Ki tehet a gyenge forintról?

Léket kapott a gyorsnaszád, ennyit biztosan állíthatunk annak kapcsán, hogy a forint új történelmi mélypontra gyengült, hétfőn az euró ára a 317,72 forintot is elérte. Noha ez csak 13 fillérrel magasabb, mint a 2009 tavaszán beállított 317,59-es rekord, de aligha éppen a nekirugaszkodás évében számítottunk új negatív csúcsokra.

Az ezzel párhuzamosan 255 forintos svájci frankot is nyögő devizahiteleseket persze aligha vigasztalják a magyarázatok, de azokból bőven akad.

Anélkül, hogy itt és most elemző céllal részletekbe merülnénk, inkább csak felsorolunk néhány, lehetséges okot, és inkább Önökre bízzuk: döntsék el, melyik tényezőt mennyiben tartják felelősnek. Alább rögtön kérdőívünket találják, de ha bizonytalankodnak, görgessenek lejjebb, pár mondatban próbáljuk összefoglalni, ki milyen érvekkel is vértezheti fel magát álláspontja kialakításához, védelméhez.

1. Az Orbán-kormány

2. A Bajnai-kormány

3.A Medgyessy- és Gyurcsány-kormányok

4.A válság, a nemzetközi helyzet

5.A Magyar Nemzeti Bank

6.A Magyarország ellen összefogó pénzügyi körök

7.Az IMF

9. A zombik

A gazdasági elemzők, kül- és belföldiek egyaránt, néhány tényezőre vezetik vissza a forint gyengeségét. Senki nem mulasztja el kiemelni, hogy a feltörekvő piaci devizák – a forint is ezek közé tartozik, a térségből többek között a zlotyval és a cseh koronával, de például a török lírával is együtt – általában is gyengültek a nemzetközi bizonytalanság, az eurózóna válsága miatt. Ilyenkor ugyanis a befektetők a legstabilabbnak ítélt eszközöket keresik.

A forint azonban az utóbbi időszakban már többször elvált a feltörekvő devizáktól, és azokat meghaladó mértékben gyengült, alulteljesített. Ennek már egyértelműen hazai okait is sorolják az elemzések: a növekedés elmarad a várttól és a térség többi országáétól, a költségvetés kilátásai bizonytalanok, az állam finanszírozása emiatt egyre nehezebb és drágább, míg az idei jó hiányadat elsősorban a nyugdíjpénztári pénzek államosításának egyszeri hatásával magyarázható. Ugyanakkor a jogbizonytalanság, a csapongó és kiszámíthatatlan adópolitika, a bankokkal szembeni intézkedések eltántorítják a befektetőket és visszavetik a növekedés egyik motorjának tekintett hitelezést, de többen az IMF elűzését is felróják a kormánynak.

Ha a kormány nyilatkozatait nézzük, egyértelműbb a kép: nemzetközi válság van, az ország pedig a ciklust megelőző nyolc év csapnivaló kormányzása miatt került kiszolgáltatott helyzetbe. Matolcsy György hétfőn a parlamentben azt mondta: az ország jó úton halad, hogy visszaszerezze pénzügyi függetlenségét. A miniszter szerint most végre kimentik a magyar családok millióit azokból a csapdákból és örvényekből, amelyekben az előző kormányok sodorták őket. A parlamenti pártok persze mind kicsit másképpen látják a helyzetet, az ellenzék bóvlikormányozik a leminősítés közeli veszélyére utalva, és Matolcsy lemondását követelik, míg Harrach Péter, a KDNP frakcióvezetője azt emeli ki, hogy csökkent az államadósság, és megőrizték a nyugdíjak értékét.

Nem teljesen rímel a kormányzati kommunikációra ugyanakkor több Fidesz-közeli szakember véleménye. Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke szerint egyszerűen a nemzetközi befektetői és pénzügyi világ egy része meg akarja büntetni Magyarországot. Járai Zsigmond kicsit árnyaltabban látja a helyzetet. Az első Orbán-kormány pénzügyminisztere, volt jegybankelnök szerint gazdasági növekedés kéne, kiszámíthatóságra, bizalomra, megbízhatóságra és a beruházások fellendítésére lenne szükség.