a külföldi rendszámú jármű, magyarországi lakóhellyel rendelkező személy általi használata. Jelenleg ezt 30 napig teheti, a módosítás egy napnál rövidebb időt tartalmaz. Továbbra is kell a használathoz az üzembentartó írásos engedélye.

– Jön a pornóadó – bár az eredetihez képest átszövegezték a javaslatot, annak érdemi részei nem változtak.

– Az állami gépjárművekre nem kell kötelező biztosítást kötni, lesz egy központi szervezet, amely ezeknek az autóknak a kárügyeit intézi.

Személyi jövedelemadó

Az utolsó pillanatban változott a személyi jövedelemadó szabályozása egy fontos ponton. A költségvetési bizottság egyik módosító javaslata tartalmazza a minimálbér-emeléshez kapcsolódó kompenzáció szabályait. A Napi Gazdaság által is közölt ismertetett javaslat szerint a 300 ezer forint alatti bérek nettó értékét megőrző munkaadók – ha ezt minden alkalmazottnál megtették − adókedvezményt kaptak volna. Ehhez kompenzálni kell a legfeljebb 12 500 forint adójóváírást, ami juttatásban adókkal együtt nagyjából havi húszezer forint költséget jelent. A szabályozás szerint bruttó 190 ezer forint bér felett már nem jár kompenzáció.

Módosul emellett az alacsony keresetű munkavállalók bérének emelését ösztönző törvény. Ezentől a bruttó 300 ezer forint alatt keresők nettó bérének értékét a munkaadónak kell megőriznie. Aki ezt nem tartja be, azt a munkaügyi ellenőrzés során nem bírságolhatják, viszont az elvárást nem teljesítő cég két évig nem indulhat közbeszerzésen, és nem kaphat állami támogatást.

Az egykulcsosnak mondott személyi jövedelemadózás, mint ezt már korábban is tudni lehetett, valójában lényegében kétkulcsos lesz: a havi bruttó 202 ezer forint fölötti jövedelemnek a félszuperbuttóval felszorzott része után kell a 16 százalékos szja-t megfizetni-

Szocális hozzájárulási adó

Jövőre egy adóban egyesül az egészségbiztosítási járulék, a munkaerő-piaci járulék és a nyugdíjhozzájárulás. A változtatás lényege, hogy az így elvont közteher után az államnak semmilyen kötelezettsége ne keletkezzen – a járulékok esetében elvileg a befizető számon kérhette az államon, hogy az a beszedés céljára fordította-e az összeget.

Az új adón belül változik az egészségbiztosítási- valamint a munkaerő-piaci célú felhasználás megoszlása is. Az egészségbiztosítási alap 78,26 százalék helyett 82,4 százalékot kap, a maradék kerül a Nemzeti Foglalkoztatási Alaphoz.

Eva

Mint néhány órával a szavazást megelőzően, hétfőn délelőtt kiderült, mégsem törlik el jövőre az evát. Szatmáry Kristóf, a nemzetgazdasági tárca államtitkára a parlamenti szavazást követően azt mondta, az adónem még egy évig marad hatályban. Szavai, miszerint az eva azért maradhat meg egyelőre, mert nincs más átalányadó a vállalkozásoknak, arra is utalhatnak, hogy jövőre valamilyen új adót találnak ki az eva helyett.

Jövőre azok evázhatnak, akik éves árbevétele nem haladja meg a 30 millió forintot, míg jelenleg 25 millió forint az értékhatár. Az adókulcs a mostani 30 százalékról emelkedni fog. Az adóemelés mértéke még a végleges döntést ígérő hétfői Fidesz-frakcióülés sem biztos.

Előbb 40 százalékos adómértékről volt szó, azonban később elhangzott: a kormánypárti képviselők 35 százalékot szeretnének. Egyelőre csak az biztos, hogy megemelik az adó kulcsát is, nemcsak az értékhatárát. Így az is előfordulhat, hogy az új szabályok mellett már nem lesz érdemes evásnak lenni (feltéve, hogy az adott vállalkozás árbevétele 15-20 százalékát el tudja számolni költségként).

Áfa

Ahogyan már korábban tudni lehetett, az általános forgalmi adó felső kulcsa 25-ről 27 százalékra nő, így a bruttó árban megjelenő áfatartalom 20-ról 21,26 százalékra változik. Az adómérték kezelésére alkalmas pénztárgépeket és taxamétereket február 29-ig kell átállítani, az átállításig kézi kibocsátású nyugtával, illetve számlával kell a bizonylatadási kötelezettséget teljesíteni.

Települési adók

A nagy port kavart, akár 3 százalékos ingatlanadó kivetésére nem mégsem lesz lehetőségük az önkormányzatoknak - derült ki ma az országgyűlés gazdasági bizottságának ülése után. Lázár János és Rogán Antal az MTI-nek jelezte, hogy megmaradnak a helyi önkormányzati adószabályozás keretei, így nem lesz változás az önkormányzatok adókivetési jogában.

Csak a kommunális adó mértékének felső határa fog kis mértékben emelkedni, illetve a kivételek körét szűkítik például úgy, hogy az építményadó esetében a közműcégek kikerülnek "az eddig kivételezett helyzetben lévő cégek közül". Új adófajták bevezetésére nem lesz lehetőségük a helyhatóságoknak.

Illetékek, regisztrációs adó

Rogán Antal javaslata alapján jelentősen csökken jövőre a regisztrációs adó. Különösen a magas teljesítményű fiatal autók esetében látványos a csökkenés.

Rogán Antal (Fidesz) javaslata alapján - különösen a legjobb, 11-esnél magasabb környezetvédelmi osztályú járművek esetén - jelentősen csökken a regisztrációs adó. Például az 1101-1400 köbcenti közti motorral üzemelő benzines, vagy az 1301-1400 köbcentis dízelmotoros autók regisztrációs adója 350 ezer forintról 65 ezer forintra csökken. Ugyan ebben a kategóriában a 4-esnél rosszabb környezetvédelmi osztályú autó adója 1,4 millió forintról 780 ezerre csökken.

A regisztrációs adóról szóló törvény kiegészül azzal a szabállyal, hogy ilyen adót kell fizetnie a flottaüzemeltetőnek is, ha belföldi illetőségű személynek ad bérbe autót.

Jármű adatai	0-3 év	4-8 év	8 év fölött
0-40 kW	550 Ft/kW	450 Ft/kW	300 Ft/kW
41-80 kW	650 Ft/kW	550 Ft/kW	450 Ft/kW
81-120 kW	750 Ft/kW	650 Ft/kW	550 Ft/kW
120 fölött	850 Ft/kW	750 Ft/kW	650 Ft/kW

Egy másik módosító ugyanakkor megemel bizonyos illetékeket: ha egyszer már megváltoztattuk a nevünket, annak újbóli módosítására irányuló kérelem illetékét 30 ezerről 50 ezer forintra növeli, illetve hatályon kívül helyezi a személyigazolvány kiadásához szükséges anyakönyvi kivonat kiállításának illetékmentességét.

Egy további módosítás kötelezővé teszi a gazdálkodó szervezetek (egyéni és társas vállalkozások) kötelező kamarai regisztrációját, és évi 5000 forintos fizetési kötelezettséget ír elő számukra. Az indoklás szerint a javaslattal bevezetendő regisztrációs rendszer a gazdálkodó szervezetek egységes nyilvántartása révén „biztosítja a gazdaság szervezéséhez szükséges adatok begyűjtését”.

Papcsák Ferenc javaslatára drágul a pereskedés illetéke akkor, ha a pertárgy értéke nem állapítható meg. A Fővárosi Bíróság, illetve a megyei bíróságok előtt az elsőfokú peres eljárás illetékalapja 450 ezer forintról 600 ezerre emelkedik, míg a nem peres eljárásoké 250 ezerről emelkedik 350 ezerre. A Legfelsőbb Bíróság előtt a felülvizsgálat illetékalapja 600 ezerről 700 ezer forintra emelkedik.

Baleseti adó

Egy módosító javaslat pontosított a baleseti adóra vonatkozó rendelkezéseket, többek között egyértelműsítette. Hiába kezdődött a január elsejei hatályba lépés előtt a biztosítási időszak, az új adót csak az életbe lépés napjától kell befizetnünk. Emellett túlmenően rögzíti a módosított tervezet azt is, hogy az adó gépjárművenként egy napra legfeljebb 83 forint/nap, azaz évente 30 295 forint – szökőévenként, mint amilyen a 2012-es is lesz, 30 378 forint – lehet.

Chipsadó

Elfogadták azt a módosító javaslatot is, amelyik pontosítja az energiaital fogalmát oly módon, hogy a koffein és taurintartalom együttes jelenléte esetén a termék akkor is adóköteles, ha ezen összetev ők közül bármelyik meghaladja a határértéket.

A javaslat a népegészségügyi termékadót nem viselő pékáru fogalmát kicseréli a Magyar Élelmiszerkönyv szerinti, legfeljebb 2 gramm só/10 0 gramm sótartalmú sütő ipari termékkel. Ezen túlmenő en adókötelessé teszi azt a sós élelmiszert is, amely extrudálással készül, tekintettel sótartalmára azonos hatású, mint a pörkölt vagy sütött termék .

A javaslat a magas gyümölcstartalmú extradzsemek és különleges minőségű lekvárok kivételével — magas cukortartalmukra tekintettel — kiterjeszti a népegészségügyi teitnékadó hatályát a gyümölcsízekre (lekvárokra).

Tekintettel arra, hogy a gyermekek körében a tejfogyasztás sok esetben összekapcsolódik a kakaófogyasztással, így a tejben oldandó, ezáltal tejfogyasztást is generáló cukrozott kakaóporok a többi elő recsomagolt cukrozott készítményhez képest alacsonyabb adóterhet viselnek majd. Erre figyelemmel a javaslat az általános adómértékhez képest jóval alacsonyabb, 70 forint/kilogramm adómértéket állapít meg ezen termékkör esetében .

A népegészségügyi termékadó tárgyi hatálya 150 forintról 130 forintra csökkenti az adó mértékét az előrecsomagolt cukrozott készítmények esetében.

Hétfőn Rogán Antal és Lázár János az MTI-nek még azt mondta, mégsem változik a chipsadó köre és mértéke. A párt politikusai döntésüket úgy kommentálták: mivel nemrégen vezették be ezt az adófajtát, nem tartják indokoltnak, hogy változtassanak az érintett termékek körén, illetve az adómértéken. A helyzet azonban az, hogy már maga a törvényjavaslat is tartalmaz módosításokat a szeptemberben bevezetett chipsadóval kapcsolatban.